4 hétköznapi tény, amit biztosan rosszul tudsz

Bizonyos kérdések esetén az ember teljesen biztos a válaszban - ilyen többek között az érzékszervek száma, az alkohol hatása az agyra, a halmazállapotok száma vagy éppen a történelmi események dátumai.

Tudják, hiszen olvasták a történelemkönyvben, megtanulták fizikaórán, és hallották a biológiatanár szájából. De mit szólnál hozzá, ha kiderülne: mindaz, amit tudsz, téves? A következő kérdésekre például garantáltan rosszul tudod a választ.

Miért találták fel a mosogatógépet?

Nem azért, hogy megkönnyítsék a mosogatást. A fő cél az volt, hogy csökkentsék az edénytörések számát, egyáltalán nem arra törekedtek, hogy kíméljék a munkaerőt.

Az első praktikus mechanikus mosogatógépet 1886-ban találta fel Josephine Garis Cochran az illinois-i Shelbyville-ben. Egy mérnök lányaként született, anyai ágon pedig John Fitch, a gőzhajó feltalálója dédunokájának mondhatta magát. A felső tízezer tagjaként hozzáment egy kereskedőhöz és politikushoz, és legnagyobb problémája az volt, hogy szolgálói mindig kicsorbítottak egy-egy darabot értékes porcelánjai közül.
Úgy beszélik, ez annyira felbosszantotta, hogy egy este elbocsátotta szolgálóit. Amikor maga mosta el edényeit, rádöbbent, milyen szörnyű munkára vállalkozott, és megesküdött, ha más nem teszi meg, ő fogja feltalálni a mosogatógépet. Egy mérnök barátja segítségével pajtája félhomályában tervezte meg a gépet. Készített belőle egy kis, lábbal hajtható és egy nagy, gőzzel működő változatot. Az utóbbi, amely kétszáz edényt mosott el és szárított meg percek alatt, az 1892-1893-as Chicagói Világkiállítás szenzációja lett.

Hány érzékszerve van az embernek?

Legalább kilenc. Az öt érzéket - látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás - elsőként Arisztotelész vette sorra. Ragyogó elme volt, de gyakran rosszul értelmezte a dolgokat - azt tanította például, hogy a szívünkkel gondolkodunk, a méhek pedig bikatetemekből keletkeznek.

Az említetteken felül további négy általánosan elfogadott érzékünk van.
Az egyik a termocepció, amely a hő - vagy hiányának- érzékelése a bőrön. Az ekvilobriocepció az egyensúly-érzékelés, amiért a belső fül folyadékkal telt üregei felelősek. A nocicepció a bőrön, az ízületekben és a test egyéb szerveiben keletkező fájdalom érzékelése, a propriocepció pedig az egész test észlelése. Idetartoznak a tudatalatti ismeretek, melyek hozzásegítenek ahhoz, hogy tudd, hol vannak a testrészeid, és ehhez nem kell látnod vagy érezned őket. Ha például becsukod a szemed, és fellendíted a lábad, tudni fogod, hol helyezkedik el a test többi részéhez képest.
Minden magára valamit is adó neurológus véleményt alkot arról, hogy e kilenc érzékelésen kívül van-e még több is. Egyesek azt állítják, akár 21 is lehet - gondolj csak az éhségre, a szomjúságra vagy éppen a mélység érzékelésére.

Milyen állat járt először az űrben?

A gyümölcslégy. Az apró űrhajósokat néhány kukoricaszem társaságában egy amerikai V2-es fedélzetére rakták, és 1946 júliusában fellőtték az űrbe. Azt vizsgálták, milyen hatásokat gyakorol rájuk nagy magasságban a sugárzás.

A gyümölcslegyek a laboratóriumok kedvencei. Az ismert emberi betegségek háromnegyedének megfelelői megtalálhatók a gyümölcslegyek génállományában. Ők is aludni térnek minden éjjel, az emberhez hasonlóan reagálnak az általános érzéstelenítésre, és ami a legjobb bennük: rendkívül gyorsan szaporodnak. Mindössze két hét szükséges egy új generáció kifejlődéséhez.
A meghatározás szerint az űr körülbelül száz kilométeres magasságban kezdődik. A gyümölcslegyek után mohát, majd majmokat küldtek oda.
Az első majom, II. Albert 1949-ben 134 kilométeres magasságig jutott. Elődje, I. Albert egy évvel korábban megfulladt, mielőtt elérte volna a száz kilométeres határt. Sajnos II. Albert is elpusztult, mert kabinjának ejtőernyője landolás közben felmondta a szolgálatot.
Az oroszok a kutyákat részesítették előnyben. Elsőként Lajkát bocsátották Föld körüli pályára 1957-ben a Szputnyik II. fedélzetén. A kutya hőgutában pusztult el repülés közben.

Milyen hatást gyakorol az alkohol az agysejtekre?

Jó hír, hogy az alkohol nem pusztítja az agysejteket, csupán lelassítja az új sejtek képződését. Az elmélet, amely szerint az alkohol roncsolja az agysejteket, visszanyúlik azokra az időkre, amikor az antialkoholizmus hívei a 19. század kezdetén kampányolni kezdtek.

Ők azt akarták, hogy tiltsák be az alkoholtartalmú italokat. Pedig a teóriának nincs tudományos alapja. Az alkoholisták és antialkoholisták agya azt mutatja, hogy nincsenek jelentős különbségek agysejtjeik száma és neuronsűrűségük között. Sok más tanulmányban hangoztatják, hogy a mérsékelt ivás valójában javítja az észlelést. Egy svéd kutatás szerint több sejt keletkezett azoknak az egereknek az agyában, melyeket alkohollal itattak. A túl sok alkohol súlyos károkat okoz, de nem csak az agyban, és nincs bizonyíték arra, hogy ezeknek a problémáknak közük lenne a sejtek pusztulásához. Sokkal valószínűbb, hogy az alkohol megzavarja az agy működési folyamatait.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

A másnaposság az agy összezsugorodásából ered, az pedig a kiszáradásnak tulajdonítható. Eközben súrlódás keletkezik az agy és az azt borító hártya között, vagyis az agyhártya válik érzékennyé.

• tudomány
• tévhit
• szórakozás
• intelligencia
• érdekességek a világból
• Terasz