Videó! Vissza a múltba - Így ünnepeltük a 40-es években május 1-jét

Május 1-je van, a munka ünnepe, amit mindenki a munkától lehető legtávolabb ünnepel.

1817-ig nyúlik vissza

A hivatalos állami szabadnap előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos "nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés" szlogennel.

Hogy a követelést érvényre juttassák, több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották, és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét tíz órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-ig a kérdésben nem történt előrelépés.

Sztrájk 1856-ban

Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a nyolcórás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére, így egyben a világon első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak - későbbi nevén szakszervezetnek - bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

1886. május 1-jén a chicagói munkásszakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak.

Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik, félve a letartóztatástól, nem mentek kórházba. A történelembe haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember - hét rendőr és négy tüntető - vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával.

Videó 1946-ból, így ünnepeltük május 1-jét akkor

1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé, melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.

A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a második kongresszuson, 1891-ben május 1-jét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.

1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint "minden ország összes szociáldemokrata pártja és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május 1-jén a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért".

1904-ben lett hivatalos

Mivel a legkézenfekvőbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy "a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május 1-jén felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges".

A 20. század folyamán a nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei, így a hagyományos munkásünnep is egyre nagyobb jelentőséggel bírt. Először a Szovjetunióban, majd a második világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol - épp az ideológiából kifolyólag - az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát.

Videó 1947-ből

Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban.

Videók: filmhiradok.nava.hu

• ünnep
• belföld
• Terasz