Ennyi maradt a berlini falból: még most is nyomasztó az egykori határ helye

28 évvel ezelőtt kezdték el lebontani az elnyomás szimbólumát.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
28 évvel ezelőtt kezdték el lebontani az elnyomás szimbólumát.

1989. november 9-én NDK-polgárok ezrei indultak meg a berlini határátkelőhelyek felé, miután kiderült, hogy az új utazási törvény szabaddá teszi a mozgást nyugat és kelet között. A határőrséget ekkor még nem tájékoztatták, mivel a szabály csak másnap délután lépett volna életbe, ám a határátkelőhelyeken óriási tömeg gyűlt össze, és a feszültség egyre nőtt: az emberek visszajövünk, visszajövünk skandálással követelték a határ megnyitását.

A parancsnokokat utasították, hogy a leghangosabban követelőzőket engedjék ki az NDK-ból, de igazolványukba tegyenek visszatérést megtiltó pecsétet. A tömegnyomás azonban odáig fokozódott, hogy késő este a Bornholmer strassei átkelőnél megszüntették az útlevelek ellenőrzését, felnyittatták a sorompókat, és átengedték a tömeget Nyugat-Berlinbe.

Hamarosan a mindkét oldalról érkező németek vésővel, csákánnyal és puszta kézzel kezdtek hozzá a berlini fal lerombolásához, mely Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. Az 1961-ben felhúzott fal a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.

Hivatalos keletnémet neve Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal volt, eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert. Leomlásának 28. évfordulójáról ezekben a napokban emlékezünk meg - nézd meg képeken, milyen most a helye!

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Ezt is szeretjük