Nekik köszönhetjük a Föld pusztulását!
Súlyos katasztrófák
Mérgező szmog, gázrobbanás. A bolygónkat sújtó ipari katasztrófákat emberi gondatlanság okozta!

Nyereményjáték

Nyerj családi belépőt a szentendrei Skanzenbe: 2 darabot sorsolunk ki! (x)

Nyerj páros belépőt az októberi Femina Klubra, ahol eláruljuk a sikeres karrierváltás titkát!

Nyerj éves BBC History előfizetést! Az egyik legnépszerűbb történelmi magazin lehet a tiéd (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Finn életérzés a legjobb finn ételekkel a Bartókon: régi Nokiák, pannukakku és igazi, finn kávé (x)

Ősszel még jobb a Balatonra menni? Nincs tömeg, és rejtett kincseket rejteget a vidék (x)

Házilag is enyhíthetők a pollenallergia tünetei - Mutatjuk a leghatékonyabb módszereket (x)

Megvannak a 2017-es ősz divatszínei: gyönyörű színek jönnek, bár a szürke még marad picit

Mivel foglalkozzon a gyerek iskola után? Mutatunk pár hasznos kikapcsolódást a kicsiknek

beauty and style

Táskák az utcáról: milyen darabok illenek a kabáthoz? »

16 trendi darab a boltokból, aminek láttán te is sárgát akarsz viselni ősszel »

Kétszer hatékonyabb vele az edzés: ezért jó, ha fitneszlabdával tornázol! »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A közelmúltbeli óriási árvizek kapcsán a hírek a természet romboló erejéről szóltak, de mi, emberek még ennél is mostohábban bánunk Földünk kincseivel. Az óriás ipartelepek megterhelik a levegőt, mérgezik a talajt, és beszennyezik az óceánokat és tengereket. A nyersanyag-kitermelés, az üzemek és erőművek mind-mind a modern kor vívmányai, melyek előnyeit a Föld több milliárd lakosa élvezi nap mint nap. Az emberi túlkapások és a gondatlanság azonban számtalan esetben vezetett már olyan világméretű katasztrófához, mely nemcsak az élővilágban okozott visszafordíthatatlan pusztulást, de több ezer vidéki és városlakó, felnőtt és gyermek életébe is került.

Donora városa a hihetetlen szmogban

A 2010. április 20-i katasztrófa, amikor a British Petrol fúrótornyának felrobbanásával több millió liter nyersolaj került a Mexikói-öböl tengervizébe, és azóta immáron több száz millió úszik a tenger felszínén és mélyén, csak a legutóbbi csapás volt, amit bolygónknak el kellett szenvednie.

A károk beláthatatlanok, akárcsak a korábbi ipari katasztrófák esetében, melyek szomorú napja globális gyásznapként vonult be a történelembe. Ismerd meg a következő súlyos balesetek részleteit, melyek jelentősen hozzájárultak a Föld éghajlatának és élhetőségének változásához - többek között.

A donorai halálos szmog

A 62 évvel ezelőtti Donora-völgyi katasztrófa egy szempillantás alatt az újságok címlapjára röpítette az amerikai kisváros nevét. A folyóvölgyben fekvő, 14 ezer lakosú, pennsylvaniai Donora lakói hozzászoktak a rossz levegőhöz és a ködhöz, mivel a közelben lévő gyárak már évek óta ontották magukból a füstöt. Az 1948. október 27-i tragédia azonban teljesen váratlanul csapott le rájuk. A hajnalban leszálló felhő nem a megszokott por volt, hanem az acél- és cinkfeldolgozó üzemekből kikerült mérgező szmog.

Az anyag gyorsan terjedt, és az alacsony légköri nyomás miatt meg is rekedt a völgyben. Mivel az üzemek nem állították le a termelést, a méreg koncentrációja egyre nőtt. A városlakók csak akkor ébredtek rá a helyzet súlyosságára, amikor a szabadban rendezett Halloween-ünnepségen többen rosszul lettek. Másnap reggelre 11 ember már halott volt, mindegyikőjükkel fulladás vagy szívroham végzett. Százak panaszkodtak köhögésre, remegésre, rosszullétre, a rendelők és a kórház megtelt betegekkel. Ekkorra Donora már olyan volt, mint egy kísértetváros.

A fehér köd lassan sűrű, savas szmoggá alakult át, az utcákra ki se lehetett lépni, a ködtől a szomszéd házig sem lehetett ellátni. A vizsgálatok később kimutatták, hogy a lakosok halálos koncentrációjú kén-dioxidot és fluoridot lélegeztek be. Az ipartelep szmogja alig pár nap alatt 21 emberrel végzett, további hatezer embernél pedig súlyos tüdőkárosodást okozott. A donorai Cink Műveket mégis csak akkor szólították fel a leállásra, amikor a botrány már országossá dagadt.

Az ipartelepet a tragédia után több millió dollárra perelték, de végül csak 250 ezret fizettek ki. Az üzem a katasztrófa után még további 19 évig mérgezhette a levegőt. Donora városa ma is létezik, de a halálos légszennyezés óta alig lakják.

A csernobili atomkatasztrófa

Az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok mellett elterülő monumentális atomerőmű robbanása az atomkorszak második legsúlyosabb katasztrófája. Ma már tudjuk, hogy az 1986. április 26-án történt robbanás elsősorban a felkészületlenség és a szakszerűtlen intézkedés miatt okozott akkora kárt, és került annyi ártatlan ember életébe.

A hajnali katasztrófát a 4-es reaktor gőzrobbanása, az azt követő tűz és a nukleáris olvadás beindulása okozta. A védőépületek hiánya miatt a radioaktív felhő a Szovjetunió egész nyugati felére, Európa országaira és az USA keleti államaira is kiterjedt.

Hatalmas terület vált életveszélyessé, körülbelül 200 ezer embert kellett azonnal kitelepíteni. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség statisztikája 56 közvetlen áldozatot tart nyilván, de a levegőbe, a földbe és a vízbe került radioaktív szennyezés generációk életét tette tönkre. A védőruha nélkül segédkező munkások három héten belül meghaltak, a városka lakói életveszélyes sugárzást kaptak. Még ma is csak becslések vannak arra nézve, hány ezer ember halt meg rákos megbetegedésben, hány magzat született halva, és hány gyermek jött világra torzszülöttként.

Az atomszennyezés nemcsak az emberek között pusztított, a likvidátorok folyamatos munkája és a betonszarkofágok ellenére minden porszem beszennyeződött, Csernobil környékén azóta is magas a radioaktív sugárzás értéke. A robbanás után a baleset körülményeiről, a felelősökről és a károkról  ellentmondásos hírek érkeztek, mivel a Szovjetunió államtitokként kezelte az esetet. Azóta több vizsgálat és jelentés is készült a 24 évvel ezelőtti tragédiáról, de abban mind megegyeznek, hogy a katasztrófa sorozatos emberi mulasztás miatt történt meg.

A texasi olajfinomító-telep katasztrófája

A 2005. március 23-án bekövetkezett robbanás nem csupán az USA történelmének, de a világ ipartörténetének is az egyik legsúlyosabb esete. Az 500 hektáron elterülő, naponta 41 millió liter benzint előállító, nem mellesleg az idei áprilisi olajkatasztrófát is okozó British Petrol tulajdonában lévő kőolaj-finomító telep az Államok harmadik leghatalmasabb vegyi üzeme még ma is, több száz ember munkahelye. A baleset napján is épp karbantartás folyt az üzemben, amikor egy rendszerhiba miatt az egyik gigantikus szellőzőből nagy mennyiségű szénhidrogén szökött a levegőbe. Amikor a közelben dolgozó munkások egyike beindította teherautójának motorját, a szikra a másodperc töredéke alatt berobbantotta a gázt.

A környéket akkora robbanás rázta meg, hogy nyolc kilométeres körzetben érezni lehetett a föld remegését. Az ipartelepen elszabadult a pokol, 15 munkás azonnal életét vesztette a lángokban, további 170 ember pedig súlyosan megsérült. A katasztrófa utáni független vizsgálat több személyi hibát, vezetési szabálytalanságot és eszközbeli hiányosságot is feltárt. A katasztrófával a talaj és a levegő egyaránt szennyeződött, a káros vegyi anyag füstje szétterjedt a széllel. A balesetért az olajfinomító vezetését és mérnökeit tették felelőssé, az ügyet az áldozatok hozzátartozói perre is vitték. A bíróság a sértetteknek adott igazat, és 87 millió dolláros kártérítése kötelezte a céget.

A szörnyű esemény után - a hibákból okulva - a vállalat több radikális változást is bevezetett: a kulcsfontosságú elemeket modern darabokra cserélték, és megszigorították a munkavédelmi szabályokat is.

Fotók: petro-techs.net, chernobylee.com

Blog.hu ajánló