Együtt indult halálba az idős házaspár

Alkotmánybíróság előtt az eutanázia kérdése

Egy orvos beadványt készített a jelenlegi szabályozás miatt.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Belgiumban páros eutanáziát hajtottak végre egy idős házaspáron. A 83 éves férj rákos volt, 78 éves felesége pedig "az öregséggel összefüggő, gyógyíthatatlan és fájdalmas betegségekkel küzdött", ám az eutanáziát inkább azért választhatta, mert úgy gondolta: életét nem tudja elképzelni férje nélkül. A beavatkozást múlt héten, saját lakásukban végezték el a házaspáron, akiket azóta örök nyugalomra helyeztek.

Az eutanáziának két fajtája van, az aktív és a passzív, a fenti eset az aktív eutanáziába tartozik, amely jelenleg Belgiumban és Luxemburgban engedélyezett. Svájcban és Svédországban az orvos nem adhat be halálos injekciót, de ha a betegnek felír vagy odaad halált okozó szert, nem követ el bűncselekményt. Emellett az emberölésnél enyhébb ítélet alá esik az aktív eutanázia Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Dániában is.

Hazánkban az aktív eutanázia nem engedélyezett, csak a passzív, ami annyit jelent, hogy a beteg visszautasíthatja az életfenntartó vagy életmentő kezelést - de csak abban az esetben, ha olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány jelenlegi állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

Az Alkotmánybíróság szerint rendben van a törvény

A passzív eutanáziát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szabályozza hazánkban, de már az Alkotmánybíróság is elmondta véleményét a passzusról. A testület 2003. április 28-án hirdette ki az eutanáziáról szóló határozatot, amely rendelkezett az a passzív eutanázia alkotmányosságáról és az aktív eutanázia alkotmányellenességéről.

Az Ab azért találta alkotmányellenesnek az aktív eutanáziát, mert a betegeket megillető önrendelkezési jog két másik alapjoggal is összeütközésbe kerül: ilyen az orvos lelkiismereti szabadsága, valamint az élethez való jog.

Kegyelmet kapott

Hazánkban talán az egyik legismertebb eset, amely az aktív eutanáziáról szól, B. Györgyi esete, aki saját lányát fojtotta vízbe 1993-ban. A kislánynak autoimmun-betegsége volt, sokat szenvedett, anyja pedig nem tudta tovább nézni lánya szenvedését.

Györgyi megtette, amit a lánya kért, elvette az életét, megszabadította a szenvedéstől. Első fokon két évre ítélték, három évre felfüggesztve, másodfokon viszont letöltendőt kapott. Györgyi végül a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott.

Az eutanáziáról mostanában kevés szó esik, ám ez változhat. 2010 végén dr. Vadász Gábor sebész aneszteziológus szakorvos az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve az egészségügyi törvény és a kezelések visszautasításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes részeinek megsemmisítését.

Egy orvos az eutanáziáért

Dr. Vadász Gábor beadványában több hibára is rávilágít. Problémának tartja, hogy míg egyik helyen azt mondja a jogszabály, hogy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban utasítható vissza életmentő-életfenntartó kezelés, addig máshol ezt csak közokiratban teszi ezt lehetővé.

Az orvos felhívta emellett az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy lehetetlen helyzetet szül, hogy a sürgős életmentő beavatkozás visszautasításakor is bizottságot kell összehívni, és bírósági eljárást is előír a törvény. Probléma továbbá, hogy sürgős esetben sok intézmény nem tud pszichiáter szakorvost biztosítani a betegnek, akire viszont szükség van a kezelés visszautasításához, mivel ő az, aki megítéli a beteg belátó képességét.

Emberi roncs, biológiai készítmény

Az orvos életből merített példákat is hozott beadványában. - Agyvérzés miatt folyamatosan romló, súlyos állapotú egyetemi tanárt hoz be két diplomás gyereke és a felesége a kórházba. Ott, a három családtagja előtt, akik ismerik az élete végéről kialakított álláspontját, miszerint békében, méltóságban és gépek nélkül kíván meghalni, ez a beteg, a tanúként jelen lévő családtagjai előtt, közérthetően elmondja kezelőorvosának: nem kíván semminemű agresszív, invazív orvosi kezelésben részesülni - kezdi a történetét.

- A beteg állapota fokozatosan romlik, a kezelőorvos eljut a válaszúthoz: vegye figyelembe a már emberi ronccsá vált, tájékozott betegnek az előzőekben előadott kívánságát, de nem volt bizottság, sem pszichiáter szakorvos, sem három nap múlva ismétlés, sem lebeszélési kísérlet.

Vagy kezdjen intenzív terápiát, mely végén vagy egy kiszámíthatatlan, de nem kívánt idő múlva bekövetkezik a halál, esetleg hetek múlva a gépekről leválasztott, biológiai készítmény szintűvé vált, volt homo sapienst eredményez a tevékenysége (a vegetatív koma állapota). Vagy esetleg konstans állapotba kerülve, tudattal bíró, magatehetetlen, teljesen kiszolgáltatott emberi ronccsá válik, mely ellen a "beteg ember", amíg képes volt rá, jogával élve, az ilyen irányú és ilyet eredményező orvosi tevékenység megkezdése ellen a leghatározottabban tiltakozott, sőt, meg is tiltotta azt - írja az orvos.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Megkerestük az Alkotmánybíróságot, hogy mi a helyzet dr. Vadász Gábor indítványával, mikorra születhet döntés az ügyben. A válasz szerint "az indítvány jelenleg alkotmánybírónál van", aki a határozattervezetet készíti elő. - Egyelőre nem tudható, hogy a határozattervezet mikor készül el, így azt sem, mikor tudja tárgyalni az ügyet a teljes ülés - tették hozzá.

Ezt is szeretjük