Nulla forintos reálhozam: így derülhet ki hamarosan az igazság

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez augusztus végéig közel hatezer fogyasztói információkérés vagy panasz érkezett a reálhozamokkal kapcsolatosan - tájékoztatott Binder István, a PSZÁF szóvivője. Személyesen mintegy százan keresték fel a felügyeletet, 3500-an telefonon érdeklődtek, 1700-an e-mailt, 400-an pedig formális fogyasztói beadványt küldtek.

Az írásos beadványok döntő része elszámolási jogvita, azaz a két fél közötti egyedi problémákat részletezi - például, hogy a tag nem annyi reálhozamot kapott, amennyi véleménye szerint megillette.

A felügyelet az egyedi elszámolási jogvitákban nem tud igazságot tenni - ha a tag ezt nem tudja tisztázni, Magyarországon erre csak bíróság jogosult -, ugyanakkor a hatóság a reálhozamok kiszámításának módjára és visszautalásukra vonatkozóan maga is ellenőrzéseket hajt végre.

A felügyelet első körben a visszalépő tagok után az állami rendszerbe történő visszautalások módszertanának megfelelőségét vizsgálta, majd azt, hogy a tagi megtakarításokat valóban visszautalták-e.

Szeptembertől újabb vizsgálat

A harmadik hullámban kerül sor szeptembertől annak az ellenőrzésére, hogy a tagok a jogszabályoknak megfelelő összeget kapták-e meg a pénztártól reálhozamként, illetve tagdíj-kiegészítésként. Az ellenőrzés során egyedi eseteket is vizsgálnak, azaz pénztáranként több száz tag aktáját kiemelve ellenőrzik, hogy esetükben jól számolták-e ki a reálhozamot, vagy sem.

A PSZÁF emellett fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatósági eljárásokat is indít, ilyen eset lehet, ha a tag megpróbált reklamálni a pénztárnál, de nem kapott választ, vagy akár a telefonos ügyfélszolgálaton sem vették fel a kagylót.

A pénztárak nem túl segítőkészek

Amint arról korábban beszámoltunk, sokan igazságtalannak érzik, hogy míg kollégájuk több tízezer forintot kapott reálhozamként, addig ők semmit. A reálhozamok összehasonlításában lapunk sem jutott eredményre. A témában három pénztárat kerestünk meg, mindháromnak ugyanazokat az adatokat küldtük el, és arra kértük őket, számolják ki az adatok alapján reálhozamunkat. Így ugyanis összehasonlíthatóvá váltak volna az adatok.

Míg az Erstének sikerült kiszámolni az összeget, addig a Budapest Bank azt közölte, hogy nem lehet pontos választ adni a kérdésre, az Allianz pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.

A pénztáraknak az alábbi adatokat adtuk meg: a befizetők 2006-ban, a gazdasági válság előtt léptek be, a legkevesebb kockázattal járó portfólióban voltak, és fizetésük bruttó 300 ezer forint volt, melyből a szükséges összeget fizették csak be, azon felül semmit. A pénztáraknak azt is felajánlottuk, hogy ha ez az adat nem lenne elég, akkor írják meg, mire van még szükségük a számításokat illetően, és elküldjük azt is.

Az Erste Magánnyugdíjpénztár szinte azonnal válaszolt, közölve a pontos összegeket. Eszerint a pénztár ezeknek az ügyfeleknek átlagosan 91 802 forintot fizetett. Azok pedig, akik nem 2006-ban, hanem másik évben léptek be, de ezt leszámítva ugyanilyen paraméterekkel rendelkeznek, 122 135 forintos átlagos reálhozamban részesültek.

Míg az Erste ki tudta számolni az adatokat, addig a Budapest Bank magánnyugdíjpénztára ugyanerre a kérdésünkre kitérő választ adott. Válaszlevelükben leszögezték, a kérdésben említett feltételek mellett számított reálhozam mértékére általánosságban válasz nem adható, mivel a reálhozam mértékére számos tényező hat közvetve és közvetlenül.

- Ennek alapján hasonló, hasonlónak tűnő életpályák mellett sem zárhatók ki jelentős eltérések az egyes tagok részére járó reálhozam összegében - közölték.

Az Allianznak hiába küldtük el kérdéseinket, választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.

• pénzügy
• reálhozam
• Terasz