Nem úgy hatottak a kijárási korlátozások a klímaváltozásra, ahogy reméltük

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be - mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott tíz különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban. Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30%-kal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesése miatt.

A gázok egymásra hatása

A tanulmány azonban rávilágít arra, hogy egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30%-kal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót.

Ez a kiegyenlítődés - azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek - azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető - olvasható a BBC hírportálján.

- Bár az ideiglenes változások segíthetnek, a szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében - mondta Piers Forster. Hozzátette: a szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.

Harriet Forster, a tanulmány társszerzője hangsúlyozta, hogy bár a jelenlegi hatások nem tartanak sokáig, ez kiváló lehetőség a kormányoknak arra, hogy elindítsák a változást, és befektessenek a zöld iparágakba. A kutatók szerint, ha az országok közlekedése visszaáll a járvány előtti szintre, és ezen idő alatt a fosszilis üzemanyagokba fektetnek, nagy valószínűséggel 2050-re a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot.

Ha viszont a közlekedés helyreállítása többnyire zöld módszerekkel, a fosszilis energiák kiiktatásával zajlik, és a globális gázkibocsátás mértékét 2050-re nettó nullára csökkentik, 55%-nyi az esély arra, hogy a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani az évszázad közepéig.

Fotók: Getty Images

Nyugtalanító változásról számoltak be a klímakutatók

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dioxid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát.

• kijárási korlátozás
• környezetvédelem
• hatás
• globális felmelegedés
• emberi tevékenység
• Terasz