Így cáfolja pontról pontra egy volt századvéges a kormányt
A hét interjúja rovatunkban Mellár András mondja el véleményét a kormány gazdaságpolitikájáról.

Nyereményjáték

Nyerj egyéves előfizetést a népszerű BBC History történelmi magazinra! (x)

Nyerj páros belépőt a novemberi Femina Klubra, ahol megtanítunk nemet mondani!

Nyerj Adrienne Feller kozmetikumokat Hollóházi Porcelán fülbevalóval! (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Többé nem kell tisztogatni a csempék közti hézagot, sem más fugát (x)

Beindul a D-vitamin-termelődés, és javítja a közérzetet: töltődj fel bioszoláriummal télen is! (x)

Csak úgy versengenek érte az emberek! Hihetetlen, mit építenek a fővárosban (x)

5 kihagyhatatlan film, amit még premier előtt megnézhetsz! (x)

Schell Judit lerántja a leplet a férfi-nő kapcsolat titkairól - Megéri a múltba révedni? (x)

beauty and style

Egy átlagos nő feküdt le a kamerák elé, de valaki más kelt fel »

Zsírégető séta otthon: napi 12 perc mozgással már látható lesz a változás »

Csodás őszi esküvői dekorok erdei bogyókkal - Ez is lehet romantikus »

retikül.hu
Top lájkolt cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A hét interjúja rovatunkban ezúttal Mellár Tamás közgazdász, a kormány agyának is nevezett Századvég Alapítvány egykori munkatársa magyarázza el, hogy miért nem működőképes a kormány gazdaságpolitikája, vagy, hogy miért nem állja meg a helyét például az az érvelés, hogy az euróválság és az elmúlt nyolc év politikája miatt vannak most gondjai Magyarországnak.

Mellár Tamás az ATV-ben

- Tegnap este, amikor Giró-Szász András volt a vendégem, megkérdeztem tőle - különösen a Medián felmérése alapján, ami azt mutatja, hogy egyre többen gondolják azt, hogy rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, és egyre többen negatívan értékelik a kormány munkáját -, hogy ennek fényében hogy gondolja, jobban élünk-e most, 2012-ben, mint 2010 elején. Erre a kormányszóvivő azt mondta: az biztos, hogy jobban élünk most, mint ha az előző kormány maradt volna. A ha, mint olyan, nem létezik, de hátha Mellár Tamás még ilyen ha-val kezdődő mondatokat is tud értelmezni. Merthogy azt tudjuk, hogy milyen számokkal adta át a kormányzást a Bajnai-kormány, és azt is tudjuk, hogy mi történt azóta, és itt figyelembe kell vennünk azt is, hogy mi történt Európában. Kideríthető, hogy jobban élhettünk volna vagy rosszabbul, ha nem lesz kormányváltás?

- Arra a kérdésre nem tudunk választ adni, hogy egy másik kormány vajon mit tett volna, és azt hiszem, hogy nem is érdemes. Azt viszont összevethetjük, hogy itt és most, 2012-ben hol is állunk gazdasági növekedés, egyensúly és más egyéb kérdésekben. Ennek kapcsán azonban van egy-két dolog, amelyik eléggé súlyos és eléggé kemény konzekvenciákat jelent.

Az egyikről hadd beszéljek rögtön. 2010 nyarán, amikor még a Századvég Gazdaságkutatóban voltam, akkor elvégeztünk egy számítást, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési pályája hogy is néz ki, és akkor a következő három-öt esztendőre azt állapítottuk meg, hogy olyan 2-2,5% körüli potenciális növekedési pályát lehet felrajzolni a meglévő adatok alapján. Viszont ugyanezt a számítást elvégezve 2012 nyarán azt kapjuk, hogy ez a potenciális pálya valahol a 0-1% között van.

De hát úgy tűnik, hogy ez sem lesz meg, hiszen a kormány ugyan plusz 0,1%-ot mondott, a Magyar Nemzeti Bank most fogja korrigálni majd az adatait, a szakértők pedig mínusz 1% körülit mondanak. Nyilván ennek az alapvető oka az, hogy az elmúlt két esztendőben, és az azt megelőző években is a beruházások masszívan csökkentek, most is 4-5%-os csökkenés van.

A munkahelyteremtés sem volt sikeres, ugyanakkor a technikai fejlesztéseket is, tehát az innovációs pénzeket is eléggé befagyasztották. A gazdasági növekedés forrásai jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre. Ez viszont jól tetten érhető.

Az egyensúly tekintetében ugyan történtek bizonyos intézkedések, de összességében mégsem sikerült sem számottevően az adósságállományt csökkenteni, sem egy olyan adósságpályát kijelölni, amelyik valóban csökkenő lenne, sőt, ha nem lesz IMF-megegyezés, ha komolyan vesszük, amit a miniszterelnök mondott, hogy akármennyi ideig kibírjuk IMF-hitel nélkül, akkor az azt jelenti, hogy jelen pillanatban 8-9%-os költség mellett tudunk forrást bevonni, ez viszont egyértelműen nem fenntartható adósságpályát jelent, mert ehhez 4-5%-os gazdasági növekedésre vagy ugyanekkora elsődleges költségvetési többletre lenne szükség, egyik sem reális.

Mi a véleménye Giró-Szász Andrásnak?
Interjúnkból megtudhatod! Kattints a kormányszóvivő véleményéért.

- Az jutott eszembe, hogy 2010 nyarán, amikor a Századvégnél dolgozva három-öt éves időtartamra 2,5%-os gazdasági növekedést jósoltak, abban az időben Matolcsy György már 7%-ról beszélt, úgyhogy lehet, hogy nem olvasta az önök jelentését.

- Ráadásul mi nem 2,5-3%-os gazdasági növekedést jósoltunk, hanem azt mondtuk, hogy az lehet egy potenciális pálya, amelyet egyébként egy jó gazdaságpolitikával el lehet érni, rosszal meg nem lehet, és bizonyos körülmények között annál magasabb növekedést is el lehet érni, de akkor annak ára van. Ez történt 2002-2006 között, amikor ugyan a magyar gazdaság 4%-kal növekedett, és akkor is csak 2-2,5%-os potenciális pálya volt, ennek az eredménye viszont a masszív eladósodás lett.

- Abban, hogy az elmúlt két év alatt így alakultak a mutatóink, hogy itt tartunk 2012-ben, ahol tartunk, mennyi szerepe van az Európai Unió, egészen pontosan az euró válságának, és mindannak, ami az Európai Unió gazdaságával történt, illetve mekkora szerepe van ebben a magyar gazdaságpolitikának?

- Azt gondolom, hogy három tényező van, amelyik befolyásolja azt, hogy milyen helyzetbe kerültünk. Egyrészt ne felejtkezzünk meg a súlyos örökségről, mert valóban igaz, hogy 80%-os adósság mellett vette át a kormányrudat az Orbán-kormány, tehát ez egy súlyos teher volt, és más egyéb mutatók is elég rosszak és gyengék voltak.

- A Bajnai-kormány nem 80% adóssággal adta át a kormányzást, alacsonyabb volt.

- Valami olyan körüli nagyságú volt. Azért emelkedett akkor, mert nemrégen vettük föl az IMF-hiteleket, aminek bár a nagy része jegybanki tartalék lett, de azért az adósságot is növelte.

Ez az egyik oka. A másik nyilvánvalóan az, hogy közben az Európai Unióban valóban kiéleződött a válság.

Ezekről ez a kormány nem tehet, és ez kétségkívül nehézzé tette a helyzetét, de emellett és ezzel együtt is azt gondolom, hogy van egy olyan része, ami a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának tudható be. Ez az, hogy igazából nem sikerült a kormánynak, miközben jól érzékelte azt, hogy mik azok a területek, ahol beavatkozásra van szükség - munkahelyteremtés, harc az adósság ellen, strukturális reformok az oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer területén -, de rendre nem sikerült jó választ adni ezekre a kérdésekre. Ebből következően nem tudtunk a nulláról az egyre átlépni, sőt, ugye azt is meg kell fogalmazni, bármennyire is kellemetlen, hogy még ebben a válságos időszakban is többletforrásra tett szert a kormányzat, hiszen több mint 4 ezer milliárd forintnyi többletforrás került be a költségvetésbe, amelyből akár egy modernizációs programot is megvalósíthattak volna.

- Úgy fogalmazott, hogy ez egy Marshall-segéllyel is felér.

- Igen, ez egy kisebb fajta Marshall-segély volt, és gyakorlatilag ennek a hasznosodását nem igazából láttuk meg, tehát azt hiszem, ezt másra nem lehet fogni.

Természetesen egy sokkal nyugodtabb világgazdasági környezetben egyszerűbb lett volna stabilizálni a gazdaságot, a forint kevésbé lengett volna ki, de azért az is jól látható, hogy ha valaki megnézi a forint hektikus pályáját, akkor azért mindig hozzá lehet illeszteni egy-egy gazdaságpolitikai akciót, amelyik jól megindítja és megmozdítja, illetve azt is meg lehet találni, hogy amikor a forint erősödik, akkor amögött egy pozitív irányú döntés van. Legutoljára épp ezt lehetett látni: a forint meglódult, amikor arról volt szó, hogy nem kell IMF-megegyezés, és amikor aztán Varga Mihály azt mondta, hogy megtárgyalja a parlament a jegybanktörvényt, akkor a forint erősödött.

- Pontosan látjuk, hogy szinte jelzésértékű kijelentésekre a forint azonnal reagál.

- Ezért mondtam azt, hogy ezeket a tényezőket nem lehet arra fogni, hogy a világgazdaságban egy jelentős turbulencia van, és emiatt vannak nálunk problémák.

Egyébként is jellemző a magyar gazdaságra - mivel alacsony a versenyképessége, nagyon sérülékeny és nagy a kitettsége, jelentős devizaadósság van -, hogy akkor, amikor a világgazdaságban vagy az Európai Unióban valami rendkívüli dolog történik, az Magyarországot mindig sokkal erőteljesebben érinti pontosan amiatt, hogy nem egy erős, stabil gazdaságunk van, ugyanakkor nagyon sok esetben magunknak is köszönhetjük.

Úgy szoktam fogalmazni, hogy ez a tapogassuk ki azt, hogy meddig mehetünk el politika. Ez bizonyos szempontból persze érthető lehet, hogyha a kormánynak az a célfüggvénye, hogy minél kevesebb külső kényszert akar, és minél szabadabb gazdaságpolitikát akar végrehajtani, de az a probléma, hogy miközben tapogatjuk, hogy hol vannak a határok, a korlátok, súlyos százmilliárdokat veszítünk el azzal, hogy késik a megegyezés. Azzal, hogy csak magasabb kamatok mellett tudunk forrásokhoz hozzájutni.

- Pont ezt akartam mondani, hogy lehet próbálkozni, lehet mindig szaladni a falig, és a fal előtt fél centivel megállni vagy egy kicsit már le is koccintani, de ennek ára van. Tehát próbálkozni, gazdaságpolitikai filozófiákat gyártani, hívjuk unortodoxnak vagy akárminek, az túl nagy felelősség. Azt egy tudós ember lehet, hogy megteheti, hogy elméletben otthon kidolgoz különböző gazdaságpolitikai filozófiai elveket, aztán elgondolkodik azon, hogy abból mi lenne, de egy országon gyakorolni, az nem meredek?

- Így van, és ugyanakkor viszont másik oldalon az elmúlt két esztendő azért úgy múlott el, hogy egy csomó lehetőséget a kormány nem ragadott meg.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fotó: MTI

Jól érzékelte azt, hogy sok-sok munkahelyet kéne teremteni Magyarországon, akkor az is világosan látható volt, hogy ezt csak vidéken lehet teremteni, és ez önmagától nem fog menni, tehát oda mindenképpen egy gazdaságpolitikai koncepcióra lehet szükség, másrészt pedig megfelelő forrásokra, hogy ott elindulhasson ez az egész.

Ehhez képest a kormány 500 milliárd forintot meghagyott a magas jövedelműeknél az egykulcsos szja-val, pedig ha ezt az 500 milliárdot az 50 legrosszabb kistérségnek odaadta volna valamilyen fejlesztési koncepció mentén, akkor esetleg beszélhetnék arról, hogy bizonyos munkahelyteremtések alakultak ki.

Félreértés ne essék, én nem valamilyen elvtelen támogatási rendszerre gondolok, hanem arra, hogy egyáltalán helyzetbe hozni, lehetőséget teremetni azoknak a technikailag alacsony felszereltségben lévő, nem versenyképes, sokszor kényszerből született vállalkozásoknak, amelyek vegetálnak, egyik napról a másikra élnek, de azért, mert nem tudnak befektetni, beruházni, mert nem tudnak kellő együttműködési formákat találni, nem képesek kibújni abból a helyzetből, amiben vannak. Már pedig arra lenne szükség, hogy ők tudjanak megjelenni nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is.

De ahhoz kellenének integrátorok, ahhoz kellenének egységes koncepciók, amelyek mellé be tudnának állni, és amelyek mentén együttműködve tudnának egy olyan optimális nagysággal előjönni, amely már versenyképes is lehetne. Arra gondolok, hogy valóban korszerű, minőségi termékeket lehet előállítani akkor, ha ennek megfelelő hátteret teremt az állam, és segíti, integrálja ezeket a gazdasági egységeket egy nagyobb egységbe.

- Ön érti ezt az egészet?

- Melyik részét?

Ezt a gazdaságpolitikát. ön és számtalan közgazdász kollégája az első perctől kezdve mondta azt, hogy a fogyasztás nem fog ettől beindulni, az ön által előbb említett térségekben nem fognak munkahelyek teremtődni, hogyha nem vonunk be forrásokat, tehát ezt annyian mondták már, és mintha csak azért is az ellentétjét teszi a kormány.

- Találgatok csak. Én azt gondolom, hogy úgy értékeli a kormány, hogy a magyar gazdaságnak egyetlen egy baja van, az, hogy a külföldi vállalatok itt vannak, és ezek monopolhelyzetben vannak, és ezek elszívják a jövedelmet, illetve az adósság utáni kamatfizetés.

Ha ettől a két dologtól meg tudnánk szabadulni, akkor egy csapásra a magyar gazdaság minden problémája megoldódna.

De ez nem így van, mert attól, hogy a külföldi tőke helyett hazai vállalkozásokat hozunk be, attól nem lesz tőkebőség, attól nem lesz magas technológiai színvonal, attól nem leszünk versenyképesek, nem tudunk exportra termelni, és ha a külföldi monopolcégek helyett magyar monopolcégeket állítunk be, attól a piac nem fog virágozni. A piacgazdaság ugyanis arról ismerszik meg, hogy van konkurencia, sok-sok termelő egymással versenyez, és a versenyben a jobbak győznek, és ugye ebből profitál a vásárló. Legalábbis ezt tanítottuk mi az iskolában.

Hogy mit gondol még a szakember az egykulcsos adóról, azt az ATV honlapján, a beszélgetés folytatásában nézheted meg. Érdemes.

Blog.hu ajánló