Megnyílt az út a több százezres fizetések előtt

Május elsején megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac, így a magyarok szabadon, a bonyolult adminisztrációt hátrahagyva vállalhatnak munkát a két országban. A megnyíló kapukkal nemcsak a munkavállalás lesz egyszerűbb, a dolgozóknak május elsejétől egyenrangú feltételeket kell biztosítani a bérek és a béren kívüli juttatások tekintetében is.

A munkaközvetítéssel foglalkozó Trenkwalder Kft. a megnyíló piac kapcsán 400 osztrák céget és közel 1500 munkavállalót kérdezett meg a külföldi munkavállalás részleteiről.

A felmérésből kiderült: a magyarok leginkább a betanított és idénymunkák, azaz a kevésbé szellemitőke-igényes munkák iránt érdeklődnek, pedig az osztrák cégek alapvetően szakképzett munkaerőt várnának a hiányszakmákban.

A munkakörök másik jól definiálható csoportja a minimálbéres vagy akörüli fizetést nyújtó állások, ezeket a helyi munkavállalók már kevésbé szívesen vállalják el.

Jó hír, hogy a cégek tárt karokkal várják a magyarokat, a felmérés szerint a vállalatok a közép-kelet-európai országok munkavállalói közül első helyen jelölték meg a magyarokat.

Köves Balázs, a cég értékesítési és marketing vezetője a Duna Televíziónak elmondta: bár a vállalatok úgy vélik, a magyarok ingázni fognak, ám ez nincs így, csupán 6%-uk vállalná az ingázást.

Ausztriában az átlagbér 2500 euró körül mozog, a minimálbér pedig szakmánként változik, de azért az általánosságban elmondható,hogy ezer euró alatt senki nem keres az országban. Az építőiparban vagy a nagyon munkaerő-igényes egészségügyben magasabb a bérezés. A fizetésekről bővebben itt olvashatsz.

Bár a vállalatok érdeklődnek a dolgozók iránt, a nyelvtudás hiánya probléma lehet a munkavállalás során. A leendő dolgozóknak ugyanis csak egy kis része beszéli tökéletesen az adott nyelvet, jelentős részük pedig egyáltalán nem.

Márpedig az említett pozíciókban kitétel a jó nyelvtudás, így ez mindenféleképpen újabb rostát jelent majd a külföldi munkavállalásra vállalkozó magyarok körében. További probléma lehet, hogy a magyar munkavállalók 70%-a várná el, hogy valamiféle anyagi-szervezési támogatást kapjanak a fogadó féltől, míg a cégeknek ezt csak 30%-a lenne hajlandó megadni.

- Ez is egy indok, ami miatt - úgy gondoljuk - drasztikus kiáramlásra nem kell számítani, hiszen az ilyen jellegű támogatás jóval kevesebb, mint ahogy a munkavállalók várnák - hangoztatta Köves Balázs. 

Erre figyelj a munkakereséskor!

Osztrák és német munkák után célszerű az Európai Unió hivatalos álláskereső portálján, az Euresen körbenézned. Ha mégsem emellett döntesz, akkor a következő tanácsokat kell megfogadnod: soha ne higgy túl csábító ajánlatoknak, mert az általában valamilyen átverést takar.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a közvetítő pénzt kér a szolgáltatásaiért. Az állásközvetítés - legalábbis a munkavállalók felé - a komoly cégeknél mindig ingyenes.

Nem árt tisztáznod már rögtön az elején azt sem, hogy a munkáltatód biztosít-e szállást, étkezést a számodra. Gyakori, hogy a vendéglátás területére jelentkező dolgozók azt hiszik, hogy ez automatikusan jár, viszont munkáltatótól függ, hogy ezt beleépíti-e a bérbe, vagy sem.

Fontos továbbá, hogy ha már kint vagy, vigyázz az irataidra: az útleveled, lakcímkártyád, személyi igazolványod soha ne add át a munkaadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válsz.

Hogyan kell adóznod?

A munkavállalókban felmerülhet az a kérdés is, hogy mi történik velük, ha elvesztik kinti munkájukat? Ez esetben honnan kapnak például munkanélküli ellátást? Kérdés az is, hogy melyik országban kell megfizetniük az adót a bérük után?

A Nemzeti Adó - és Vámhivatal lapunknak elmondta, a külföldön dolgozó magyar magánszemély a munkavégzés helye szerinti államban adóztatható. Ez a főszabály, amely alól kivétel a magyar munkáltató által elrendelt 183 napnál rövidebb külföldi kiküldetés során szerzett jövedelem, mely Magyarországon marad adóztatható.

Fontos, hogy ha a magánszemély magyar adóügyi illetőségű, azaz magyar adóalany marad a külföldi tartózkodása során, akkor a külföldön megszerzett jövedelem után Magyarországon is keletkezik adókötelezettsége.

A magánszemély elsősorban akkor marad magyar adóalany, ha a külföldi tartózkodása ideiglenes, és annak időtartama során a magyar gyökereit, elsősorban az állandó lakóhelyét megtartja.

Ebben az esetben a külföldön adóköteles jövedelem önmagában ugyan nem adóköteles, de befolyásolhatja a magyar forrásból származó jövedelmek után fizetendő adó mértékét.

A 2010. évben ilyen módon külföldön megszerzett jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, amely a magyar forrásból származó jövedelmeket "tolhatja feljebb" a magasabb adókulcs felé, és amelyet a 1053. számú bevallás 20. sorában kell bevallani.

A 2011. évben megszerzett, külföldön adóköteles jövedelem kizárólag abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy az a magyar adójóváírásra (az alacsony jövedelműek "adókedvezményére") való jogosultságot rontja.

Honnan kapsz juttatásokat, ha elveszted a kinti munkád?

Az Európai Unión belül mozgó munkavállalók társadalombiztosítási jogállását közösségi szintű irányelv rendezi - közölte a NAV. E jogszabály alapján az egyetlen államban munkát végző munkavállalók a munkavégzés helye szerinti állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartoznak.

A több államban párhuzamosan munkát végző magánszemélyek is kizárólag egy állam joghatósága alá tartoznak, mely államot a közösségi rendelet jelöl ki. Kijelenthető tehát az is, hogy a kizárólag Németországban dolgozó magyar magánszemély Németországban köteles a járulékok megfizetésére, és a német egészségügyi ellátások igénybevételére jogosult.

Éppen ezért a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét a magyar OEP részére be kell jelenteni.

• külföld
• ausztria
• németország
• Terasz