Felháborító: ilyen kicsinyesség miatt nem jutnak el a ruhák a rászorulókhoz

Megdöbbentő oka van, amiért sok ruhát meg kell semmisíteni.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bizonyára sokakban felmerült már, mi a sorsa annak a rengeteg tárgynak, hamis, vagy csempészett ruhának, cipőnek, melyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - NAV - lefoglal. Mikor kerülnek ezek megsemmisítésre, és mikor van lehetőség hasznosítani a lefoglalt értékeket?

Ennek jártunk utána. Kiderült az is, hogy sok ruha nem kerülhet felhasználásra, de nem a NAV hibájából.

Így járhat el a hatóság

Teljes joggal merül fel az emberben, hogy a nem lopásból származó, bizonyítékként sem alkalmazható, a NAV által lefoglalt ruhákat karitatív célokra is fel lehet használni. De vajon a hivatal is gondol erre? A NAV sajtóosztályát kérdeztük erről.

Dr. Sárközi Alexandra szóvivőtől megtudtuk, hogy minden lefoglalt tétel, még a kőolaj felhasználására is több út áll a hivatal előtt. Üzemanyagként vagy fűtési célra a NAV is felhasználhatja, de akár a katasztrófavédelmi szervek számára is átadhatja gyakorlatozás céljából. Ugyanígy a lefoglalt ruhák is többféleképpen végezhetik.

Amennyiben nem kell a bíróság számára bizonyítékként átadni vagy a tulajdonosnak visszajuttatni - ez utóbbi nyilván lopás alkalmával merülhet fel -, hasznosíthatja vagy megsemmisítheti a NAV a lefoglalt anyagot. A karitatív célra való felhasználásról pedig a Karitatív Tanács dönt.

Sok ruha nem juthat el a rászorulókhoz

A Karitatív Tanácsban több hazai segélyszervezet képviselője foglal helyet, akik eldöntik a NAV által javasolt termékekről, hogy azokat hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni. A tanács azonban nem mindent fogad el, 2013-ben például 401 javasolt tételből mindössze 110 került ilyen jellegű felhasználásra. Ezek főként ruhák, cipők, papucsok voltak, 120 millió forint értékben - tájékoztatott Sárközi.

2012-ben 454 felajánlott tételből mindössze tíz került elfogadásra, tehát az összes mennyiség töredéke juthatott csak el rászorulókhoz. De mi lehet a gond a felajánlott, ám el nem fogadott tételekkel?

A márkák képviselői nem engednek

A lefoglalt ruhák zöme főként hamis márkajelzéssel ellátott termék, amiket eladni nyilván nem lehet, de a rászorulók attól még hasznát vehetik. Ezek egy része szerencsére ingyenesen a rászorulókhoz jut, amit valamely nagyobb segélyszervezet, például a Magyar Vöröskereszt koordinál. A hasznosításhoz azonban egy másik fél hozzájárulása is szükséges, és leggyakrabban ezen bukik meg a karitatív felhasználás.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Olyan is előfordulhat, hogy a jogtulajdonos, tehát az adott márka képviselője nem járul hozzá, hogy a hamis jelzéssel ellátott ruha a rászorulókhoz kerüljön. A hozzájárulásuk nélkül pedig mind a NAV, mint a karitatív szervek tehetetlenek. Ilyenkor a törvény szerint akkor lehetne felhasználni a ruhákat, ha azokat megfosztják a márkajelzéstől, a "márkátlanítás" azonban olyan költséget jelent, amit az elosztást végző szervek nem tudnak vállalni. Ezért marad bent rengeteg tétel a NAV-nál, és kerül végül megsemmisítésre.

Ezt is szeretjük