Íme, az első magyar hidrogénfalu

Települések, akik kezükbe vették sorsukat

Míg a támogatás csak ideiglenesen, az összefogás hosszú távon segíthet.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Néhány évtizede még semmi meglepő nem volt abban, hogy a falvak az önellátás előnyeit élvezhették, hiszen javarészt a maguk által megtermelt zöldségek és gyümölcsök, valamint a ház körül tartott állatok húsa jelentette számukra az éléskamrájuk alapjait. Emellett az is teljesen egyértelműnek számított, hogy a vidéki közösségek mezőgazdaságból tartják fenn magukat.

Mára sokat változott a helyzet, ugyanis a legtöbb kistelepülés megélhetési és fejlődési lehetősége a multinacionális cégek kezében van. Gyakori eset, hogy a kisközségek teljes mértékben a beruházó vállalkozók kiszolgáltatottjává válnak. Amíg a cégnek érdekében áll maradni, a lakosság munkahelyre és fellendülésre számíthat. Ám, amint a beruházó szedi a sátorfáját, az érintett falvak ismét munka nélkül maradnak, segélyekből tengődnek, és megindul az elsorvadás folyamata.

Mi lehet a megoldás?

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia elnevezésű programsorozat a vidéki munkahelyteremtés és megélhetés problematikájára fókuszált az országjáró körútja során.

Kovács István, az MNVH elnökségi tagja és a Hegypásztor Kör Oszkó értékmentő egyesület elnöke úgy véli, a falvakban a helyi erőforrásokra kéne alapozni a munkahelyteremtést és a gazdaságfejlesztést.

Kitörési pont lehet egy érték és közösség alapú fenntarthatóságra törekvő helyi gazdaság, ehhez azonban szükséges egy elkötelezett és komplex fejlesztő egyéniség - olvasható a programsorozat hévízi előadásáról készült összefoglalójában, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program weboldalán.

A jövő magyar települései: önellátó falvak

A szabolcsi Rozsály megélhetését a múlt rendszerben is a mezőgazdaság biztosította, ám a termelőszövetkezet felbomlása után a falu nagy része termőföld és munkalehetőség nélkül maradt. A mentőövet egy alapítvány jelentette a legkisebb nagyközségnek: 1993-ban önkormányzati kezdeményezéssel megalakult a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványa, mely nem segélyekkel kívánta támogatni a település elszegényedett lakosait.

Így nézett ki Devecser a katasztrófa után

Nézegess képeket!

Elolvasom

Létrehozott egy szociális hálózati programot, amibe évente mintegy 35 munka nélkül maradt családot kapcsoltak be. Az alapítvány földet bérel az önkormányzattól, mely arra szolgál, hogy ellássa a falut a szükséges terményekkel. Az alapítvány a rászoruló családok húsellátásáról is gondoskodik. A segítség megfelelő módját éveken keresztül tapasztalták ki, és a legjobbnak az bizonyult, ha egy központi telepen foglalkoznak sertéshizlalással. Az önkormányzat a sertések eladásával támogatja a helyi szociális étkeztetést, az alapítvány pedig szétosztja a kukoricaföldjének termését az állattartók között.

Egyszerű segítség a piac

Túristvándiban is az önkormányzat segítségével valósult meg az önellátó gazdálkodás.

Bár ez a település a világhírű vízimalomra épülő falusi turizmus kapcsán valamivel jobb alaphelyzetből indult, ugyanúgy megtapasztalta a vidéket globálisan érintő problémákat. Ám a lakosság összefogott és úgy döntött, nem engedi, hogy a multinacionális áruházláncok tönkretegyék a családi gazdaságaikat. Mivel a térségben évezredes hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, kézenfekvő volt visszatérniük a gyökerekhez ahelyett, hogy multinacionális üzletekből szereznék be a szükséges élelmiszereket.

Így jött a piacalapítás ötlete, mert ha a falubeliek rábírhatók arra, hogy a település által előállított termékeket vegyék, a pénz helyben tartható, és nincs szükség külső tőke bevonására. Az is hasznos, hogy saját termékeikkel tudják ellátni a turistákat.

Biogazdálkodó ökofalvak

A borsodi Gömörszőlős nemrég indult el az önellátó biogazdálkodás útján. A helyiek kecskékkel legeltetik le a füvet a kihasználatlan telkeken, és olyan alapanyagokból készítenek értékes takarmányt, amit a pazarló gazdálkodás hulladéknak minősítene. A kis falu jó kezdőlökést kapott, mert ott rendezték meg az V. Észak-Magyarországi regionális Bionapot, mely nemcsak szakmai tapasztalatcserére adott lehetőséget, hanem a piaccal vonzotta be a turistákat.

Körülbelül 200 hektáron folyik majd ökogazdálkodás a hidrogénfaluban. A Bükk-Mak Leader civil szervezet hidrogénfalu-projektje hazánkban még teljesen egyedülálló kísérleti próbálkozást indított el. A szervezet honlapján az olvasható, hogy a település mikrohálózata egy autonóm, az országos hálózattól nagyrészt független, önellátó rendszer, mely káros anyagok kibocsátása nélkül olcsó, jó minőségű zöld energiával látja majd el az ott élőket. A zöld falu helyét a borsodi Bükkaranyos határában jelölték ki.

Ezt is szeretjük