Vészjósló adatok: lassul a Föld forgása

A világvégével kapcsolatos elméleteknek, elképzelt forgatókönyveknek csak a fantázia szab határt, melyet a filmipar dolgozói használnak ki leginkább. A tudósok viszont folyamatosan figyelemmel követik a természet, a klíma és a bolygónk naprendszerbeli viselkedésének változásait, hogy minél pontosabb képet kapjanak arról, vajon mi vár ránk és utódainkra a távoli jövőben.

Persze a várható történéseket csak papíron vagy számítógépes modellezés segítségével tudják szimulálni, a jóslatok azonban egy esetben sem túl biztatóak.

Bolygónk, az óriási űrjármű

A Naprendszer egyik bolygójaként 12 576 kilométeres átmérővel rendelkezik Földünk, tömege közel 6 trillió tonna, és átlagos távolsága a Naptól megközelítőleg 150 millió kilométer.

A Naprendszer többi bolygójához hasonlóan állandó mozgásban van, másodpercenkénti 20 kilométeres sebességgel halad a pályáján a Hercules-csillagkép irányába a többi planétával együtt. Emellett a tengelye körül is forgómozgást végez, így óránként több mint 1600 kilométert tesz meg.
Tudjuk, hogy önmaga körül 24 óra alatt fordul meg, a 4,5 milliárd éve tartó forgás azonban a Föld alakjára módosító hatással van: a tudósok megállapították, hogy ennek következtében fokozatosan lapul a bolygónk - az egyenlítői sugár pontosan 21 és fél kilométerrel hosszabb már, mint a sarki pólusokat összekötő szakasz fele.

Biztos, hogy egyszer megáll a forgás

A hosszú távú trend már régóta egyértelmű: a Föld forgása fokozatosan lassul, ami sok évvel később oda vezet majd, hogy egyszer csak abbamarad a mozgás.

Atomórák segítségével ugyanis pontosan mérhető, hogy ezer nap alatt átlagosan egy másodpercet veszít a forgási sebességből. Ennek korrigálása érdekében, azért, hogy a csillagászati és az órák által mért nap ne térjen el egymástól, két-, illetve háromévente szükség van arra, hogy újévkor beiktassanak egy úgynevezett szökőmásodpercet.

A tudósok tavaly azonban a trenddel ellentétben azt tapasztalták, hogy az elmúlt évekhez képest némileg gyorsabban forgott a Föld, bár ennek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget.

Erre konkrét magyarázatot nem találtak, hiszen számos dolog kiválthatja: ha a fák lombjai lehullnak a talajra, vagy a gleccserek vize a völgybe folyik, az egyaránt gyorsíthatja a forgást, de különböző időjárási tényezők is ezt eredményezhetik a légkör víztartalmának köszönhetően. A Föld lassulásának tényét mindez viszont nem változtathatja meg, hiszen ennek elsődleges okozója a Hold gravitációs ereje, mely fékező hatással bír, így a hozzáértők szerint 15 milliárd év múlva a forgás le fog állni.

A távolodás komolyabb probléma

Tekintve, hogy ez vélhetően a nagyon távoli jövőben történik meg, a Föld Holddal való jövőbeli kapcsolatát súlyosabb tényezőnek vélik egyes szakértők. A Hold ugyanis évente 3,8 centiméterrel távolabb kerül bolygónktól, és a tudósok szerint mintegy egymillió év múlva teljesen elhagyja a Föld vonzáskörzetét, így megszűnik az egymásra gyakorolt hatás.

Szimulálták a következményeket

Witold Fraczek, az Esra szoftverfejlesztő cég specialistája rájött arra, hogy a legújabb térhatású számítógépes rendszerrel egész könnyen szimulálni lehet a forgás leállásának következményeit, melyhez csak a nehézségi és a centrifugális erők hatását kell megszüntetni, hogy leképezhetőek legyenek az események, hiszen míg az előbbi a tömegközéppont felé vonz mindent, addig az utóbbi forgás közben mindent kifelé húz. Tény, hogy a Föld már rég nem gömbölyű, és az is, hogy az Egyenlítő vonalán halmozódott fel a legtöbb vízmennyiség.

A szimuláció eredményeként Fraczek azt tapasztalta, hogy az Egyenlítő környékéről a víz a sarkkörök felé áramlott, ennek köszönhetően pedig egy teljesen új, egybefüggő kontinens rajzolódott ki, miközben Alaszka, Kanada, Szibéria teljesen eltűnt a víz alatt, ahogy Amerika és Európa legnagyobb része is hasonló sorsra jutott. A szimuláció során a víz mindent átrendező hatása mellett földrengések és vulkánkitörések fokozták a kialakult káoszt a Földön.

• tudomány
• világvége
• világűr
• érdekességek a világból
• Terasz