Orbán megkönnyebbült: ezt az akadályt is vette
Április legfontosabb eseményei
Orbán Viktor igazán visszafogott beszédet mondott.

Dia

	Április 6-án ismét kétharmados sikert aratott a Fidesz. Ez persze rögtön még nem volt biztos, hiszen több körzetben is szorosan alakultak az eredmények. A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választáson kevesen, az arra jogosultak mindössze 61,24%-a vett részt. A 106 egyéni választókörzetből 96-ban nyert a Fidesz-KDNP, míg a baloldali összefogás pártjai tíz egyéni helyet szereztek meg az új, 199 fős parlamentben. A Fidesz-KDNP 133, az összefogás pártjai összesen 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 képviselőt delegálhatott az Országgyűlésbe.

Április 6-án ismét kétharmados sikert aratott a Fidesz. Ez persze rögtön még nem volt biztos, hiszen több körzetben is szorosan alakultak az eredmények. A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választáson kevesen, az arra jogosultak mindössze 61,24%-a vett részt. A 106 egyéni választókörzetből 96-ban nyert a Fidesz-KDNP, míg a baloldali összefogás pártjai tíz egyéni helyet szereztek meg az új, 199 fős parlamentben. A Fidesz-KDNP 133, az összefogás pártjai összesen 38, a Jobbik 23, az LMP pedig 5 képviselőt delegálhatott az Országgyűlésbe.

Fotó: facebook.com/orbanviktor

Dia

	Bár Orbán Viktor egy nyílt levélben húsvét utánra ígért újabb egyeztetést a Szabadság térre tervezett és sok vitát kiváltott német megszállási emlékmű kapcsán, a választás után szinte egyből megkezdték a szobor építését. Az április azzal telt, hogy munkások felállították az emlékmű talapzatát, tüntetők pedig rendre lerombolták azt. Az emlékmű bírálói szerint a szobor felmenti és áldozatként mutatja be az 1944-es magyar hatóságokat, akik felelősek voltak a deportálásokért. A kormány álláspontja szerint azonban nem menti fel a bűnösöket a szobor, hiszen az ábrázolt angyal nem a magyar államot, hanem minden ártatlan áldozatot jelképez. Az emlékmű ellen több zsidó szervezet és az ellenzék egy része is kifejezte tiltakozását.

Bár Orbán Viktor egy nyílt levélben húsvét utánra ígért újabb egyeztetést a Szabadság térre tervezett és sok vitát kiváltott német megszállási emlékmű kapcsán, a választás után szinte egyből megkezdték a szobor építését. Az április azzal telt, hogy munkások felállították az emlékmű talapzatát, tüntetők pedig rendre lerombolták azt. Az emlékmű bírálói szerint a szobor felmenti és áldozatként mutatja be az 1944-es magyar hatóságokat, akik felelősek voltak a deportálásokért. A kormány álláspontja szerint azonban nem menti fel a bűnösöket a szobor, hiszen az ábrázolt angyal nem a magyar államot, hanem minden ártatlan áldozatot jelképez. Az emlékmű ellen több zsidó szervezet és az ellenzék egy része is kifejezte tiltakozását.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Dia

	Lázár János április elején írt levelet Vidar Helgesen EU-ügyekért is felelős norvég miniszternek, hogy nem tetszik a magyar kormánynak, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit az Ökotárs Alapítvány osztja szét, mivel szerintük az az LMP-hez köthető. Helgesen válaszában megdöbbenését fejezte ki, és jelezte, szerinte igaztalanok Lázár vádjai. Csepreghy Nándor, Lázár minisztériumának, a Miniszterelnökségnek az államtitkára "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletnek" nevezte a norvég pénzeket elosztó alapítványokat, és szerinte ezeket a pénzeket a kormánynak kellene szétosztania.

Lázár János április elején írt levelet Vidar Helgesen EU-ügyekért is felelős norvég miniszternek, hogy nem tetszik a magyar kormánynak, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit az Ökotárs Alapítvány osztja szét, mivel szerintük az az LMP-hez köthető. Helgesen válaszában megdöbbenését fejezte ki, és jelezte, szerinte igaztalanok Lázár vádjai. Csepreghy Nándor, Lázár minisztériumának, a Miniszterelnökségnek az államtitkára "párthoz kötődő, szélhámos gittegyletnek" nevezte a norvég pénzeket elosztó alapítványokat, és szerinte ezeket a pénzeket a kormánynak kellene szétosztania.

Fotó: facebook.com/RoganAntal

Dia

	Ukrajna keleti részén áprilisban kezdődtek a heves, gyakorta erőszakos tüntetések, amiket állítólag oroszpárti civilek szerveztek. Az ideiglenes ukrán kormány már akkor arra figyelmeztette az ENSZ-et, hogy ez egy orosz akció része, aminek végső célja az, ami a Krím-félsziget esetében is történt, azaz a területszerzés. Ekkor született meg az a rendelet is, mely terrorelhárító műveletek végrehajtását engedélyezte az ukrán hadsereg egységei számára.

Ukrajna keleti részén áprilisban kezdődtek a heves, gyakorta erőszakos tüntetések, amiket állítólag oroszpárti civilek szerveztek. Az ideiglenes ukrán kormány már akkor arra figyelmeztette az ENSZ-et, hogy ez egy orosz akció része, aminek végső célja az, ami a Krím-félsziget esetében is történt, azaz a területszerzés. Ekkor született meg az a rendelet is, mely terrorelhárító műveletek végrehajtását engedélyezte az ukrán hadsereg egységei számára.

Blog.hu ajánló
Fotó: