Idegen bolygóról származik az emberiség?

1996-ban fontos szemléleti fordulat történt az asztrobiológiában. Korábban a földi élet társainak kutatásában az volt az uralkodó felfogás, hogy őket idegen égitesteken kell keresni, mert minden máshol talált élet csak a földitől függetlenül keletkezhetett és fejlődhetett ki. Ugyanúgy elfogadták, hogy a földi élet itt keletkezett a Földön, fejlődése teljesen önálló, és külső, kozmikus hatásoktól érintetlen, emellett az élet mindenütt csak elszigetelten jöhetett létre, az élőlények vándorlása a Naprendszeren belül pedig elképzelhetetlen.

Amikor a NASA 1996-ban váratlanul bejelentette, hogy egy, az Antarktiszon talált, de egyértelműen a Marsról érkezett meteorit belsejében idegen életformák megkövesedett alakjaira és más, a földitől különböző élet lehetséges nyomaira bukkantak, új korszak kezdődött. Az asztrobiológusok innentől kezdve nem tekintik lehetetlennek, hogy bizonyos, nagy tűrőképességű mikrobák dermedt, de feléleszthető állapotban egy-egy ilyen meteorkő belsejében kibírhatták és kibírhatják az űrutazást, vagyis, hogy az élet vándorolhat a világűrben.

Meteoritok potyautasa lehetett a földi élet?

Bizonyos, hogy az évmilliárdok során elég sok, a Marsról kidobott anyag érte már el Földünket. Útközben az esetleges élő potyautasok anyaga, például DNS-e sérülhet az erős kozmikus sugárzás hatására, de ma még lehetetlen megmondani, hogy pontosan milyen százalékban maradnak életképesek.

Becslések szerint, ha nincs védelem, akkor a világűrben 700 ezer év alatt százmillió spórából átlagosan néhány száz marad életképes, ez azonban bőven elég ahhoz, hogy idegen életformák bolygóközi utazást tegyenek.

Az elmúlt négymilliárd évben mintegy százmillió, kétméteresnél nagyobb kődarab repülhetett ki a Marsról, nyolcmillió év alatt ezek 5%-a landolhatott a Földön.

Így született meg a tudományos alapokat sem nélkülöző elmélet, mely szerint a földi élet nagyon is nagy eséllyel származhat másik bolygóról, például a Marsról, már csak azért is, mert az asztrobiológusok ma már elfogadják, hogy a vörös bolygó egykor meleg, nedves és lakható volt.

Véletlen, vagy tudatosan tervezett telepítési akció?

Ezt az elméletet tudományos körökben pánspermia-hipotézisnek nevezik. Az elmélet korántsem új keletű, már 1903-ban kidolgozta egy Svante Arrhenius nevű tudós. Eszerint az élet vándorol a csillagok között, és benépesíti azokat az égitesteket, melyeken alkalmas körülményeket talál. Az irányított pánspermia elméletét Francis Crick és Leslie Orgel 1973-ban vetette fel, vagyis, hogy az élet nem véletlen sodródással került Földünkre, hanem egy idegen, fejlett civilizáció tudatosan tervezett telepítési akciója nyomán.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Mindezzel kapcsolatban a NASA számos kísérletet folytat, az elmélet bizonyítása mellett abból a célból is, hogy meg tudja akadályozni a bolygóközi fertőzéseket, például azt, hogy az asztronauták idegen égitestekről származó élőlényeket hurcoljanak magukkal a Földre. 2009 márciusában a Nemzetközi Űrállomáson végrehajtották az első, erre a problémára kidolgozott kísérletet. Ennek során az űrséták során használt kesztyűket a lehető legnagyobb mértékben sterilizálták, és értékelték az eredményt.

A vizsgálat során kiderült, hogy még a gondos fertőtlenítés ellenére is kerülnek idegen anyagok a Földre, emellett pedig milliónyi földi mikroba jut űreszközökkel a bolygóközi térbe. Azt azonban, hogy a földi élet a Marsról származik-e, épp e kölcsönhatás miatt nehéz egyértelműen magyarázni, ugyanis a kopár bolygón talált, a földiéhez hasonló élet ugyanúgy származhat a Földről, mint fordítva. Annyi azonban valószínűsíthető, hogy a két égitest kapcsolata igen szoros, több milliárd évvel ezelőtt pedig igen fontos szerepet játszottak egymás életében.

Kép: en.wikipedia.org, Shane.torgerson.

• tudomány
• rejtély
• világűr
• érdekességek a világból
• Terasz