4 érdekes kérdés, amire garantáltan nem tudod a választ
Tájékozott vagy? Teszteld magad: mit gondolsz, milyen színű az univerzum? Hol a legszárazabb a Föld?

Nyereményjáték

Nyerj egyéves előfizetést a népszerű BBC History történelmi magazinra! (x)

Nyerj páros belépőt a novemberi Femina Klubra, ahol megtanítunk nemet mondani!

Nyerj Adrienne Feller kozmetikumokat Hollóházi Porcelán fülbevalóval! (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Kiegyensúlyozott otthonod lehet egyetlen kiegészítőtől - A titok a színben és mintában van (x)

16 ezer magnókazettát gyűjtöttek, és valami elképesztőt csinálnak belőle – Ettől leesik az állad! (x)

Tökéletesen hullámos hajad lesz 15 perc alatt, ha így göndöríted be (x)

Kocsis Korinna szupermodell elárulta mindig gyönyörű barna bőrének titkát (x)

Többé nem kell tisztogatni a csempék közti hézagot, sem más fugát (x)

beauty and style

Karcsúbb derékfazon varrás nélkül: így viseld nőiesen a bő inget »

6 könnyen kezelhető frizura, aminél előny, ha egy kicsit hullámos a hajad »

5 divatos kabátfazon, ami karcsúsít, és elfedi a pocakot »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Hol található a Föld legszárazabb területe?

Az Antarktiszon - a kontinens egyes részei kétmillió éve nem láttak esőt.
Sivatagoknak nevezzük azokat a területeket, ahol kevesebb mint 254 milliméter csapadék hullik évente.

A Szaharában mindössze évi 25 milliméter eső esik, az Antarktisz átlagos évi csapadékmennyisége pedig nagyjából ugyanennyi, de a kontinens 2%-a, a Dry Valleys - Száraz Völgyek - nevű terület hó- és jégmentes, és soha nem látott esőt.

Ám amellett, hogy az Antarktisz a Föld legszárazabb helye, egyúttal a legnedvesebb és a legszélesebb térsége is. A világ vízkészletének 70%-a ugyanis itt található, de jég formájában, és itt fújnak a legerősebb szelek.

Az antarktiszi Dry Valleys egyedülálló éghajlati viszonyait az úgynevezett katabatikus - a görög szó jelentése lefelé áramló -, más néven lavinaszelek okozzák, melyek akkor keletkeznek, amikor a gravitáció ereje egész egyszerűen lerántja a hideg, sűrű levegőt a magas hegyekből. A szél sebessége elérheti a 320 km/órát, és a folyamat közben elpárologtatja az összes nedvességet, vagyis a vizet, a jeget, a havat.

Ki volt a legveszélyesebb ember a történelemben?

Thomas Midgley kémikus az ohiói Daytonból, ő találta fel ugyanis a halogénezett szénhidrogéneket és az ólmozott benzint.
Midgley 1889-ben született, és mérnöknek tanult. Pályafutása korai szakaszában véletlenül felfedezte, hogy, ha jódot adagolnak a benzinhez, akkor a kopogás valamelyest csökken a motorban.

De ezzel nem érte be. Hat éven át tanulta autodidakta módon a kémiát, átrágta magát az egész periódusos rendszeren, hogy megtalálja a tökéletes megoldást. 1921-ben rá is bukkant.

A cég, amelynél akkor dolgozott, összeolvadt a General Motors-szal, és a nagyvállalat lelkesen alkalmazta ötletét, hogy kopogásmentessé tegye autói motorját. Az ehhez felhasznált anyag az ólom-tetra-etil volt. Az ólmozott üzemanyag átformálta az egész, modern világot, csakhogy mérgezőnek bizonyult, és alkalmazásának hét évtizede alatt több billió tonna ólmot juttatott az atmoszférába. Emberek ezreit betegítette meg, közöttük magát Midgley-t is, bár ő ezt tagadta.

Egyesek úgy gondolják, hogy Midgley-t a bűntudat motiválta, amikor kifejlesztett egy biztonságos alternatívát az egészségre ártalmas anyagok, például a kéndioxid semlegesítésére: a freont. A semleges, nem mérgező, hasznos, halogénezett szénhidrogének tökéletes megoldásnak tűntek. Sajnos ma már tudjuk, hogy tönkreteszik az ózonréteget, ezért 1987 óta nemzetközileg tiltják az előállításukat.

Hogyan mérik a földrengéseket?

MMS-skálán. Az elmúlt évtizedben a Moment Magnitude Scale a földrengéskutatók körében kiszorította a Richter-skálát.

Az MMS-t 1979-ben dolgozta ki Hiro Kanamori, illetve Tom Hanks - nem összekeverendő a színésszel -, a Kaliforniai Műszaki Intézet földrengéskutatója. Úgy találták, hogy a Richter-skála nem kielégítő, mert csupán a lökéshullámok erejét méri, ami nem jellemzi tökéletesen a földrengések hatását: előfordul, hogy a Richter-skálán mért nagy földrengések egyforma értékeket mutatnak, de eltérő pusztítást végeznek.

A Richter-skálával szemben az MMS azt az energiamennyiséget méri, mely a földrengéskor felszabadul. A szám a törés két része közötti elcsúszás távolságának és az érintett terület teljes terjedelmének a szorzata. Az MMS-t csak nagy földrengések esetében alkalmazzák, olyanoknál, melyek esetében a Richter-skálán mért érték meghaladja a 3,5-öt.

Milyen színű az univerzum?

Hivatalosan bézsszínű. Miután elemezték azokat a fényeket, melyeket az ausztráliai Galaxy Redshift Survey gyűjtött össze 2002-ben, az amerikai John Hopkins Egyetem tudósai levonták a következtetést: az univerzum halványzöld. Nem ezüstös pontokkal megszórt fekete, amilyennek látszik. Ám néhány héttel az Amerikai Csillagászati Társaság bejelentése után elismerték, hogy számításaikba hiba csúszott, és a világegyetem valójában inkább a vakondszín egyik barátságtalan árnyalatát mutatja.

A 17. század óta néhány ragyogó és kíváncsi elme tudni szerette volna, miért fekete az éjszakai ég. Ha az univerzum végtelen, és végtelen számú, egyenletesen eloszló csillagot tartalmaz, bármerre nézünk, mindenütt lennie kell csillagoknak, és az éjszakai égnek olyan fényesnek kellene lennie, mint a nappalinak. Ez Olbers-paradoxonként vált ismertté, azután, hogy a német csillagász, Heinrich Olbers leírta a problémát 1826-ban.

Azóta sem jelentkezett senki, egyetlen elfogadható magyarázattal sem, a Hubble űrteleszkóppal azonban végeztek hasonló céllal kísérleteket: a teleszkóp mélyképkameráját 2003-ban arra a pontra irányították, ahol az éjszakai ég a legsötétebbnek látszott, és egymillió másodpercen - körülbelül 11 napon - át felvételeket készíttettek vele.

Az elkészült képsorozat mindeddig ismeretlen galaxisok tízezreit mutatta: mindegyik csillagok százmillióiból áll, és végük az univerzum homályába vész.

Cikkünk a Tévhitek a nagyvilágról - 200 dolog, amit biztosan rosszul tudsz című könyv alapján készült.

Talán manapság fokozottan fenyeget a veszély, hogy az ember elhiszi: mindent tud. Manapság ugyanis az emberiség összes tudása elérhető, ha kattintasz egyet az egérrel. Ez mind nagyon szép és jó, csakhogy az a baj vele, hogy az interneten fellelt szövegekből is könnyen szent szöveg válik. Kincsestárra van szükség, de nem a tudáséra, hanem a tudatlanságéra. Valamire, ami megvilágít. Ez a könyv ilyen világító fáklya, amely rávezethet a sok meghökkentést tartogató útra.

Kiadja a Partvonal Kiadó.
Ára 2790 forint.
Blog.hu ajánló