Így alakultak az IMF-tárgyalások: egy éve húzódik az egyezkedés
2011 novembere óta az IMF tárgyalt, elment, visszajött és fenyegetett is. Összefoglaló.

Nyereményjáték

Nyerj kényeztető, masszázzsal és wellness-szel kombinált élménycsomagot 2 fő részére, Bükfürdőre! (x)

Nyerj prémium öregedésgátló arcszérumot, és búcsúzz el a ráncoktól! (x)

Nyerj platinával díszített Angyalszárny nyakláncot fehér finomporcelánból! (x)

összesen 6 db játék
Ez is érdekelhet

Ilyen, amikor a klasszikus balett breaktánccal keveredik: ezt neked is látnod kell (x)

Tökéletesen tiszta lesz az otthonod, és alig kell érte tenned: csak 3 dolog kell hozzá (x)

Különleges ereje van az itteni gyógyvíznek: véletlenül fedezték fel helyiek a '60-as években (x)

Pataki Zita és férje különleges masszázzsal csillapítják a stresszt, naponta többször is (x)

Akciósan csaphatsz le a gyerek karácsonyi ajándékára, ha figyelsz néhány apróságra (x)

beauty and style

Nagyon öregít, ha nem jól teszed fel: a tökéletes füstös szemek titka »

A '90-es évek kedvenc manökenje volt: rövid fazonjai divatosabbak, mint valaha »

Mint egy négyéves kisgyerek, akkora a világ legkisebb modellje »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Közel egy éve, hogy 2011 novemberében a kormány bejelentette: segítséget kérünk az IMF-től. Azóta a valutaalap jött, ment, megint jött, voltak rémhírek és botrányok is. Íme, az elmúlt egy év IMF-történelme, röviden összefoglalva.

Az IMF és magyarországi kapcsolata

Magyarország és az IMF története 1982-re vezethető vissza, hazánk azóta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak. Az IMF 1945-ben alakult meg, feladata, hogy támogassa a bajba került országokat. Ennek érdekében átmeneti hitelt ad, és segít olyan programok kidolgozásában, melyek a hosszú távú, stabil emelkedést eredményezhetik az adott országban. Az alapba minden tagország fizet be valamennyi pénzt, az összeg a gazdasági súly alapján változik. Az IMF-nek közel kétszáz tagja van.

Magyarország először 1996 márciusában - a Bokros-csomag után - vett fel hitelt az IMF-től, ezt 1998-ban fizettük vissza. Másodszor 2008-ban fordultunk a valutaalaphoz és az EU-hoz, akkor mintegy 20 milliárd eurót kaptunk. A hitelfelvételhez  a kormánynak vállalásokat kell tenni, amiket teljesít, különben nem kapja meg a pénzt.

2011 novembere: mégis kell az IMF

2011 novemberében az Index írt arról elsőként, hogy a kormány korábbi, IMF-ellenes kommunikációja ellenére mégis a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulunk segítségért. A lap információi szerint az NGM akkor azt mondta, ez nem növeli majd az államadósságot: "voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon". Az elemzők akkor bizakodóak voltak, már az IMF-tárgyalások első hírére erősödött a forint, azt azonban senki nem tudta, mit kér majd az IMF a megállapodásért cserébe.

A kezdeti derűlátás azonban hamar visszaesett, amikor nem sokkal a tárgyalások megkezdése után, december közepén az IMF, illetve az Európai Bizottság delegációja a találkozót megszakítva egyszerűen elhagyta Budapestet. A tárgyalás megszakítása Olli Rehn uniós pénzügyi biztos személyes döntése volt, és összefüggésben állt a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal - mondta később Brüsszelben Olli Rehn szóvivője.

Mélyponton a forint

Bár a tárgyalások megkezdődtek az IMF-fel, a kormány kommunikációja finoman szólva is kaotikus volt annak tekintetében, egyáltalán kell-e nekünk hitel a valutaalaptól, vagy sem. Ez volt az egyik oka annak, hogy januárban történelmi mélypontra került a magyar valuta, 320 forint volt egy euró. Nem segített a helyzeten az EB-elnök Jose Manuel Barroso által is bírált jegybanktörvény és stabilitási törvény sem. Előző a jegybank függetlenségét veszélyezteti, utóbbi pedig az egykulcsos adó rendszerét betonozza be úgy, hogy azon a következő kormányok csak kétharmaddal változtathatnak. Az EU hiába kérte, hogy ne fogadják el ezeket a törvényeket, a parlament mindkettőre rábólintott.

A kormány képviseletében akkor a piacok megnyugtatására Fellegi Tamás, az IMF-EU tárgyalásokért felelős miniszter gyakorlatilag cáfolt mindent, amit eddig a kormány hangoztatott - előfeltételek nélkül tárgyalunk csak, nem is biztos, hogy kell az IMF pénze -, mindeközben Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott továbbra is spekulánsokat vizionált - úgy, hogy már a Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte, hogy a forint-euró árfolyamot az IMF-EU tárgyalásokkal kapcsolatos hírek alakítják.

Bekeményít az EU

Nem sokkal az IMF-tárgyalások megszakadása után jött a következő pofon: az Európai Bizottság egy hetet adott Magyarországnak arra, hogy visszavonják a jegybanktörvényt, valamint a bírók korai nyugdíjazását, illetve az adatvédelmi ombudsman idő előtti leváltását lehetővé tevő jogszabályt, különben kötelezettségszegési eljárást indítanak.

Ugyanezen a héten Olli Rehn pénzügyi biztos azt jelentette be, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan fenntartható módon" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát.

A kérdést az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsa elé terjesztették, a tét a kohéziós alap visszatartása - ez közel 2 ezer milliárd forint - volt. Erre reagálva az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor akkor azt mondta, a jegybanktörvény módosítása elképzelhető, a másik két törvényről viszont azt mondta, azokba az EU-nak nincs beleszólása, ez "magyar ügy". A miniszterelnök akkor azt is hozzátette, az IMF-tárgyalások egyetlen kérdésről szólnak, arról, milyen gazdaságpolitika szükséges ahhoz, hogy a valutaalaptól felvett hitelt Magyarország vissza tudja fizetni.

Matolcsy színre lép

Január végéig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csak közleményekben kommunikált a nyilvánossággal, akkor viszont megjelent a bizottsági ülésen, ahol a költségvetésről és az egykulcsos adó jövőjéről faggatták. Matolcsy megvédte gazdaságpolitikáját. Ugyanazon a héten IMF közzétette Magyarországról szóló jelentését. E szerint továbbra is sok a bizonytalanság a magyar gazdasági kilátások körül, amiért részben okolható csak a külső környezetben történő változás. Az IMF főleg a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát tartotta felelősnek a gyenge makroteljesítményért.

A kezdeti gyors reagálások és egymást érő hírek után az IMF és Magyarország tárgyalása csaknem fél évig egy helyben toporgott, és senki nem tudhatta biztosan, milyen követelésekkel áll majd elő a valutaaalap. Áprilisban aztán az Európai Bizottság bejelentette, készen áll a további tárgyalásokra Magyarországgal. A tényleges egyeztetések azonban még hónapokig nem kezdődtek meg, IMF-fel és az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter, Varga Mihály ez alatt többször is kijelentette, nem Magyarországon múlik majd a megegyezés az EU által kifogásolt törvényekről.

Kisebb állam, több megszorítás

Július végére körvonalazódni kezdett, mit is vár el a hitelért cserébe az IMF: a valutaalap egy újabb, 600 milliárdos megszorítással látta biztosítottnak a a jövő évi 2,2%-os hiánycélt. A költségvetési hiány eltérése mellett az IMF nehezményezte a kormány által unortodoxnak hívott gazdaságpolitikát, amit az ad hoc adózási lépések - köztük a különadók és a sárgacsekk-adó - jellemeznek.

Az EU augusztusban, a tárgyalások kezdetekor 0,8%-os gazdasági növekedést várt a jövő évre, a kormány 1,6-ot, igaz, komoly vita volt arról, mennyire  megalapozottak utóbbi számai. Nem nyugtatta meg az EU-t és az IMF-t a második negyedéves GDP-adatok megérkezése sem, hiszen a gazdaság nem hogy növekedett volna, de 1,2%-kal csökkent.

Kell, vagy nem kell?

Közben a kormány kommunikációja sem segítette elő az IMF meggyőzését, folyamatosan azt hangoztattuk, hogy amennyiben a feltételek nem felelnek meg az elvárásoknak, úgy Magyarország lesz az, aki feláll az asztaltól, és nem kér a valutaalap segítségéből.

Szeptember elején Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet IMF-követeléseire hivatkozva azt mondta, ezt így nem vállaljuk, nem megyünk például bele a nyugdíjak csökkentésébe. Aztán kiderült, hogy lista nem is tartalmaz ilyesmiket. Azóta sem derült ki, hogy a miniszterelnök miért nem azt a listát vesézte ki, amit megkapott a magyar kormány, miért a Magyar Nemzet állításait vette készpénznek. Ugyanakkor Varga Mihály arról beszélt, Magyarországnak mindenképpen szüksége van az IMF hitelére.

Giró-Szász András néhány nappal később a Népszabadságnak azt mondta, a miniszterelnök is szeretne megállapodni, de nem ilyen feltételekkel, és van lehetőségünk az alkudozásra. A kormányszóvivő szerint egyébként azért húzódnak a tárgyalások, mert "nem vagyunk jogosultak rá".

- Túl jók vagyunk a számaink alapján - szögezte le Giró-Szász András.

Októberben a kormány 200 milliót költött egy kampányra, amelyben arról győzködi a lakosságot, hogy nem engedünk az IMF követeléseinek, például nem lesz nyugdíjcsökkentés - igaz, a képeken még mindig arról a listáról szerepelnek tételek, amelyet az IMF nem erősített meg, talán annak is köszönhető, hogy a hirdetésből gyakorlatilag órák alatt mém lett.

Blog.hu ajánló