226 sírt találtak a magyar falu mellett: képeken a rejtélyes, mégis gyönyörű hely

Az időszámításunk előtti 15. században olyan népek telepedtek le Bakonybél térségében, melyek halomsírokba temetkeztek. Az elhunytak hamvait urnába helyezték, melléjük pedig ékszert, fegyvert és edényeket tettek, végül kővel vagy földdel fedték le a sírokat. Így jött létre Százhalom, mely a falu közvetlen közelében fekszik: a halmok egy-három méter magasak, és akár húsz-harminc méter átmérőjűek is lehetnek. A képen Bakonybél környéke látszik, ha meg szeretnéd nézni a halomsírokat, kattints ide, Bakonybél honlapján megteheted!

Ezek nem egyszerű kövek, hanem Szent László pénzei, melyek 40-50 millió éves eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványai. A monda szerint a kunok úgy próbálták meg elvonni a magyar vitézek figyelmét, hogy aranyat szórtak maguk köré. Szent László fohásza révén azonban ezek kővé változtak, így végül a magyaroknak sikerült legyőzniük a cselhez folyamodott ellenséget.

A Hubertlaki-tó egy mesterségesen felduzzasztott tó a Somberek-séd völgyében, melyre a vizéből kiálló fatönkök is utalnak. A kinézete nagyon hasonlít a romániai Gyilkos-tóéhoz, a látnivalót ezért bakonybéli Gyilkos-tónak is nevezik.

Bakonybéltől mindössze néhány kilométerre található az Odvaskői-barlang, melyhez a Boroszlán Tanösvényen lehet eljutni. Ahogy a képen látható tábla is jelzi, ez hazánk legrégebben említett barlangja, nevét már 1036-ban írásba foglalták. A háttérben látható lépcső vezet el hozzá.

A Borostyán-kút vagy más néven Szent-kút egy kilométerre fekszik a falutól, itt élt remeteként Szent Günther, a bakonybéli monostor alapítója és Szent Gellért is. Emlékük tiszteletére 1826-ban kápolnát építettek, melynek helyére a század végén egy új épület került - ma ezt a látványt nyújtja kívülről. Előtte három forrás is fakad, ezeknek kőből készítettek medencét.

Így néz ki az építmény belülről.

A képen látható Kálvária egy időben készült a kápolnával, Krisztus, Szűz Mária, valamint Szent János alakjából áll.