Lakható bolygókat találtak a Nagy Medve csillagképben
Lehetséges, hogy a földi élethez hasonló létformák is vannak a Nagy Medve csillagkép bolygóin.

Nyereményjáték

Nyerj egyéves előfizetést a népszerű BBC History történelmi magazinra! (x)

Nyerj páros belépőt a novemberi Femina Klubra, ahol megtanítunk nemet mondani!

Nyerj Adrienne Feller kozmetikumokat Hollóházi Porcelán fülbevalóval! (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Többé nem kell tisztogatni a csempék közti hézagot, sem más fugát (x)

Kocsis Korinna szupermodell elárulta mindig gyönyörű barna bőrének titkát (x)

Csak úgy versengenek érte az emberek! Hihetetlen, mit építenek a fővárosban (x)

5 kihagyhatatlan film, amit még premier előtt megnézhetsz! (x)

Schell Judit lerántja a leplet a férfi-nő kapcsolat titkairól - Megéri a múltba révedni? (x)

beauty and style

Így fertőtlenítsd a sminkecsetet: nem elég, ha meleg vízbe áztatod »

Unikornis a tortán: 2017 fura trendje már az esküvőkre is begyűrűzött »

Készíts gyöngyös farmert egyszerűen - Még a szakadást is elfedi »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Miután a Voyager-1 űrszonda befejezte a Jupiter és a Szaturnusz tanulmányozását, a csillagok felé vette útját. 1990. február 14-én, amikor utoljára tekintett vissza, egy egészen különleges felvételsorozatot készített a bolygókról. Ebből a távolságból szemlélve a Naprendszer égitestjeit az aprócska, fénylő ponttá zsugorodott Föld jelentéktelennek látszik az űrben. És mégis ez az egyetlen, számunkra ismert hely az univerzumban, ahol az élet megtalálható. Jogosan merül fel hát a kérdés: egyedül vagyunk a világűrben?

Bonyolult feltételek szükségesek az élethez

A 20. század elején a csillagászok már nagyon sokat tudtak a bolygókról, tisztában voltak vele, hogy a Holdon egyáltalán nincs levegő, tehát nem is élhet ott senki. Ma már azt is biztonsággal állíthatjuk, hogy a Marson soha nem éltek emberhez hasonló lények, annak ellenére, hogy vannak adatok arról, hogy a Marson évmilliárdokkal ezelőtt víz folyt. Az élet kialakulásához ugyanis bizonyos feltételek megléte elengedhetetlen.

Bonyolult molekuláris vegyületeknek - fehérjemolekuláknak és nukleinsavaknak - kell képződniük, mivel még a primitív élőlények egyszerű molekulái, sőt, egyes atomjai sem képesek irányítani az olyan biokémiai reakciókat és folyamatokat, mint a táplálékfelvétel, az anyagcsere, a szaporodás és az öröklődés. Emellett a szerves élet csak viszonylag szűk hőmérsékleti határok között létezhet.

A molekulák összekapcsolódása máshol is lehetséges

Az élet számára a legkedvezőbb a 25 és 45°C közötti hőmérséklet, a nagy szerves molekulák ugyanis 100°C fölött kisebbekre esnek szét. Néhány ezer fokos hőmérséklet fölött csak az egyes atomok létezhetnek, ezek is csupán többszörösen vagy teljesen ionizált állapotban. Ha viszont a hőmérséklet a fagypont alá süllyed, a biokémiai reakciók annyira lelassulnak, hogy aktív élet már nem lehetséges.

Meghökkentő, de a szorosabban behatárolt környezeti feltételek, mint például az oxigéndús atmoszféra vagy a sok víz, nem szükségesek az élethez. Némelyik aprócska élőlény még a legkedvezőtlenebb környezeti körülmények között is képes életben maradni.

Ami az élet keletkezését illeti, gyakran utalnak Stanley L. Miller kísérleteire, melyeket 1953-ban végzett a Chicagói Egyetemen. Miller bebizonyította, hogy a vízből, vízgőzből, metánból és ammóniából álló ősatmoszférából elektromos kisülés vagy nagy energiájú ibolyántúli sugárzás hatására aminosavak, a fehérjemolekulák alapegységei jönnek létre. A tudósok egyetértenek abban, hogy az aminosavak nagyobb molekulákká való összekapcsolódása más bolygókon is végbemehet.

Lakható területek 45 ezer fényévre

Az angliai Milton Keynes-i Open University két brit asztrofizikusa, Barrie Jones és Nick Sleep úgy véli, hogy számítógépes programjuk segítségével lakható területekre bukkantak a világűrben. Szerintük a mi Naprendszerünkhöz - mai ismereteink alapján - legjobban hasonló rendszer a Földtől 46 fényévnyire fekvő Ursa Maior, magyarul Nagy Medve csillagkép 47-es csillagánál található. Ez a csillag valamivel forróbb, mint a Nap, és ökoszférája tőle távolabb fekszik. Az ezen belül keringő bolygókon előfordulhat folyékony halmazállapotú víz. A stabil, a körtől kevéssé eltérő bolygópályák kedvezőbbek az évmilliárdokig tartó evolúció számára.
- A 47-es csillag olyan rendszer, melyben érdemes a Földhöz hasonló bolygót és életet keresni - mondta Barrie Jones. Ám, ha léteznek is földön kívüli intelligens lények, akkor sem tudhatjuk, hogy egy másik égitesten, más körülmények között milyen életformák jöhettek létre, milyen evolúcióval.

A Földhöz hasonló nagyságú bolygón lehet csak élet

Mivel eddig még nem találtak földön kívüli életformát, csak találgatni tudnak a tudósok is, hogy milyenek lehetnek csillagtestvéreink. Egy dolog biztosan kijelenthető: bárhol is keletkezett magasrendű élő szervezet, annak szén alapú szerves vegyületekből kell állnia. A szén ugyanis az egyetlen kémiai elem, mely képes olyan hosszú láncokat alkotni, melyekhez szinte korlátlan változatosságban és mennyiségben kapcsolódhatnak hidrogén-, oxigén- és nitrogénatomok.

A szén alapú szerves anyagok oldószere és így az élet nélkülözhetetlen eleme a víz. A víznek folyékony halmazállapotúnak kell lennie, ez pedig behatárolja az életet lehetővé tévő hőmérsékleti viszonyokat.

A földönkívüliek bolygója nem lehet sokkal kisebb, mint a Föld, különben kis gravitációja miatt felszínéről minden gáz és az összes víz eltűnne. Ha tehát valahol a világmindenségben létezne egy idegen civilizáció, nagyon valószínű, hogy bolygójuk a Földhöz hasonló nagyságú lenne. Ha viszont egy bolygó túlságosan nagy tömegű, az kedvezőtlenül hat az anyag szerveződésére, illetve az égitest felszíni viszonyaira.
Számos tudós szerint a világűrben élő testvéreink valamilyen oknál fogva elveszthették az űrhajózás iránti érdeklődésüket.

Vagy, mert túl költséges, vagy, mert túl veszélyesnek tartják azt. Esetleg létezhet valami olyan - általunk még nem ismert - fizikai akadály, mely lehetetlenné teszi a csillagközi űrutazást.

Cikkünk megírásában a Reader's Digest Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyve segített.

Blog.hu ajánló