3 meglepő tény Albert Einsteinről
A történelem egyik leghíresebb tudósáról számos tévhit kering. Utánajártunk az igazságnak, és néhány érdekes tényre is bukkantunk.

Nyereményjáték

Nyerj családi belépőt a szentendrei Skanzenbe: 2 darabot sorsolunk ki! (x)

Nyerj páros belépőt az októberi Femina Klubra, ahol eláruljuk a sikeres karrierváltás titkát!

Nyerj éves BBC History előfizetést! Az egyik legnépszerűbb történelmi magazin lehet a tiéd (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Finn életérzés a legjobb finn ételekkel a Bartókon: régi Nokiák, pannukakku és igazi, finn kávé (x)

Ősszel még jobb a Balatonra menni? Nincs tömeg, és rejtett kincseket rejteget a vidék (x)

Házilag is enyhíthetők a pollenallergia tünetei - Mutatjuk a leghatékonyabb módszereket (x)

Megvannak a 2017-es ősz divatszínei: gyönyörű színek jönnek, bár a szürke még marad picit

Mivel foglalkozzon a gyerek iskola után? Mutatunk pár hasznos kikapcsolódást a kicsiknek

beauty and style

Házi fátyolmaszk rizspapírból: simább, ragyogóbb bőr, pillanatok alatt »

Ha így teszel, alapozó nélkül is ragyogni fog a bőröd! Tippek egy őszinte szépségbloggertől »

Tökéletesíti a bőrt, fent tartja a festéket: sminkalap készítése pár lépésben »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A 20. század végén a Time magazin Albert Einsteint választotta a század emberének. Einstein valódi, hiteles szuperagy volt. Azt beszélik, hogy a relativitással kapcsolatos munkájáért még a Nobel-díjat is megkapta.

Azt is beszélik, hogy megbukott az iskolában. Ám mindkét állítás - a Nobel-díj és a bukás az iskolában - teljesen téves. Utánajártunk az igazságnak, és néhány érdekességre is bukkantunk a kutatómunka közben.

Nem a relativitás-elméletet díjazták

Először is, Einstein nem kapta meg 1921-ben a fizikai Nobel-díjat a relativitással kapcsolatos munkájáért. Ennek az volt az egyik oka, hogy elmélete még 1921-ben is vitákat kavart.

1905 volt Einstein életének legnagyobb éve. Első felesége, Mileva segítségével öt úttörő jelentőségű tudományos dolgozatot írt, melyek az Encyclopaedia Britannica szerint örökre megváltoztatták az emberiség képét a világegyetemről. Az egyik természetesen a relativitással foglalkozott: mi történik a tárgyakkal, amikor más tárgyakhoz viszonyítva mozognak. Két dolgozat az atomok és molekulák létezését bizonyította, a negyedik pedig a fény egyik különleges tulajdonságát, a fotoelektromos jelenséget vizsgálta.

Az ötödik dolgozat matematikai lábjegyzet volt a speciális relativitás-elméletéhez - itt jelent meg először a híres E=mc² egyenlet. A relativitás-elmélet megragadta a közfigyelmet, ám a szerény fotoelektromos hatást firtató munkája volt az, ami meghozta Einsteinnek a Nobel-díjat. A relativitásról még csak említés sem esett.

Rendkívül jó tanuló volt

Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban. A következő évben családja Münchenbe költözött, ahol 1886-ban, hét éves korában kezdett iskolába járni. 12 évesen már matematikai számításokat tanult, amit csak a haladók, általában 15 esztendős diákok tanultak. A természettudományi tárgyakban igen jó előmenetelt tanúsított. Minthogy azonban a 19. századi német oktatási rendszer igen kemény és katonás volt, a Luitpold Gimnázium a matematikán kívül nem nagyon fejlesztette képességeit.

1895-ben Zürichben felvételét kérte a híres svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne intézményébe. 16 éves volt, két évvel fiatalabb, mint a többi jelentkező. Fizikából és matematikából kiugróan jó eredményt ért el, de elvérzett a nem természettudományos tárgyakon, így nem vették fel - csak másodszorra sikerült bekerülnie. 1890 októberében megkezdte tanulmányait az École Polytechnique Fédérale-ben - 17 évesen, a legtöbb osztálytársánál egy évvel fiatalabban.
Egyáltalán nem volt rossz tanuló, és nem is bukott meg. A tévhit onnan ered, hogy 1896-ban, az utolsó évben, melyet Einstein a gimnáziumban töltött, az iskola osztályzási rendszerét megfordították.

Einstein - jobb oldalon - barátaival

A hatos besorolás lett a legjobb, mely korábban a legrosszabb volt, az egyes pedig a legrosszabb. Einsteinnek egyetlen egyes körüli jegye sem volt.

Einstein agya nagyobb volt, mint az átlagemberé

Amikor 1955-ben Einstein meghalt, Thomas Harvey, a New Jersey-ben található Princeton Kórház ügyeletes kórboncnoka a halál beállta után hét órán belül kiemelte Einstein agyát, és tartósította - a tudós végrendeletében foglaltakat figyelmen kívül hagyva.
Amikor Harvey elhagyta Princetont, az agynak is nyoma veszett. Csak 1978-ban bukkantak rá a kansasi Wichitában.

Az agyban neuronok, azaz idegsejtek és az idegsejthüvelyt alkotó gliasejtek találhatók - ez utóbbiak támaszul szolgálnak a neuronok számára. Einstein agya puszta szemmel nézve átlagosnak tűnt, mikroszkóppal vizsgálva azonban kitűnt, hogy a gliasejtek aránya igen magas az alsó fali lebenyben - az agynak abban a részében, ahol a térbeli és a matematikai gondolkodás zajlik.

A képzett szem számára az is nyilvánvaló volt, hogy Einstein agya valóban eltért a hétköznapi emberétől: az alsó fali lebeny mintegy 15%-kal volt nagyobb a normálisnál.

Tudtad?
Mivel Harvey-nak nem volt megfelelő képzettsége ahhoz, hogy Einstein agyát tanulmányozza, postán küldözgette az agyszeletkéket az idegrendszer anatómiájával, fiziológiájával és biokémiájával foglalkozó neves tudósoknak.

Cikkünk megírásában Dr. Karl Kruszelnicki Legendás tévhitek című könyve segített. A képek a Wikimedia Commons oldaláról származnak.

Blog.hu ajánló