Több százmilliárd forint a tét
Nagy meglepetéseket okozhat még az EU
Több ügy az EB asztalán. Bevételre, de kiesésre is kell számítani. Íme, a vitatható döntések.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az Európai Bizottság asztalán több olyan magyar ügy is van, ami átírhatja a jelenlegi kormány terveit. Milliárdos döntésekről van szó, némelyik esetében a költségvetés jól járhat, míg más esetekben rosszul. A Figyelő hetilap cikkéből kiderül, több ügyben hamarosan döntés születhet, kérdés, hogy milyen.
Audi - plusz 15 milliárd forint
Az előző kabinet döntései közül 15 milliárd forintos tétel az Audi győri beruházásához nyújtott állami támogatás. Brüsszel ez ügyben azért indított vizsgálatot, hogy kiderüljön, valóban szükség volt-e a támogatásra a beruházás végrehajtásához, illetve, hogy az azzal járó előnyök ellensúlyozzák-e a versenytorzító hatást, például munkahelyteremtéssel.
Malév - plusz 100 milliárd forint
A Malév-üggyel jól járhat az állam. Az eset háttere: a Malév az elmúlt években körülbelül mintegy 100 milliárd forintnyi állami támogatást kapott, a versenytárs Wizz Air pedig emiatt panaszt tett Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szerint az állami támogatások miatt a Malév indokolatlan előnyt kaphatott a versenytársakkal szemben. Ha az EB úgy dönt, akkor a légitársaságnak vissza kell fizetnie az államnak az összeget. Probléma, hogy a visszafizetés a Malév meglehetősen rossz anyagi helyzete miatt nem biztos, hogy azonnal teljesül.
FHB - plusz 3 milliárd forint
Az FHB 2009 márciusában kapott 30 milliárd forintos tőkeinjekciót, ám az állam elmulasztotta az előzetes bizottsági engedélyezést, amire viszont szükség lett volna. Az EB szerint emellett az FHB által a magyar államnak a feltőkésítésért cserébe osztalékként fizetett ellenszolgáltatása elmaradt attól, ami a szabályok szerint járt volna, az ügylet ezért is tiltott állami támogatásnak minősülhet. Ez esetben 3 milliárd forintról van szó, amit vissza kell fizetni a banknak, ha az EB úgy dönt.
Pálinkafőzés, élőzene-szolgáltatás - plusz 8 milliárd forint
A telekommunikációs szektorra kivetett válságadó mellett eljárásra lehet számítani a pálinkafőzéssel kapcsolatos törvény miatt is. A második Orbán-kormány jövedékiadó-mentessé tette a pálinkafőzést, ami ellentétes az EU jövedéki adókra vonatkozó szabályaival, amely ez esetben tiltja a mentességet. Ha az EU ezt a szabályt elkaszálja, akkor az évi 8 milliárdos pluszt hoz a költségvetésnek.
Hasonlókra lehet számítani az EU-tól az élőzene-szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban is. A második Orbán-kormány úgy döntött, az eddigi 25 helyett 5%-os áfát kell fizetni az olyan produkciók után, amik vendéglátóhelyeken, nem nyilvános családi eseményeken, illetve olyan rendezvényeken hangoznak el, ahol nincs belépődíj. Az uniós szabályozás ugyanakkor pontosan felsorolja, mely szolgáltatásokra lehet kedvezményes áfakulcsot alkalmazni, és az élőzene-szolgáltatás nincs köztük.
A devizahitelesek megmentése
A Figyelő szerint a devizahitelesek megmentését célzó árfolyamrögzítés miatt is érkezett beadvány az EB-hez. Az EU hivatalos szerve ez esetben azt vizsgálja majd, hogy milyen esetleges előnyei származhatnak a bankoknak a döntésből.
Sporttámogatások
A Figyelő szerint viszonylag gyors döntés születik majd a sporttámogatásról szóló kedvezmények ügyében. A jelenlegi kormány határozott úgy, hogy a vállalkozások csökkenthetik adóalapjukat azzal az összeggel, amit sportegyesületnek juttatnak.
A döntés kérdéses, korábban az illetékesek úgy nyilatkoztak: ha fiataloknak nyújtott kvázi képzési, oktatási támogatásról, illetve annak folytán adott adókedvezményről van szó, akkor az összeegyeztethető az uniós joggal. Ez felmerülhet tágabb értelemben is, például klubok támogatása vagy stadionberuházás esetén, ha az nem jelenti üzleti vállalkozások állami támogatását.
Áfatörvény - mínusz 100-200 milliárd forint
Döntés született már az előző kormány által hozott a magyar áfatörvény adó-visszaigénylési szabályairól, amit elkaszált az EB. Ez 100-200 milliárdos forint mínuszt jelentett a költségvetésnek.
Különadók - mínusz 61 milliárd forint
A telekommunikációs szektorra kivetett adó mínuszba hozhatja a költségvetést. Kovács László egykori adóügyi biztos lapunknak korábban elmondta: a probléma, hogy ilyen adót csak úgy lehet kivetni, ha a befolyt összeget a szektoron belül költik el - például fejlesztésekre -, a magyar válságadó viszont a költségvetési hiány enyhítésére szolgált.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Kovács László úgy vélekedett, ez esetben szinte biztos, hogy Magyarország veszíteni fog, ami több tízmilliárdos kiesést jelenthet: a szektorra kivetett adótól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintos bevétellel számolt a kormány.
Kovács László emellett elképzelhetőnek tartja, hogy a többi válságadó, azaz például a pénzintézetekre vagy az energiaszektorra kivetett adó miatt is lesz eljárás, mégpedig a törvény visszamenőleges hatálya miatt.
Ha ez így lesz, az nagy érvágást jelent majd, az energiaszektor ugyanis évente 70 milliárdot fizet be adóként, a pénzintézetekre kirótt adó pedig csak 2010-ben 181,2 milliárd forinttal növelte a költségvetést.
