20 éven át titkolták, hogy a csernobilihoz hasonló atomkatasztrófa történt

Az 1957-es nukleáris katasztrófa helyszínét sokáig még a térképen sem jelölték, nehogy a világ tudomást szerezzen a borzalmakról.

atom cover
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

1986. április 26-a fekete napként vonult be a történelembe, hiszen ekkor gőzrobbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát, ami százezrek életét, egészségét követelte. Kevesen tudják azonban, hogy korábban is történt egy hasonló szerencsétlenség.

A Kistim-katasztrófa, minden idők harmadik legnagyobb atomkatasztrófája 1957-ben történt a hajdani Szovjetunióban. Ezt a napot úgy jegyzik, mint az első komoly baleset idejét a hét lakat alatt őrzött, Ozjorszk közelében található Majak Termelési Egyesülés ipari komplexum területén. 

Az atomtechnológia akkoriban még szinte kezdetleges volt a maihoz képest, így az erőmű már az első perctől fogva veszélyesnek számított. Részben, mert kapkodva, szinte rögtön a második világháború után építették, részben, mert sem a tudósok, sem a munkások nem tudták pontosan, mit tesz szervezetükkel a radioaktív szennyezés. Előbbieket - a törvényhozókkal egyetemben - nem is igazán érdekelte, hiszen mindent megpróbáltak eltussolni az ott élők előtt, ami egy kicsit is kockázatos lehetett.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Nyitókép: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük