3 lenyűgöző látnivaló Budapesten

Életed során jó párszor vagy épp nap mint nap elsétálsz mellettük - de tisztában vagy jelentőségükkel és a falaik között rejlő történetek gazdagságával?

Ha szívesen tennél egy időutazást Budapest legszebb és leghíresebb látnivalóinak segítségével, íme, három világszerte ismert hely, melynek minden négyzetméterét érdemes felfedezned.

Az egyik legszebb Európában: Opera

Orczy Bódog, a Nemzeti Színház egykori igazgatója 1872-ben elérkezettnek látta az időt, hogy két legyet üssön egy csapásra a hazánk kulturális életét érintő kérdésekben. Miután megtudta, hogy a Népszínház megnyitása már a küszöbön áll, felvetette egy, a nemzeti operának főhadiszállást biztosító intézmény létrehozását, amivel a Nemzeti Színházat műfajtisztává tehették volna.

És tették is: nemzetközi pályázatot írtak ki, melyet Ybl Miklós terve nyert meg. Az 1875-ben kezdett munkálatok kilenc év után fejeződtek be, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1884. szeptember 27-én került sor nemzeti operánk, a Bánk bán színrevitelével. Ybl Miklós neoreneszánsz összhatású, barokk elemekkel gazdagított épülete tökéletes harmóniában egyesíti a megidézett történeti stílusokat.

A talán a legnagyobb magyar építőművész főművének mai napig a Magyar Állami Operaházat tartják, mely egyike a főváros európai hírű műemlékeinek, egyúttal az ország legszebb 19. századi épületeinek.

Az Operaháznak azonban nemcsak külső megjelenése magával ragadó, de a belső terek díszítésének gazdagsága is egyedülálló. Ebben olyan neves magyar művészek működtek közre, mint Székely Bertalan, Lotz Károly vagy Than Mór.

A historizmus remeke: Vásárcsarnok

A középkor végén Budán - a Mátyás-templom előtt - szerdán, Óbudán csütörtökön, Pesten pedig kedden volt piac. A 18. században a piacnapok heti kettőre szaporodtak, és kialakult több kisebb vásárhely is. A párizsi és londoni példa lebegett a főváros tanácsnokai előtt, amikor 1890-ben vásárcsarnokok építésére kértek javaslatot a Műegyetem neves professzorától, Czigler Győzőtől.

Nem sokkal később öt vásárcsarnok megvalósításához láttak hozzá. A központinak nevezett legnagyobb létesítmény a Vámház mellett, a volt Sóház helyén épült. A terveire 1892-ben kiírt nemzetközi pályázatot két párizsi sztárépítész nyerte, ám a tanács Petz Samu műegyetemi tanár munkáját javasolta kivitelezésre. Az égiek - és az illetékesek - útjai már akkoriban is kifürkészhetetlenek voltak, így végül a magyar építész kapta meg a megvalósítás jogát.

A nagy művet 1897. február 16-án adták át, ekkor lephették el az első vásárlók. Immár nem érhette szó a tisztaság és a szervezettség hiányát, ahogy történt ez a korábbi helyszínek esetében. A Vásárcsarnok létrehozásával a világvárosi színvonalhoz a századfordulóra Budapest is felzárkózott. Az épület a magyar historizmus építészenének egyik legkiemelkedőbb alkotása, melynek részleteit érdemes alaposabban is szemügyre venned - közöttük a bejárati kőkapuk neogótikus jegyeit, a tetőn elhelyezett Zsolnay-kerámiákat, nem utolsósorban pedig a csarnok monumentális vasszerkezetét.

A dallamok fellegvára: Zeneakadémia

A felsőfokú, egyetemi szintű zenészképzés még a kiegyezés után, az egyesített főváros megszületésekor is megoldatlan volt Magyarországon, pedig igény és tanítandó tehetség akadt bőven. E szégyenfolt eltüntetésére alapították 1875-ben az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiát.

Eleinte az intézmény létrehozását minden erejével szorgalmazó Liszt Ferenc lakása volt a képzés helyszíne, egy nagy, bár más szempontból teljesen átlagos bérlakás. Méltó elhelyezést, igazi zenei élményt nyújtó koncertek tartására is alkalmas otthont az akadémia 1907-ben kapott. Ez már a Liszt Ferenc téren álló pompás, mai épület. A jellegzetesen szecessziós stílusú zenepalota Korb Flóris és Giergl Kálmán alkotása, mely 1925-ben hivatalosan is felvette alapítója és első elnöke, Liszt Ferenc nevét.

A közelmúltig a Liszt Ferenc Emlékmúzeum is helyet kapott benne, húsz éve azonban a nagy zeneszerző tárgyait visszaköltöztették eredeti helyükre, az akadémiának eleinte otthont adó lakásba. A Zeneakadémia épülete és belső terei azonban önmagukban is lenyűgözőek, nem beszélve az azokat folyamatosan átjáró hangfoszlányok jelentette különös atmoszféráról és persze a legnagyobb művészek koncertjeiről.

Az épület legnevezetesebb látnivalói közé tartoznak Róth Miksa díszüvegei és üvegmozaikjai, Körösfői-Kriesch Aladár freskói, a Zsolnay-csempék és -díszek, valamint Strobl Alajos monumentális Liszt-szobra, mely a főhomlokzatot ékesíti.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

• különleges épület
• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás