Rejtélyes találmányok, melyeket máig nem ért a tudomány

Már az ókorban ismerték az áramot, és képesek voltak pontosan előrejelezni a bolygók mozgását is.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A letűnt civilizációkat elsősorban a jövő foglalkoztatta, a ma emberét emellett már a múlt is. A kutatók évszázadok óta keresik a bizonyítékokat az élet kezdetére, a magyarázatot az ember fejlődésére, valamint kutatnak olyan régészeti leletek után, melyek választ adhatnak a történelemmel kapcsolatos kérdések sokaságára.

Miközben azonban számos olyan lelet kerül elő, mely segít megérteni a történelmet, több olyan is a régészek útjába kerül, ami csak bonyolítja a dolgot. Ilyen az az ókori szerkezet is, melynek működését a mai napig nem sikerült megfejteniük, vagy a világhírű bagdadi elem, mely máig vitákat szül tudományos körökben.

Elektromos áram agyagból készült elemekkel

A történelemkönyvekből tudjuk, hogy Luigi Galvani felismerése nyomán az 1745-ös születésű Alessandro Volta nevéhez fűződik az első elemek elkészítése. Csakhogy elképzelhető, hogy már az ókorban is ismerték az elektromos áramot, sőt, elemek formájában használták is. A feltételezésre azok a szokatlan felépítésű anyagvázák adnak okot, melyeket 1936-ban fedeztek fel régészek Bagdadtól nem messze, egy közel 2000 éves település feltárásakor.

A leletek különlegessége méretükben, még inkább pedig belső felépítésükben rejlik. A vázák ugyanis mindössze 12-14 centi magasak, belsejükben pedig egy rézcső található, mely viszont egy oxidálódott vasrudat tartalmaz - a vizsgálatok szerint az oxidációt savas kémhatású folyadék okozhatta. A rézcső tetejét és alját bitumennel vonták be, mely elszigeteli egymástól a két fémet.

Wilhelm Könignek, az Iraki Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának köszönhető, hogy az azóta csak bagdadi elemekként elhíresült leletek nyilvánosságot kaptak. Ő állította elsőként, hogy az edények tulajdonképpen olyan elemek, melyekkel lehetségessé vált a galvanizálás, például fémedények arannyal történő bevonása. König állítása után nem sokkal Willard F. M. Gray angol mérnök, majd néhány évtized múlva Arne Eggebrecht német archeológus is igazolta, hogy az elemekkel lehetséges elektromos áramot termelni.

Ennek ellenére a mai napig megoszlanak a vélemények az alkalmazásukkal kapcsolatban: sokak szerint például gyógyításra használták őket, hiszen eddig egyetlen olyan tárgyat sem találtak, melyet bizonyíthatóan ezekkel az elemekkel galvanizáltak volna.

A Hold, a Nap és a bolygók mozgásának pontos előrejelzése

Az Antiküthéra-szerkezet a tudomány egyik legrejtélyesebb eszköze: bár egyre közelebb járnak a megfejtéshez a tudósok, még ma sincs biztos és egyértelmű magyarázat a működésére és használatának céljára.

15 ember, aki megváltoztatta a történelmet

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az 1902-ben a Küthéra és Kréta közötti Antiküthéra szigete mellett a tengerben talált mechanizmusról ma már tudjuk, hogy valamilyen mérőeszköz, melyet a Nap, a Hold, valamint további öt bolygó mozgásának meghatározására és előrejelzésére használtak. A vélhetően időszámításunk előtt 100-150 között keletkezett szerkezet mindössze 33 centi magas, 17 centi széles, illetve 9 centi mély, bronzból készült, és több mint 30 fogaskerékből és tárcsából áll, melyeket kézzel készítettek. Írásjelek és szimbólumok sokasága található rajta, az írások ógörög nyelvűek. A szerkezet központi részének számító tárcsa a görög zodiákust és az egyiptomi naptárat mutatta.

Már az első vizsgálódásoknál feltételezték, hogy a szerkezet egyfajta analóg számítógép vagy időmérő, ám csak a megtalálása után 50 évvel ismerték fel a kutatók, hogy még a Hold különleges mozgásának leképezése is lehetséges a segítségével, valamint meghatározható vele a Nap és további öt bolygó mozgása. Működését már jobban értik a tudósok, ám a mai napig nincs egyértelmű válasza a tudománynak arra, hogy hogyan készülhetett a rejtélyes eszköz, mire használhatták, ahogy készítőjének személyét is homály fedi.

Tesla üzemanyag nélküli autója

A fizikakönyvek kevésbé foglalkoznak Nikola Teslával, pedig a horvát származású fizikus és villamosmérnök az egyik legnagyobb elme, aki valaha létezett. Számtalan zseniális találmány fűződik a nevéhez, közöttük olyan is, melyre a tudománynak máig nincs magyarázata: Tesla elektromos autója.

Tesla 1930-ban alakított át egy, akkor luxusnak számító autót úgy, hogy az működés közben sem különösebb zajt, sem kipufogógázt nem bocsátott ki. A titka az úgynevezett szabad energia volt, Tesla ezzel váltotta ki az üzemanyagot, és ez biztosította az autó működését. A kocsiból eltávolította a motort, helyére pedig egy hengeres, zárt villanymotor került, melyet léghűtéssel láttak el.

A motor vélhetően a Westinghouse egyik gyárában készült, ám az azt energiával ellátó egységet, melynek felépítését és titkát ma sem ismerik, Tesla maga készítette. Egy konverter alakította át a különleges energiát, ami vákuumcsöveket tartalmazott, egy antennát, valamint két vastag rudat - Tesla utóbbiak benyomásával indította el az autót, mely a kor benzinautóihoz hasonlóan tökéletesen működött.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Találmánya azonban a feledés homályába veszett, hiszen a cég, mely foglalkozott volna vele, hamarosan csődbe ment.

Fotók: hasdeu.bz.edu.ro, ismashphone.typepad.com, teslasociety.ch.

Ezt is szeretjük