Egy döntés, amellyel a magyar dolgozók 85 százaléka rosszul járt

Vissza lehet csinálni?

Elmaradhat a bérkompenzáció a versenyszférában.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Orbán Viktor korábban határozottan kijelentette: az új adórendszerrel mindenki jól jár. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének számításai szerint viszont ez nem igaz, az új adórendszernek csupán a dolgozók 15 százaléka örülhet.

Ennek oka az adóátrendezés, melyről a kormány 2010-ben döntött. A Fidesz-KDNP leghangsúlyosabb kampányígérete az egyszeri, nagyarányú adócsökkentés volt, amelyet részben teljesítettek is.

2010-ben évi bruttó ötmillió forintig 17%-os volt az adókulcs, afelett pedig 32%-os. A kormány ezt úgy változtatta meg, hogy 2011-től már mindenkire a 16%-os adókulcs lett érvényes. Ez elméletileg emelkedést hozott volna az alacsony keresetűeknél is, van viszont két tényező, ami nagyban megváltoztatta a helyzetet.

Az egyik a nyugdíjjárulék 9,5%-ról 10%-ra emelése, a másik pedig az adójóváírás összegének csökkentése. Korábban 15 100 forintot lehetett havonta levonni az adóból, 2011-ben viszont már csak 12 100 forintot.

Ez annyit jelent, hogy míg korábban például a minimálbéreseknek az adójóváírás szinte lenullázta a fizetendő adót, addig ezt ma már nem lehet kijelenteni. Egy bruttó 80 ezer forintos bérrel rendelkező dolgozó 2010-ben 2172 forint adót fizetett, 2011-ben 4156 forintot, és míg 2010-ben a nettó keresete 64 ezer forint volt, addig idén már csak 61 ezer forint.

Problémás a bér azoknál is, akik ennél többet keresnek. Az a nő például, aki 2010-ben bruttó 170 ezer forintot keresett, tavaly 119 ezer forintot vihetett haza nettóban, idén viszont már csak 117 ezer forintot. Ha még feljebb megyünk, akkor sem javul a helyzet. Aki tavaly bruttó 270 ezer forintot keresett, az nettóban 171 ezer forintot vihetett haza, idén viszont már csak 167 ezer forintot.

A gyerekkedvezménnyel is akadnak problémák

A kormány egyfajta kompenzációként bevezette a gyerekkedvezményt, amely az első két gyermek után havi 10 ezer, a három- és többgyerekeseknél 33 ezer forintot jelent gyermekenként. Ezzel viszont a probléma az, hogy nem mindenki tudja teljes egészében kihasználni.

Egy bruttó 80 ezer forintot keresőnek például nincs annyi adója, hogy ezt a pénzt le lehessen vonni belőle. Ő gyermekszámtól függetlenül négyezer forintot kaphat, az adó ugyanis nem mehet mínuszba.

De ez nem csak a minimálbéresekre érvényes. Az MSZOSZ számításai szerint a kedvezmény teljes igénybevételéhez két gyermek esetén bruttó 157 970 forintos, három gyermeknél pedig bruttó 487 206 forintos havi kereset szükséges. Ezalatt nem lehet igénybe venni teljes összegben a kedvezményt.

Mindemellett nem jelent segítséget a gyerekkedvezmény azoknak sem, akiknek nincs gyerekük, ahogy azoknak sem, akik már felnőtt gyermeket nevelnek. Trükközni a gyermeket nevelő házastársak tudnak, ők ugyanis megoszthatják a kedvezményt. Erről bővebben itt olvashatsz.

- Bruttó 300 ezer forint alatt azoknak lehet több 2011-ben a nettójuk, akiknek gyerekeik vannak, ez azonban szociális, és nem bérkategória. A korábbi ígéreteknek megfelelő nagymértékű adócsökkentés a munkavállalók 85%-át nem érintette - jelentette ki az MSZOSZ.

A Rogán-féle bizottság semmit nem tehet

Az új adórendszer problémáira a kormány is rájött, a Fidesz- és a KDNP-frakció február 16-án létrehozott egy bér- és adómonitoring bizottságot, melynek a feladata eredetileg, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások.

Az OÉT ülésen 4-6%-os béremelésben állapodtak meg a felek. A béremelés pedig azért lenne fontos, mert azzal szűkülne azok köre, akik rosszul jártak az adórendszerrel.

Nézd meg, ki, mennyire járt rosszul az adórendszerrel!
Az MSZOSZ táblázatából megtudhatod, mely jövedelemkategóriától felfelé volt hasznos az új adórendszer. Kattints, és tudd meg, mennyivel gazdagodtak a milliós keresetűek.

Megkérdeztük a Vállalkozók Országos Szövetségét, hogy lehet-e bármilyen hatással a Rogán Antal vezette bizottság tevékenysége a béremelésekre, illetve, hogy a bizottságnak van-e bármilyen eszköze, amellyel arra vehetnék rá a magáncégeket, hogy bért emeljenek.

Dávid Ferenc főtitkár elmondta, a bizottságnak nincs jogosítványa az üzleti szférában. Nem tudják megbüntetni azokat a munkavállalókat, akik nem tartották be a béremelésre vonatkozó ajánlást, hiszen az egy ajánlás, azaz nem kötelező érvényű.

Ráadásul az üzleti szférában a béremelés nem úgy történik, ahogy a közszférában, ahol január elsejével általában sort kerítenek rá. A cégek az első negyedévben egyebek mellett mérleget és üzleti tervet készítenek, és utána kezdik meg a bérfejlesztést.

Dávid Ferenc úgy vélekedett, a kormány most megpróbálja "áttolni a munkaadókra" a felelősséget, miközben az állami szférában sem tartják be az OÉT-ülésen elfogadottakat.

A főtitkár ezzel arra utalt, hogy egy, a Népszabadság birtokába került levél szerint Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjének azt írta: az MFB-hez tartozó cégeknél az idei bértömeg csak a minimálbért és a garantált bérminimumot figyelembe véve nőhet a 2010. évi bázishoz képest.

Fellegi a levélben megemlítette még az adószabályok változásának a nettó keresetekre gyakorolt hatásának kompenzációját is - azonban erről csak mint lehetőségről írt. Orbán Viktor miniszterelnök ezt követően kijelentette: március 5-éig meg kell történnie az állami szférában a kompenzációnak.

A kormány megleckéztethetné a cégeket

A főtitkár elmondta, mindettől függetlenül kérni fogják a hozzájuk tartozó tagokat, hogy próbáljanak meg minél előbb bért emelni. Míg a VOSZ azt mondja, a testület nem tud mit tenni, addig Rogán Antalék már ötletelnek azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne rávenni a munkáltatókat az emelésre.

A kormány például Rogánék szerint azzal is ösztönözhetné a cégeket, ha minden állami pályázat, kedvezmény elbírálásánál figyelembe venné, a vállalat teljesítette-e az OÉT ajánlásának megfelelő bérkompenzációt. Rogán hangsúlyozta azt is: 140 milliárd forint marad idén a vállalkozásoknál a társasági adó csökkentése miatt, az emelésre tehát van forrás.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Megkérdeztük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy milyen eszközökkel kívánják "ösztönözni" a cégeket. A KIM a Fidesz-frakcióhoz irányította kérdéseinket, akik viszont cikkünk megjelenéséig nem adtak választ.

Ezt is szeretjük