Az univerzum súlyos csapása

A különböző katasztrófafilmekből vagy tudományos csatornákról biztosan ismerős, hogy a Naptól függ az emberi lét, így, bár nagyon távolinak tűnik, ami odakint zajlik, közvetlen hatással van az emberiségre. A Nap ébredezik, aktivitása ciklusonként nő és csökken, így különböző katasztrófákhoz vezethet, melyek ellen még védekezni sem tudunk. Ha meg kellene határozni, azt mondhatnánk, hogy a napkitörés a Nap tevékenységének egyik leglátványosabb és legösszetettebb jelensége. Elsőként a Nap izzani kezd, és fénylő, úgynevezett napfoltok jelennek meg rajta.

Ezután történik a korona kidobódása, ami ezeknek a foltoknak a kilökődését jelenti. Végül pedig a napkorona, ami leginkább tűzfelhőként írható le, elszáll az univerzumban.

Súlyos, akár végzetes következményekkel járhat

A napkitörések elsősorban a műholdakat és az űrszondákat veszélyeztetik, hiszen ők kapják a legnagyobb dózist a kitörésekből. A műholdak meghibásodhatnak, a rádión történő kommunikáció és a radarok károsodhatnak.

A Földet elektromágneses tér veszi körül. Amennyiben ez a mágneses mező sérül, az iránytűk összezavarodnak, és nagy területű áramkimaradások történhetnek, melyek miatt az elektromos berendezések csődöt mondanak. Ráadásul a sarkkörökön, ahol kicsit laposabb, horpadtabb a Föld, a Nap gyilkos sugarai könnyebben behatolnak az atmoszférába. Ilyenkor láthatóak a csodaszép sarki fények, de amennyire gyönyörű ez a jelenség, annyira veszélyes is.

A szerencsétlenségek éve

2001. szeptember 24-én, néhány nappal a World Trade Center szerencsétlensége után következett be a történelem egyik legnagyobb napkitörése. Alighogy a kilökődés megtörtént, a Földön megbolydult a mágneses tér. Annyira komoly volt az eset, hogy a NASA Űrközpontja rögtön tájékoztatta az embereket. A napvihar erőssége az X1-X28-as skálán X20-as besorolást kapott, ami elég magas, így kész csoda, hogy az egész Amerika területén megcsodálható sarki fények tündöklésénél nagyobb baj nem történt.

Vissza a sötét középkorba?

A történelem egyik leginkább ismert mágneses napvihara 1989. augusztus 16-án zajlott le. Megrongálta a kanadai országos áramhálózatot, illetve Québec tartományban hat napig áramkimaradást okozott.

Ez azt jelenti, hogy közel hatmillió ember maradt áram és hő nélkül. Ha ugyanez bekövetkezne újra, elképzelhető, hogy az egész Földön szünetelne az elektromosság, bár a mai műszaki cikkeket már úgy gyártják, hogy strapabíróbbak legyenek az áramproblémákkal szemben. X20-as fokozatú jelzést kapott, nagyon erős volt. Szerencsére hazánkban nem észleltek semmilyen fennakadást.

Az eddigi legnagyobb napkitörés

Hazai idő szerint 2003. április 4-én este szintén hatalmas napvihar volt  - a világ eddigi legerősebbje, legalábbis amióta van élet a Földön. Éppen csak súrolta a Földet, de lökése így is olyan erejű volt, hogy a különböző mérőműszerek, melyekkel a Napot vizsgálják, kiakadtak. Erőssége sokszorosan túltesz a 2001-es kitörésen, mert jóval X20 felett volt. Mivel csak érintette a Föld peremét, de nem hatolt be, az emberi szervezetet közvetlenül nem fenyegette veszély, de Észak- és Dél-Amerikában egész földrésznyi rádiózavarokat okozott.

Armageddon napvihar következtében?

2012-re világvégét jósolnak. Hogy ez mennyire igaz, nem lehet tudni, de az biztos, hogy a Nap 11 éves ciklusokban változik. Ezen belül is három-négy évente történnek a nagyobb kitörések, ezek esedékessége pedig pontosan két év múlva várható. És, hogy mire számíthatunk pontosan?

Ha a Földnek sikerül elkerülnie a mágneses vihart, akkor kisebb-nagyobb áramkimaradásokra, földrészenként látható sarki fényekre, melyeket szintén a mágnesesség gerjeszt.

Amennyiben viszont nem csak bolygónk peremét éri, a végzetes elektromos és műszaki problémákon kívül komoly egészségügyi bajok is megjelenhetnek.

• természeti katasztrófa
• világűr
• érdekességek a világból
• Terasz