Most akkor egészséges a disznózsír vagy sem?!

Nincs könnyű helyzetben az, aki egészségesen akar élni, vagy legalábbis megpróbál korábbi étkezési szokásait feladva egészségesebben táplálkozni, hiszen a tudomány újabb és újabb felfedezésekkel áll elő.

A minden bizonnyal időtálló igazság kiderítésére egy újságírónál szakavatottabb szakértők is megpróbálkoztak már, több-kevesebb sikerrel. Mi most mégis megpróbálunk a dolgok végére járni, pontosabban némi rendet vágni az új és még újabb igazságok terén.

A tudomány cáfolja a tudományt

A táplálkozástudomány képviselői az utóbbi évtizedekben számos újdonsággal rukkoltak elő. Az egyik legújabb álláspont az, hogy az egészséges táplálkozás alapja a napi rendszeres, összességében legalább 40-60 dekányi nyers zöldség-gyümölcsbevitel. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszerbiztonsági szakértője hangsúlyozza: az optimális mennyiség sok mindentől függ, például az életkortól vagy a testmagasságtól. Ugyanakkor az is a korszerű szemlélet része immár, hogy a táplálkozás alapját a gabonafélék és származékaik alkotják, ezen belül is előnyben kell részesíteni a magvas készítményeket, és érdemes minél inkább mellőzni a fehérkenyeret.

A mértékletes húsfogyasztás egészséges, miként kevés zsiradékra is szüksége van a szervezetnek. Legkevesebbet az édességből és az alkoholból fogyasszunk – tanácsolja a szakértő, utalva a hízást eredményező üres kalóriákra. Egy pohár könnyű bor az ebédhez vagy a vacsorához viszont nem hogy nem ártalmas, hanem egyenesen hasznos, mivel segíti az emésztést.
Az új álláspont lényege, hogy semmi nem egészséges, amit teljesen megvonunk magunktól - noha a sertészsírt hajdan szinte kitiltották a konyhából, mondván, rettentően egészségtelen, mert csupa telített zsírsav. Ugyanígy járt a tojás, amit a magas koleszterinszint miatt vetettek – jelképesen – máglyára a hatvanas években. A hosszú ideig tiltólistán lévő ételről azonban később bebizonyosodott, hogy nincs benne úgynevezett rossz koleszterin, csak jó, ami nem növeli a szervezet koleszterinszintjét.

Kalóriaszegény rákkeltők

A világméretű fogyókúra-őrület során jött kapóra a kalóriaszegény, vagyis cukorpótló édesítők felhasználása. Ezeket már hosszú évek, sőt évtizedek óta nemcsak a cukorbetegek, hanem a testsúlyukra önszántukból vagy orvosi javallatra ügyelők is előszeretettel fogyasztják. Néhány éve kiderült, hogy a mesterséges édesítőszerek sem fogyaszthatók büntetlenül, a szacharin például nagy mennyiségben rákkeltő, az aszpartámmal meg nem szabad főzni, mert magas hő hatására káros anyagok keletkeznek az ételben. Napjainkra már az élelmiszeripar számára szigorú előírásokkal korlátozzák az édesítőszerek mennyiségét. Mivel a kalóriaszegény üdítők fogyasztása világszerte nő, az egyik legfontosabb terület éppen ez. A kontrollálható bevitel érdekében minden élelmiszeren fel kell tüntetni, ha mesterséges édesítőt tartalmaz, és jellemzően azt is, hogy mit, és miből mennyit.

Az egészségmánia másik területe a szója, amiről pár éve még fennen hirdették, hogy szóját szójával kell fogyasztani – emlékeztet az élelmiszerbiztonsági szakértő. Majd hozzáteszi: a világ legnagyobb szójafogyasztói, a japánok és a kínaiak napi 3 gramm szóját esznek meg évente átlagosan, vagyis a túlzásba vitt fogyasztás ez esetben is ellentétes az eredeti szándékkal, az egészséges táplálkozással!

A modern élelmiszeripar térhódításával párhuzamosan fogyasztunk egyre több mesterséges adalékanyagot, hiszen az üzletekben kapható élelmiszereknek egyre kívánatosabb küllemet, ízt és illatot kölcsönöznek a gyártók. Az Európai Unióban már folyamatban van a túlzottan elszaporodott élelmiszer-adalékanyagok előírásainak felülvizsgálata: az Európai Élelmezésbiztonsági Hivatal nemrég már be is tiltott egy rákkeltőnek bizonyult piros színezéket, amit elsősorban Angliában használtak, Magyarországon nem, ráadásul itt korábban a szigorú előírások miatt ez a fajta színezék nem volt engedélyezve.

Vissza a múltba

Elgondolkodtató felismerésre juthat, aki figyelmesen tanulmányozza a HACCP-előírásokat. A vendéglátásban oly szigorúan vett, és oly sokat vitatott modern szabályokat, illetve azok többségét nagyanyáink, dédapáink nem ismerték, mégis ösztönösen alkalmazták – mutat rá Dr. Szabó Enikő, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetének megbízott helyettes regionális tiszti főorvosa az érdekességekre. Mint mondja, nagyanyáink a konyhában szigorúan bekötött fejjel serénykedtek, és szigorúan betartották a higiéniás előírásokat. Aznap, amikor kenyeret sütöttek, nem vágtak csirkét, pontosan tudták, hogy mennyire fontos a kézmosás, és ügyeltek arra, hogy földdel szennyezett zöldség-gyümölcs ne kerüljön az asztalra. A disznóvágásokat sem véletlenül időzítették télre, amikor hideg volt, és egész nap lehetett a nyers hússal dolgozni.
A régiek tudták, hogy mikor, mit kell enni, és ismerték a hőkezelés fontosságát, értelmét. Különös, hogy a modern kor emberének biztonságára, egészségére hatóságok ügyelnek, a felvilágosító munkára és kiadványokra tetemes összegeket költenek, időnként pedig kiderül, hogy mindezt hiába. A legtöbb ételmérgezés ugyanis nem a szigorúan ellenőrzött közétkeztetésben történik, hanem a családi tűzhely körül. És mindez nem elég, az ételmérgezések száma a megelőzésükre irányuló valamennyi információs kampány dacára folyamatosan nő. A ludas jellemzően a baromfihús és a tojás, illetve ezek nem megfelelő kezelése.

Egészségtelen higiénia

Tévhit, hogy a tojást fertőtlenítő szerrel át kell mosni – jelenti ki határozottan Szabó Enikő. Sőt, az efféle lemosás nemcsak felesleges, hanem egyenesen veszélyes lehet, mert lebontja a tojás védőrétegét, ami emiatt hamarabb megromlik. Ráadásul a nagy pórusokba kívülről belemosódhat a szennyeződés, ami nem megfelelő hőkezelés esetén ételmérgezéshez vezet.

A helyettes tiszti főorvos óvva int a fokozott fertőtlenítéstől, amit egyedül a legyengült szervezetű betegek, az idősek és a gyerekek esetében tart – ott is csak megfelelő mértékkel – helyénvalónak. A megbetegedéstől, baktériumoktól már-már betegesen félők meg hiába használnak antibakteriális tusfürdőket, szappanokat, azok hátulütője ugyanis az, hogy ha idő előtt lemossák őket a bőrről, akkor nem tudják kifejteni hatásukat, vagyis nagyjából semmit sem érnek.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Egy átlagosan tiszta lakásban élő, vécéhasználat és kutyasimogatás, illetve tömegközlekedés után kezet mosó embert a mai világban sem fenyeget nagyobb fertőzésveszély, mint korábban, vagyis a túlzott fertőtlenítés teljesen felesleges, miközben nem tartja edzésben a szervezet saját immunrendszerét.

• tudomány
• élelmiszer
• tévhit
• Terasz