Mit ebédelsz 1000 forintért?

Régóta készültünk már egy olyan ebédteszt elkészítésére, amelyben nemcsak azt tudjuk elmondani, hogy mennyi pénzért mit kapunk, de azt is hozzá tudjuk tenni, mindez mennyi kalóriát tartalmaz, és milyen arányban vannak jelen benne a szervezetünk számára hasznos, illetve ártalmas anyagok.

Persze elsősorban a transzzsírokra gondoltunk, de legalább ennyire érdekelt bennünket a leggyakrabban vásárolt ételek sótartalma is.

Valóban a gyorsételek állnak az elhízás mögött?

Az éppen egy esztendeje megtartott 15. Európai Elhízás-tudományi Konferencián tették közzé annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely 35 ország részvételével készült, és két Magyarországon is működő gyorsétterem-lánc termékeit vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyorsételeknek nemcsak a zsírtartalmuk magas, de a bennük lévő transzzsírsavak aránya is átlagosan tizenhétszerese például a Dániában engedélyezett értéknek. Mindent egybevetve Kelet-Európa lehangoló eredményt mutatott. A szakemberek szerint ugyan vitatható, hogy a gyorséttermi étkezés felelős-e az elhízásért és egyéb betegségekért, mégis igaznak tűnik, hogy a gyorsételekben sok a kalória. Utóbbit nem lehet eléggé hangsúlyozni, mert a büfékben, gyorséttermekben gyakran állva, néhány perc alatt eszik az ember valamit, így az élmény is az marad, hogy az ember nem is evett sokat, hiszen csak úgy "lábon" bekapott valamit.

Növényi olaj és káros?

A növényi olajok használatával eleinte az érrendszerre káros állati zsiradékot akarták kiszorítani a táplálkozásból a kutatók. Csakhogy a gyártók a növényi olajakat a könnyebb használhatóság érdekében hidrogénezték.

Hamarosan kiderült, hogy a transzzsírsavak - a magas hőmérsékleten hidrogénezett növényi olajok - még a sokat kárhoztatott állati eredetű, telített zsíroknál is ártalmasabbak. A vizsgálatok azt mutatták, hogy már napi 5 gramm transzzsírsav elfogyasztása 24%-kal növeli a szívroham kockázatát.
Általában a gyorséttermeket emlegetik, ha a transzzsírsavak káros hatásai kerülnek szóba, pedig a kekszekben, a péksüteményben és a chipsekben is bőven van belőlük. A hidrogénezett növényi olajokat azért használják szívesen a gyártók, mert szobahőmérsékleten szilárdak, nem folynak ki az elősütött kekszekből. Egészségkárosító hatásuk miatt az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerhatóság - FDA - azonban már 2006 óta megköveteli, hogy az élelmiszereken tüntessék fel a transzzsírsavak mennyiségét. Magyarország csak lassan cammog az amerikai minta után, a nálunk használt sütőolajok transzzsírsav-tartalma egészen a közelmúltig 5% körül volt. Szerencsére, ha lassan is, de van elmozdulás, mára a legnagyobb gyorséttermi láncok 2%-ra csökkentették az összes zsírsav arányában a transzzsírsavakat, és a telített zsírok aránya sem ér el 12%-nál magasabb értéket.

Csak bekapunk valamit ebédre - de mennyiért?

Ami az árakat illeti, a legtöbb helyen megtalálható gyorsétterem-láncokban, büfékben és kifőzdékben 1000 forintért az ember kap egy szendvicset és hozzá innivalót, vagy egy tekintélyes szelet húst kenyérrel meg üdítővel.

Tekintve, hogy a teszt elkészítése során az egészségtudatos táplálkozás vezetett bennünket, ezúttal üdítő alatt minden esetben ásványvizet értünk. A hamburgerek nélkülözhetetlen társa a sült burgonya - nos, ez is belefér az általunk megjelölt pénzösszegbe, ahogy az ázsiai büfékben kínált omlós csirkéhez a rizs.
A legolcsóbb a vásárlás napján a McDonald’s volt, ahol akcióban 200 Ft-ért adták a sajtburgert, a legdrágább ebédre való az óriási bécsi csirkemell volt, amit 860 Ft-ért vettünk. A köretekre ezúttal nem helyeztünk hangsúlyt, így a laboratóriumi vizsgálatba sem kerültek be.

A Subway-től az Asia Food-ig

A választott minták energiatartalmának összehasonlítása azt mutatja, hogy a legkevesebb, 166 Kcal a Subway szendvicsében volt, a legtöbb, 350 Kcal az ázsiai büfé omlós csirkéjében volt. Az energiatartalom nagyon fontos eleme az ételválasztásnak, annál is inkább, mert ezek az értékek 100 grammra vonatkoznak, vagyis ezek többszörösét kebelezed be, amikor azt hiszed, csak pár falatot kaptál be ebédre.
Ami a sokat emlegetett transzzsírsavakat illeti, a minták jól vizsgáztak: 0,00-ás eredményével a Subway szendvics győzött, de nincs okuk szégyenkezni a hamburgereknek sem, a McDonald’s 2,02%-ot, az Asia Food terméke 0,03%-ot mutatott.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Ami a tesztelt ételek sótartalmát illeti, igen jól szerepelt a kínai omlós csirke - 0,5 -, meglehetősen sós volt viszont a bécsi csirkemell - 1,3 -, és végül, de nem utolsósorban nagyon sok só volt a helyben sült olasz lepénykenyérben - 1,8.
Száz szónak is egy a vége, nem árt alaposan átgondolni, mit kérsz, ha kiszaladsz, hogy a rövidre szabott ebédidőben harapj valamit.

Az anyag elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet illeti dr. Kontraszti Mariannt, az Országos Élelmiszerbiztonsági- és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszerkémiai-Analitikai Főosztályának vezetőjét.

• egészséges
• étel
• teszt
• élelmiszer
• gyors
• vásárlás
• zsír
• Terasz