Katasztrófahelyzet van

Mit tennének a pártok a születésszám emelkedéséért?

Az LMP, a Fidesz és a Jobbik is véleményt mondott.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Magyarországon katasztrofálisak a demográfiai mutatók - mit lehetne tenni a helyzet jobbítására, a tendenciák megfordítására? Erről rendezett kerekasztal beszélgetést és vitát parlamenti pártok képviselőivel a Duna Televízió Közbeszéd című műsora.

A képviselők több javaslatot is megfogalmaztak a helyzet rendezésére. A fideszes Rónaszékiné Keresztes Mónika, aki a parlament ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága népesedéspolitikai albizottságának elnöke, elmondta: véleménye szerint az adópolitika és a munkahelyteremtés a két legfontosabb eszköz, amivel segíteni lehet.

Emellett tudatosítani kellene a mostani felnőtt generációban, hogy a jövő a megszületendő és a meg nem születendő gyermekektől is függ, ám ez "nem két perc".

A nők visszajuttatása a munkaerőpiacra

Ertsey Katalin, a Lehet Más a Politika - LMP - parlamenti képviselője szerint az egyetlen olyan intézkedés, ami biztosan hoz eredményt, a nők visszajuttatása a munkaerőpiacra a szülés után. - Ez egy biztonságos és rugalmas lehetőség - szögezte le a képviselő.

- A kormányzat eddigi intézkedései ezen a területen - munkáltatók és munkaadók visszajelzései szerint - egyelőre negatív, illetve semleges hatással vannak - állította az LMP-s képviselő.

- A kismama munkahelyi helyettesítésére bevezetett rendszer bonyolult, és egy nagyon gyenge járulékkedvezményt ad. A START-kártya jobb megoldás volt. Ám ezt kivezetni tervezi a kormányzat, erről a tervről nagyon negatívak a munkáltatók visszajelzései - mondta Ertsey Katalin.

A hároméves gyes jó ötlet, vagy sem?

A képviselő sikernek nevezte, hogy az idei költségvetésben sikerült elfogadtatniuk: legyen keret egy, a női foglalkoztatás erősítéséért felelős miniszteri biztos tevékenységére a gazdasági tárcánál.

- Ez, tehát a női foglalkoztatottság növelése, egy alacsonyan csüngő gyümölcs. Egy olyan eszköz, amit gyorsan és hamar lehetne bevetni a helyzet javítására - mondta a képviselő, aki szerint arra kellene javaslatcsomagot készíteni, hogy miként lehet visszahozni a nőket a munkaerőpiacra, nem pedig kifelé tolni őket, például a korai nyugdíjazással vagy a hosszú gyessel.

- Minden szakértő egyetért ugyanis abban, hogy ma három év alatt elveszíti a munkaképes tudását a nő. A nő akkor szül második és harmadik gyereket, ha nem záródnak le előtte falak az első gyermek után - tette hozzá Ertsey Katalin.

- Mivel a nők is sokfélék, különböző egyéniségek, különböző családi háttérrel rendelkeznek, eltérőek a gyermekfelügyeleti megoldásaik és az életvitelük is, ezért a kormányzat minél több megoldást szeretne számukra kínálni - reagált Rónaszékiné Keresztes Mónika, aki szerint van pedagógiai jelentősége annak, hogy az anya három éves koráig a gyermekével otthon maradjon.

- Ha szeretné, hadd válassza ezt az édesanya, ha pedig inkább dolgozni szeretne, akkor azt. Ennek, akárcsak a női munkahelyek létszámnövekedésének is az alapja azonban az, hogy legyenek munkahelyek, de ehhez be kell indítani a gazdaságot - tette hozzá a képviselő.

Az adórendszer nem jó

Hasonlóan nyilatkozott Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője is, megjegyezve: sok család tényleg azért nem vállal gyermeket, mert úgy érzi, hogy anyagilag nem képes rá. Másfelől a családtámogatási rendszer és az adóátalakítások is a harmadik gyermek vállalását díjazzák, holott ma az a fő kérdés itthon, hogy az első, avagy a második gyermek megszületik-e.

Z. Kárpáti Dániel szerint átgondolásra érdemes volna, hogy az államadósság törlesztésére többet fizetünk évente a teljes egészségügyi rendszerre fordított összegnél. Végiggondolandó lenne, hogy ennek az összegnek egy szeletét nem lehetne-e átcsoportosítani akár népesedéspolitikai célokra, akár a családok támogatására.

Szülőtámogatási életjáradék

A Jobbik szerint egyébként a gyermekvállalás ösztönzésére az úgynevezett "szülőtámogatási életjáradék" lenne egy jó eszköz, amelynek lényege, hogy a dolgozó gyermek adójával közvetlenül támogatja szülei nyugdíját. Z. Kárpáti Dániel nem fejtette ki, hogy a kettőnek, azaz a szülő nyugdíjának és a gyermekvállalásnak mi köze van egymáshoz.

Hasonlóan jó eszköznek tartaná a szintén a Jobbik által javasolt szociális kártya országos bevezetését. Szerinte ez abban segítene, hogy a segélyekként, szociális támogatásként kiosztott közpénzek valóban a gyermekekhez jussanak el - azokból valóban tankönyv, cipő legyen.

A helyettes államtitkár szerint nem egyszerű a kérdés

Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Duna Televízió Reggel a Dunán című műsorában elmondta: roppant egyszerű lenne a helyzet, ha a részmunkaidő és a távmunka arányának növelésével megoldhatóak lennének a népesedési problémák, ám a demográfiai változások elindítása, egy családpolitika meggyökereztetése sokkal összetettebb, hosszú távú folyamat.

A helyettes államtitkár szerint  a rendszer kiszámíthatóságának egyik eleme a kiszámítható munkahely, ám Magyarországon és általában a kelet-európai országokban más a helyzet, mint Nyugat-Európában.

Magyarországon ugyanis a nők többsége - közel 70%-uk - azt vallja: ha megtehetné, nagyon szívesen visszább vonulna, akár részfoglalkoztatásba is. A riporter felvetésére, miszerint a magyarok vállalnának gyermekeket, de kevés például a bölcsődei és óvodai hely, a helyettes államtitkár azt mondta: a bölcsődei férőhelyeket még a Bokros-csomag következtében kezdték megszüntetni, hatalmas bölcsődebezárások voltak.

Nyitrai Imre szerint segítheti a népesedéspolitikai célok megvalósulását, hogy a nők 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulhatnak - ekkor ugyanis részt tudnak vállalni az unokáik felügyeletében; a szülő ilyen esetben könnyebben elvállalhat például egy részmunkaidős állást, hiszen a gyermek felügyelete megoldott.

Politikusok és családjuk

Nézegess képeket!

Elolvasom

Mit mond a szakember?

Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének kutatója lapunknak elmondta: az alacsony születésszámot soha nem lehet egyetlen okkal magyarázni, a háttérben több tényező együttállása a jellemző.

A kutató szerint a hazánkra jellemző csökkenés három okra vezethető vissza. Az első a munkahelyek negatív diszkriminációja a kisgyerekesekkel szemben, a másik ok a gyerekintézmények állapota és az alacsony férőhelyszám, a harmadik pedig, hogy Magyarországon még mindig az a felfogás él, hogy a gyerekvállalás női dolog.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Ha mindez változna, javulna a helyzet is, és talán akkor nem csökkenne ilyen drámai mértékben a születésszám sem.

Ezt is szeretjük