Vaksötétbe borult a Föld az aszteroida becsapódása után: 2 évig tartott a fénytelenség

A szárazföldi állatoknak semmi esélyük nem volt, a vízben élők kaptak egy kis haladékot.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az az aszteroida, ami a dinoszauruszokat elsöpörte 66 millió évvel ezelőtt, sötétségbe taszította a Földet két évre. A becsapódó kisbolygó bolygónk akkori ökoszisztémájának és fajainak 75%-át pusztította el.

Egy legújabb NASA-kutatásban számítógépes modellezéssel próbálták szimulálni a becsapódás ökológiai hatásait. A virtuális elemzésekből kiderült, hogy az ütközés után megszűnt az őskori flóra fotoszintézise, és vaksötét borult a földgolyóra.

Az aszteroida megszüntette a fotoszintézist

A szimuláció kimutatta, hogy az ominózus aszteroida a Földdel való találkozás során rengeteg törmeléket hagyott maga után. Az ekkor keletkező globális erdőtüzekből felszabaduló korom vaksötétté tette a légkört. Nem volt fény, ezért fotoszintézis sem, a növények elpusztultak és a bolygó katasztrofálisan lehűlt.

Az új eredményeket a National Atmospheric Research Center tette közzé a NASA és a Colorado Boulder Egyetem támogatásával megvalósuló kutatás után. A közel 10 kilométer átmérőjű aszteroida a Yucatán-félszigetbe, Mexikó területére csapódott be. Hatóereje földrengéseket, szökőárakat és vulkánok beindulását eredményezte a Kréta-korban.

A NASA kutatásai és fényképei milliók fantáziáját mozgatja meg. A következő képek szintén kuriózumnak számítanak az ismert bolygóról. 

Ember így még nem láthatta ezt a bolygót: a NASA döbbenetes képeket készített róla

Nézegess képeket!

Elolvasom

A vízben sem volt sokkal több esély túlélni

A legújabb kutatások most arra keresik a választ, hogy miért halt ki az összes élőlény háromnegyede, miközben volt, aki túlélte a világégést. A kutatást vezető Charles Bardeen professzor szerint a szárazon élő állatoknak esélyük sem volt a túlélésre, akik viszont a vizekben éltek, vagy oda tudtak menekülni, esélyt és időt nyertek.

A paleobiológusok szerint az ütközés utáni sötétség az óceánokra és a tengerekre is kihatott. Az ott élő fitoplanktonok a tápláléklánc fontos részei, és fotoszintézis nélkül elpusztultak. Ezzel a vízben élő állatvilág is hasonló sorsra jutott.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Katasztrofális következmények a légkörben is

A kutatás és a szimulációk szerint körülbelül 15 millió tonna került a becsapódás után a légkörbe. Ez masszív akadályt képezett a Föld és a Nap között. Amikor a korom rétege ritkult, már másfél-két év eltelt, és a közben megszűnt fotoszintézis miatt az óceánokban is kihaltak a fitoplanktonok. A napfény hiánya a földi hőmérsékletet 28 fokról 11 fokra hűtötte. A légkör felső rétegeiben a korom és a vízgőz olyan reakcióba lépett a sztratoszférában, ami hidrogént termelt. Ez a folyamat pedig megsemmisítette az ózonréteget.

A Föld történetében öt globális és tömeges kihalási eseményt különböztetnek meg a paleontológusok, ezek mindegyike egy-egy monumentális aszteroida becsapódásának köszönhető. A mexikói volt az ötödik, és a tudósok ezt teszik felelőssé a dinoszauruszok végleges kipusztulásáért. 

Ezt is szeretjük