Nincs szükség az iskolák államosítására a szakszervezetek szerint

Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás államosításának szükségességét, hatékonyságát.

Az erről szóló állásfoglalást a Magyar Önkormányzatok Szövetsége - MÖSZ -, a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - PDSZ -, a Pedagógusok Szakszervezete - PSZ - és a Magyar Faluszövetség fogadta el szerdán Budapesten.

Megalázónak tartják a javaslatot

Gémesi György, a MÖSZ elnöke a konzultáció utáni sajtótájékoztatón kiemelte: az önkormányzatok legnagyobb feladata eddig a közoktatás volt, e feladatukat azonban egyre nehezebben tudják ellátni, mert a normatíva a költségek felét sem fedezi. Ugyanakkor olyan módosító indítványok érkeztek az önkormányzati törvényhez - sok esetben ugyanazon frakciótól -, melyek egymást is kioltják.

Az államosítás óriási változást hozhat - mondta, megjegyezve, hogy a vagyon integrálása komoly lehetőség a költségvetés hiányainak pótlására.

Azzal értett egyet, hogy amelyik fenntartó akarja, adja át az iskolát, de az nem megoldás, hogy a szakmai részt elveszi az állam, és az önkormányzatoknak marad a festés, a kertrendezés.

Ezt megalázónak tartják - tette hozzá. Jelezte: több mint ezer polgármesterrel találkozott, és nagyon kis hányaduk értett csak egyet az államosításnak ezzel a formájával.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke megerősítette, nem tartják jó iránynak, hogy a közoktatás fenntartása állami kézbe kerüljön, ez központosítást jelentene, amihez központi létszámgazdálkodás és nagyon kemény ellenőrzési rendszer társulna. Nagy arányú intézménybezárási hullámtól, pedagóguselbocsátástól tartanak, nem látnak ütemtervet, nem látják a pontos számításokat sem, hogy ez mibe fog kerülni - sorolta, hozzátéve: meg kellene hallgatni a döntéshozóknak azt is, hogy a szakma mit mond.

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta, alapértéknek tekintik, hogy az iskola és használói között szoros kapcsolat legyen, ehhez az önkormányzati fenntartás jó lehetőséget adott. A most kínált megoldást zsákutcának nevezte, és azt mondta, nem látszik, hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Szintén lehetséges következményként említette az iskolabezárásokat és a pedagóguselbocsátást.

Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke kiemelte: jó helyen volt az önkormányzatoknál az oktatásigazgatás és a fenntartás, nagyon sok jó és kreatív megoldás született.

Rádiné Gémes Ildikó a Magyar Faluszövetség képviseletében azt mondta, hogy az a hibrid megoldás, ami előttük áll, a kistelepüléseket fokozottan sújtja majd, és teljesen lehetetlenné válik, hogy visszaszerződjék az intézményeiket. Reményének adott hangot, hogy a végső változatban nem szerepel majd kistelepülési felső tagozatok megszűnése.

Az állam szerepét felül kell vizsgálni

A szervezetek képviselői által elfogadott állásfoglalás rögzíti: nem vitatják annak szükségességét, hogy át kell tekinteni a közoktatásban az állam szerepét. Ennek azonban nem lehet az az eredménye, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat a közoktatási intézmények működését meghatározó kérdésekben - fogalmaztak.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem töltheti be rendeltetését, ha kiragadják abból a társadalmi környezetből, melyben működik, ahonnan a gyermekeket fogadja. Egyetértettek abban, hogy a közoktatás hatékony és törvényes, minden gyermeknek megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó rendszere a helyi önkormányzatok nélkül nem szervezhető meg.

Elvárják a döntéshozóktól, hogy olyan megoldást találjanak, mely támaszkodik a település választópolgárainak közösségére, elismeri a szülői közösségek jogosítványait, és megteremti az állami beavatkozás lehetőségét minden olyan kérdésben, mely ahhoz szükséges, hogy a közoktatás egyenlő esélyeket biztosítson.

• iskola
• belföld
• Terasz