Ezek a meteorok csapódhatnak be a Földbe 35 éven belül

A tudósok szerint jogos a félelem

A NASA szerint számos objektum ütközhet a Földdel a 21. században.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A természettudósok zöme még nagyjából ötmilliárd évet ad a Földnek, egyes pusztuláselméletek viszont egész közeli időpontokat jövendölnek a világvégéről. A csillagászok képviselik a köztes álláspontot, ők ugyanis nem fenyegetnek semmiféle apokalipszissel, ám nem is titkolják: a bolygónk közelében száguldó meteorok és aszteroidák hatalmas veszélyt jelenthetnek egy esetleges ütközésnél.

Ha a Naprendszerben található kisbolygók útját - melyek normál esetben a Mars és a Jupiter közötti vonalon keringenek, távol tőlünk - megzavarja a nagybolygók gravitációs hatása, könnyen előfordulhat, hogy egészen a Földig sodródnak. Vagyis akár a pusztító erejű becsapódás is megtörténhet.

Mint 20 millió atombomba

Az amerikai Lincoln Földközeli Aszteroida Program kutatói észlelték először a 2003 QQ47 kóddal jelzett égitestet, mely számításaik alapján gyanúsan közel a Földhöz. Brit csillagászok 51 pályamérés után megállapították: 48-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az égitest összeütközzön a Földdel, mint annak, hogy valaki megnyerje a lottóötöst.

Még a pontos dátumot is megadták: 2014. március 21-ére becsülték a bolygóközi találkozást. Ugyanakkor, ahogy teltek az évek, egyre kisebb valószínűséget adtak annak, hogy a becsapódás tényleg bekövetkezik, de a kockázat mégsem csökkent le nullára. A kozmikus katasztrófák sorában veszélyességi osztályozás szerint a 2003 QQ47 az egyes fokozatot kapta, ami arra utal, hogy az ütközés valószínűsége ugyan elenyésző, mégis fokozott figyelemmel kell követni az aszteroida pályáját.

A skála legnagyobb, 10-es fokozata egyébként a biztos becsapódást és az ezzel járó éghajlatváltozást és globális pusztítást jelenti. A kisbolygó átmérője 1,2 kilométer és 30 km/sec sebességgel halad, így becsapódása esetén 20 millió atombomba erejével pusztítana el egy egész kontinenst.

Így lakomázik egy csillag: 15 döbbenetes felvétel a világűrből

Nézegess képeket!

Elolvasom

A vészjósló Péntek 13.

A ma ismert földközeli kisbolygók közül a 2004-ben felfedezett, baljós hangzású Péntek 13. a legveszélyesebb. Emlegetik Aphosisként is az egyiptomi mitológia pusztító kígyóistene után. Az első számítások szerint 2029. április 13-án fogja megközelíteni 30 ezer kilométerre a Földet, amikor Észak-Európából egészen fényes égitestként lesz látható, viszont bolygónk gravitációs vonzereje módosíthatja a pályáját, így korántsem biztos, hogy ebben az időpontban megtörténik a becsapódás.

A csillagászok mérései alapján azonban 2036-ban visszatér, és ekkor nagy eséllyel megtörténik az ütközés, legalábbis a kockázatot tekintve 4-es fokozatot kapott a veszélyességi skálán. A szakértők a 2029-es közeledéskor képesek lesznek pontosabb adatokat is mondani a becsapódás valószínűségéről: így, ha növekedne a kockázat, a tervek szerint megpróbálják eltéríteni a pályájáról. A 270 méter átmérőjű aszteroida egyébként a hirosimai atombomba 34-szeres pusztítását vinné véghez.

A kakukktojás: Nibiru

Egyelőre megosztja a tudósokat a rejtélyes bolygó létezése, ám egyre több bizonyíték billenti a mérleg nyelvét az igen oldalára. A Naprendszer tizedik bolygójaként beazonosított Nibiru a csillagászok szerint torz pályán kering a Nap körül, és 2012-ben vészes közelségbe kerülhet velünk.

Egyesek a Földnél 23-szor nagyobbnak becsülik, míg mások szerint bolygónkkal azonos súlycsoportú lehet - de mindkét esetben katasztrofális következményekkel járna az ütközés: alighanem minden kisbolygónál nagyobb globális pusztítást végezne, egyesek szerint épp ez okozza majd a világvégét.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A NASA, bár már egyszer bejelentette a bolygó felfedezését, nem sokkal később visszavonta, és azóta nagyjából bölcsen hallgat a misztikus Nibirut illetően. 2006-ban mégis felderítő szondát küldött a Plútóra, mely néhány éven belül tehet pontot az ügy végére.

Félsz az esetleges becsapódástól?

Ezt is szeretjük