Bajnaiék munkanélküli segélyt adnának azoknak is, akik dolgoznak

Bajnai visszatért, mi pedig megnéztük, alapítványa mit kezdene az egyre növekvő szegénységgel.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bajnai Gordon visszatért a politikába, hogy egy ernyőszervezet alatt egyesítse az ellenzéki erőket. A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy programalapú együttműködésre számít, így megnéztük, hogy alapítványa, a Haza és Haladás például a mélyszegénységre milyen válaszokat adna.

Az alapítvány még márciusban publikálta a Felemelkedés közös erővel: a tartós mélyszegénység csökkentése célhoz kötött támogatások révén című tanulmányt, amit a Tárki és a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet készített. A dokumentum megállapításaival Bajnai Gordon is egyetértett.

A népesség 3%-a él mélyszegénységben

A tanulmány szerint a 20-59 éves népesség mintegy ötöde, azaz egymillió fő tartósan nem dolgozik, és az aktív korú népesség közel 3%-a él mélyszegénységben.

- Bár az elmúlt másfél évtizedben több kormányzati kísérlet is történt, ami kifejezetten a tartós munkanélküliség és szegénység csökkentését célozta, a munkanélküli ellátások szigorítását közmunkával kombináló lépések azonban nem tudták visszavezetni a munkaerőpiacra a tartós munkanélkülieket - szögezik le.

Bajnaiék szerint a gond az, hogy a feladat jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyetlen eszközzel megoldhatnák, ehelyett egy összetett stratégia felépítésére van szükség.

Munkanélküli segély munkásoknak

Ennek egyik eleme lenne a munkanélküli segély átalakítása. Az alapítvány egyik javaslata az, hogy a segély összege a háztartás létszámától és jövedelmétől függjön, és ne csak a munkanélküliek legyenek rá jogosultak.

Például egy két felnőtt, három gyerek összetételű háztartás esetében a ma elérhető havi 106-130 ezer forinthoz képest a javaslat 158 ezer forintos jövedelmet biztosítana, ha egyik felnőtt sem dolgozik - derül ki az anyagból.

Bajnai Gordon: fájni fog

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ha valaki nem működne együtt, attól megvonnák a segély felét egy hónapra

A javasolt segély feltétele az lenne, hogy a háztartás minden munkaképes, aktív korú tagja együttműködjön a munkaügyi kirendeltséggel és a családsegítő központtal. Aki nem tartja be az együttműködési szabályokat, attól egy hónapra megvonnák a segély felét.

Annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliek több és hatékonyabb segítséget kapjanak a munkába álláshoz, a segélyezett álláskereső mellé esetgazdát rendelnének, aki a munkába állást segítő szolgáltatások teljes folyamatán át végigkísérné, segítené az álláskeresőt. A segélyt a munkaügyi kirendeltségeken lehetne igényelni, és ők is folyósítanák - áll a tanulmányban.

Újra hat hónapig járna az álláskeresési járadék

A szerzők szerint ahhoz, hogy a javasolt segélyrendszer eredményes legyen, szükséges a kapcsolódó ellátások átalakítása, ezért javasolják az álláskeresési járadékra való jogosultság növelését legalább hat hónapra, illetve a személyre szabott aktív munkaerő-piaci eszközök bővítését.

Csökkentenék a minimálbért is

Végül a javaslat sikeréhez a képzetlenek iránti munkakeresletet növelő lépések - a tb-járulék csökkentése, a minimálbér csökkentése, a bértámogatás célzott bővítése, komplex térségi fejlesztés - is szükségesek - áll a dokumentumban.

A minimálbért az ország egyes szegény régióiban csökkentenék, hogy nőjön a kereslet a képzetlen munkaerő iránt. A tanulmány szerint 5%-kal is emelkedhet a foglalkoztatás, ha fokozatosan 20%-kal csökkentik a minimálbér bérköltségét.

Az alapítvány a közmunkát is átalakítaná, pontosabban a közmunka helyett a személyre szabott eszközökre koncentrálnának. A személyre szabott eszközök váltanák fel a hagyományos tömeges képzéseket és a munkahelyteremtő támogatásokat is. 

- Az esetgazdának adott kereteken belül szabad kezet kell adni abban, hogy milyen szolgáltatásokat vásárol vagy ajánl az álláskeresőnek, egy, a mainál sokkal szélesebb szolgáltatási kínálatból, amelyben piaci szolgáltatások is lehetnek - részletezik a tervet.

A második Orbán-kormány legmeghatározóbb döntései

Nézegess képeket!

Elolvasom

Bérlet a hátrányos helyzetű várandós nőknek

Bajnaiék emellett bérletet is adnának a hátrányos helyzetű várandós nők és kisgyerekes - öt év alatti - anyáknak, azzal a feltétellel, hogy igénybe vesznek egy ellátáscsomagot, amely tanácsadást és korai fejlesztést tartalmaz. Ezzel a cél az lenne, hogy javítsák a hátrányos helyzetű gyerekek korai fejlesztéshez való hozzáférését, és ezáltal megelőzzék, illetve csökkentsék későbbi iskolai elmaradásukat.

A szolgáltatást részben erre felkészített védőnők, részben erre szakosodott oktatási vagy egészségügyi intézmények nyújtanák az anya otthonában, az ahhoz közeli intézményben vagy a korai fejlesztést végző területi szakintézményben.

Változtatnának az óvodáztatási támogatáson, kötelező óvoda kétéves kortól

Az alapítvány változtatna a 2009-ben bevezetett beóvodáztatási támogatáson is, amely évi kétszer 10 ezer forint helyett évi négyszer 6 ezer forint lenne, készpénzben, a korábbi egy helyett két feltétellel. Az egyik feltétel az lenne, hogy a gyerekek rendszeresen járjanak óvodába, a másik pedig, hogy szüleik rendszeresen vegyenek részt a kéthetente megtartott óvodai szülő-gyerek foglalkozásokon.

- Javaslatunk emellett tartalmazza az óvoda alsó korhatárának fokozatos csökkentését két évre, úgy, hogy a kétévesek csoportjában a maximális és az ajánlott csoportlétszám is kisebb, a normatíva összege nagyobb lenne, mint a háromévesek csoportjában. Emellett szükségesnek tartjuk az óvodai férőhelyhiány megszüntetését - három év alatt - és az óvodai szolgáltatások bővítését, úgy, hogy az óvodák a szülői készségeket fejlesztő szolgáltatásokat is nyújtsanak - írják a tanulmányban.

10-15%-kal lenne drágább, mint a mostani, de középtávon visszahozná az árát

Ez a rendszer a 2012-es kiadásoknál 10-15%-kal többe kerülne, ám középtávon a javaslattól várt hatások révén csökkenhetnek a kiadások, illetve növekedhetnek a költségvetés bevételei - írják.

Fontos, hogy a rendszert nem azonnal vezetnék be, hanem több lépésben. Az első, kísérleti szakaszban hat kistérségben tesztelnék a segélyrendszer egyes elemeit, úgy, hogy azok önálló hatása is mérhető legyen.

Ebben a szakaszban a projekt eseményeit folyamatos adatgyűjtés kísérné, ami a későbbi hatásvizsgálat és a folyamatos monitoring számára is adatokat szolgáltatna.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Négyéves munka lenne

A munka nem lenne kevés, a tanulmány szerint a kísérleti fázis az előkészületekkel és a hatásvizsgálattal együtt négy évet venne igénybe.

- Azaz az országos kiterjesztés már csak egy következő politikai ciklusban indítható el - szögezik le.

A teljes tanulmányt ezen a linken olvashatod el.

Tetszenek az ötletek?

Ezt is szeretjük