Napi 4,5 milliós bírságot szabhat ki Magyarországra az EU

Április végén, mintegy öt hónapos várakozás után az Európai Bizottság bejelentette: megkezdhetjük a tárgyalásokat az IMF-fel egy újabb hitelről. A bizottság ezzel párhuzamosan közölte azt is, készek arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank ügyében lezárják a kötelezettségszegési eljárást, az adatvédelmi hatóság függetlenségének és a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésének ügyében viszont az Európai Bírósághoz fordulnak.

Nem ez lesz az első, hogy a bíróságon kötünk ki, Magyarország ellen összesen tíz olyan eljárás indult, ami végül a bíróság elé is került. A tízből csupán egyben született elmarasztaló ítélet, bár az kétségkívül nagyon fájdalmas volt.

Először 2007-ben nyújtottak be keresetet

Az Európai Bizottság legelőször 2007 januárjában nyújtott be keresetet Magyarország ellen. A gond akkor az volt, hogy nem vettük át azt az uniós irányelvet, amely a munkavállalás, tanulás, letelepedés terén ad szélesebb jogokat a nem tagállami országok azon polgárainak, akik legalább öt éve az EU területén tartózkodnak. A bíróság törölte az ügyet a nyilvántartásból, mivel a problémát megszüntető jogszabályok 2007 júliusában hatályba léptek.

Ugyanígy semmissé vált a korábbi médiatörvényünkkel kapcsolatos eljárás, amit azért indítottak el, mert a törvény alapján a kábeltelevíziós szolgáltatók a magyar lakosság mindössze egyharmadának nyújthattak csak szolgáltatásokat. Az Országgyűlés 2007 júniusában hatályon kívül helyezte a paragrafust.

Hasonlóan végződött az az ügy is, amely az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló irányelv átültetéséről szólt. Az irányelv célja, hogy az EU polgárait ugyanaz a védelem illesse meg a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben akkor is, ha például külföldi weblapról vásárolnak.

Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el az irányelv teljes átültetéséhez szükséges törvényeket, amelyek 2008. szeptember 1-jén léptek hatályba.

Három ügyet töröltek

A fentiek mellett három további ügyet törölt a bíróság, az egyik a tőkekövetelményekről szólt, a másik a szakmai képesítések elismeréséről, a harmadik pedig a közbeszerzésekről.

Két esetben volt ítélet, az egyik százmilliárdokba fájt

A bíróság két esetben hozott ítéletet, az egyikben a javunkra döntöttek, a másikban pedig elmarasztalták hazánkat. Magyarország számára sikerrel zárult az az ügy, ami a lakásvásárlás után fizetendő illetékről szólt. Az Európai Bizottság ez esetben azt a szabályt kritizálta, amely szerint lakásvásárláskor, ha valaki bizonyos időszakon belül eladja egy másik ingatlanát, az illetéket nem a vásárolt lakás teljes értéke, hanem a vásárolt és eladott lakás forgalmi értékének különbözete után kellett megfizetni. A gond az volt, hogy a szabály csak azokra érvényes, akiknek az eladott ingatlana Magyarország területén fekszik.

Ha az EU más tagállamaiban, akkor nem jár a kedvezmény. Ez az EU-nak nem tetszett, mert szerintük a szabályozás a más tagállamokban lakó és ott ingatlannal rendelkező uniós polgárokat visszatarthatja a magyarországi ingatlanvásárlástól és a hazánkban történő letelepedéstől. A bíróság elutasította a bizottság keresetét.

Ennél szomorúbb véget ért az áfa-törvény miatt indított eljárás. A szabály miatt 2010. június 1-jén nyújtott keresetet az Európai Bizottság, mivel az akkor hatályos magyar szabályok szerint az a cég, amely a beszerzés értékét még nem fizette meg üzleti partnerének, az erre az ügyletre vonatkozó áfát nem igényelhette vissza, szemben a többi céggel, amelyek a befizetendő összegből levonhatták beszerzéseik értékét. Ráadásul, ha a levonható áfa összege meghaladta a befizetendő adóét, úgy a különbözet visszatérítését is kérhették.

A bíróság úgy döntött, a jogszabály indokolatlan terhet ró a vállalkozásokra, csökkenti pénzügyi likviditásukat és profitabilitásukat, így ezt a szabályt meg kell változtatnunk. A döntés miatt több százmilliárd forint esett ki a költségvetésből.

Az Európai Bíróság előtt jelenleg még két magyar ügy van, az egyik eljárást bizottság azért indította, mert a testület szerint a piaci verseny torzulásához vezethet az a gyakorlat, hogy Magyarországon a vasúti forgalomirányítást a vasúttársaságok végzik, és mivel a forgalomirányító a menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással kapcsolatos döntéshozatali folyamatnak részesévé válik, így részletes ismereteket szerez a versenytárs vasúttársaságok által nyújtott szolgáltatásokról, azok mennyiségéről és időpontjairól.

Magyarország szerint a forgalomirányítás nem jár együtt menetvonal-kijelöléssel, illetve kapacitáselosztással. Az ügyben még nem született döntés.

Napi 4,5 milliós bírság

Nincs még eredménye annak az eljárásnak sem, amit a hulladékokról szóló uniós keretirányelv miatt indított ellenük a bizottság. A legújabb fejlemények szerint a testület pénzügyi szankció kiszabását kéri a bíróságtól hazánkra, valamint Bulgáriára, Lengyelországra és Szlovákiára, amiért az irányelvet a 2010. decemberi határidőre nem ültették át. A bírság napi 4,5 millió forintra rúgna.

Az MTI beszámolója szerint az átültetés késlekedése miatt tavaly januárban a bizottság még 23 uniós tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást, de a tagországok nagy része időközben eleget tett kötelezettségének. 

A hulladékokról szóló 2008-as uniós keretirányelv egyebek között olyan hulladékkezelési alapelveket vezet be, mint a szennyező fizet elv, és előírja azt is, hogy a tagállamoknak mindenekelőtt a hulladékképződés megelőzésére kell koncentrálniuk, majd - sorrendben - az újrahasználatra, az újrafeldolgozásra és az egyéb hasznosításra kell módot találniuk, hulladéklerakással pedig csak legvégső lehetőségként élhetnek.


• külföld
• kormány
• európai unió
• Terasz