Megdöbbensz, ha megtudod, milyen lyuk tátong Budapest alatt

A legtitokzatosabb múltú járatok egyike a kőbányai pincerendszer, amelyet egykor a nevéhez hűen a bányászatban hasznosították. Miután ez megszűnt, az alagutaknak új funkciót próbáltak adni, előbb a borospincészetek, később a sörfőzdék. Egykori bejárata az Örs vezér teréhez közeli Élessaroknál kezdődött, és mintegy 196 ezer négyzetméteren terült el. 

A második világháború idején egyes járatait a hadiipar hasznosította, a magyar-német repülőipari egyezmény értelmében motor-összeszerelőüzem működött itt. Az államosítás után az állaga megromlott, ma raktárként és gombatermesztésre használják, viszont 2008 óta évente szervezett túra keretében látogatható.

Ha kirándultál már a Gellért-hegyen, talán te is felfigyeltél már a hegyoldalban elhelyezkedő titokzatos, rácsos bejáratra, azt azonban csak kevesen tudják, mi is van a mindig zárt kapu mögött. A Gruber József medence valójában Budapest legnagyobb víztározója, amely a Hegyalja út, a Sánc utca és az Orom utca között található, és 80 ezer köbméter víz tárolására alkalmas.

A Szabadság-tér mellett látható furcsa szellőztető célja temérdek turistának okozott már fejtörést. Az F-4 objektum, melyet a köznyelvben Rákosi-bunkernek is neveznek, titkos atombunkerként épült meg, 39 méter mélységben. Lejárata az egykori Akadémia utcai pártközpont udvarából nyílt, még tanácskozóterem is épült benne, és a '70-es évekig készenlétben volt. Üzemeltetését később a BKV vette át, ekkor szerzett tudomást a közönség az óvóhelyről.

A metróalagutak sem pusztán a közlekedésre alkalmasak, vészhelyzet esetén ugyanis a 2-es és a 3-as metró hosszú szakaszon hermetikusan elzárható a felszíntől, így ezek akár óvóhelyként is használhatóak lennének. Megközelítőleg 220 ezer ember befogadására alkalmas a terület, bár a víz, az áram és a levegő csupán három napig lenne biztosítható bennük. Az egyes szektorokhoz mosdók és felügyelő személyzet is tartozik.