5 weboldal, ami megváltoztatta a világot

Elég egy zseniális ötlet, no meg informatikai tudás ahhoz, hogy gyökeresen megváltozzon a világ. Íme, öt bizonyíték.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az emberiség fejlődését jellemzően leginkább valamilyen jeles történelmi esemény, technikai innováció vagy forradalmi felfedezés lendíti rendszeresen előre.

Az újkori kommunikáció történetében a világháló létrejötte volt az egyik legnagyobb lépés, de egyes weboldalaknak, vagyis megalkotójuknak és korszakalkotó ötletüknek külön-külön is rengeteget köszönhetünk. Íme, öt újító, nélkülözhetetlenné vált weboldal, mely örökre megváltoztatta a világot.

Az első weboldalkészítő oldal: GeoCities.com

Az internet első ingyenes weblapkészítő oldalát, a GeoCities-t két Beverly Hills-i informatikus srác, David Bohnett és John Rezner hozta létre 1994-ben. Ezzel lehetővé tették, hogy bárki bárhonnan weboldalt kreálhasson, és a Geocitiesen keresztül meg is jeleníthesse azt a neten. A weblapszerkesztés egyszerű lépéseken keresztül, sablonokkal zajlott, így informatikus végzettség nélkül is jól el lehetett boldogulni vele. Hogy a tartalom ne váljon kaotikussá, a fejlesztők úgynevezett városokat, régiókat hoztak létre - sokszor valódi helyneveket használva -, melyeken belül hellyel-közel azonos tematikájú weboldalakat lehetett találni.

A weblapgyártásra hamar rákaptak a fiatalok, 1997-re a GeoCities a világháló negyedik leglátogatottabb oldala lett annak ellenére, hogy közben a felületet telepakolták hirdetésekkel, aminek a használók egy cseppet sem örültek. 1999-ben a Yahoo felvásárolta az oldalt, és rögtön meg is kezdte a jogokkal és felhasználói nevekkel való variálást, ráadásul az ingyenességnek is vége lett, bizonyos szolgáltatásokat ugyanis fizetőssé tett.

A néhai GeoCities és egyik megalkotója, David Bohnett. Kép: webusers.bus.umich.edu

A felhasználók egy csoportja még perre is ment, az évekig tartó jogi huzavonának persze a netezők látták kárát: 2009 áprilisával a Yahoo beszüntette a GeoCities-t. Egyetlen kivétel van csupán: a weboldal japán verziója a mai napig aktív, de csak a szigetország határain belülről érhető el.

Az első ingyenes blogportál: LiveJournal

A LiveJournal névre keresztelt oldalt 11 éve, 1999. április 15-én indította egy amerikai programozó, Brad Fitzpatrick azzal a céllal, hogy a távolság ellenére is tarthassa a kapcsolatot hasonló érdeklődésű barátaival. A weboldal tulajdonképpen egy közösségi portál, ahol bárki indíthat blogot, vagyis internetes naplót vagy újságot. Fitzpatrick programozói képességeit dicséri, hogy blogmegosztó szoftvere egyszerű kezelhetősége és alakíthatósága miatt rövid idő alatt elképesztően népszerű lett. Sokat nyomott a latban az is, hogy a virtuális világhoz való csatlakozásért nem kellett fizetni, ahogy ma sem kell.

A LiveJournal Brad Fitzpatrick agyából pattant ki. Kép: flickr.com

Mivel az oldalon mára 32 nyelven olvasgathatod mások webnaplóit, akár a Föld túlsó felén is találhatsz olyan embereket, akik veled azonos érdeklődésűek - érdekes adat, hogy a statisztikák szerint a blogolók 46%-a nő.

A virtuális közösség létrejöttével akkor egy egészen új világ nyílt meg, nem csoda, hogy azonnal akadtak rá vevők az informatika világában. A blogportált korábban a Six Apart cég üzemeltette, de 2007-ben eladták a SUP orosz médiacégnek. A LiveJournal 2004-ben elnyerte a legjobb internetes oldalaknak járó Webby-díjat is.

Ha webnaplót indítanál a LiveJournal weboldalon, kattints ide! »

Az első közösségi oldal: Facebook

A Facebook, a világháló első közösségi portálja 2004-ben jött létre az amerikai egyetemista Mark Zuckerberg és három unatkozó informatikus haverja ötlete nyomán. A számítógépzseni srácok első körben a Harvard Egyetem diákjai között kezdték meg az ismerősök gyűjtését, később azonban a portálhoz már egyéb intézmények tanulói, majd a fél világ is csatlakozott. A hazai iwiw-hez hasonlóan az oldal lényege az ismerősök gyűjtése, adatlap készítése és üzenetek küldése. Mindez teljesen ingyenes, sőt, a Facebookra meghívás nélkül, egyszerű regisztrálással is be lehet kerülni, többek között ezért is bővül olyan őrült ütemben.
 
A Facebookot egy egyetemista srác, Mark Zuckerberg indította. Kép: top-people.starmedia.com
A nagy internetes szabadságot cseppet sem preferáló országokban - így többek között Iránban, Szíriában, Vietnámban és Kínában - persze letiltották a közösségi portál elérését, de ezeken kívül 170 országban, 37 nyelven gond nélkül regisztrálhat bárki. A legfrissebb márciusi adatok szerint ezt eddig 400 millió netező tette meg, így a tagok és aktív használók számát illetően a Facebook tavaly még a másik slágeroldalt, a MySpace-t is leverte. A portál mögött természetesen ma már nem csupán négy gépőrült diák áll, hanem egy ezer főt foglalkoztató cég, melynek összértéke 300 millió dollárra - közel 60 milliárd forintra - tehető.
 
A Facebooknak már magyar nyelvű verziója is van, melyre itt regisztrálhatod magad. »

Az első ingyenes, virtuális enciklopédia: Wikipédia

Milliószor előfordul, hogy amikor szükséged lenne gyorsan egy dátumra, névre, történelmi forrásra, a kézikönyvtáradból épp az a lexikon hiányzik, amiben benne lenne a válasz. Valószínűleg így volt ezzel az amerikai vállalkozó zseni, Jimmy Wales is, a Wikipédia ötletének szülőatyja. A lexikonok, enciklopédiák nélkülözhetetlenek, de szerkesztésük évekbe telik, sőt, egyes szócikkeik sokszor már megjelenésükkor elavultak.
A 2001-es alapítású, ingyenes és szabad tartalomszolgáltatáson alapuló világlexikon mindezt kiküszöböli.

Jimmy Wales, a Wikipédia szülőatyja. Kép: wikiwak.com

A netes enciklopédia minden területet érint, a használók maguk szerkesztik - a wiki-szoftver segítségével -, és a világ bármely pontján elérhető. Jelenleg több mint 270 nyelven olvasható, ráadásul minden percben frissül és bővül valamivel. A szócikkek szabályok szerint íródnak, ezért egységesek, illetve tartalmilag viszonylag megbízhatóak, de az Wikipédián olvasottakat nem szabad készpénznek venni. A több mint 90 ezer felhasználónak köszönhetően mára 160 ezer magyar és több mint 3 millió angol szócikkből okosodhatsz egyetlen kattintással.

A Wikipédia szó maga egy összetétel, előtagja a wiki hawaii szóból ered, mely azt jelenti, gyors, utótagja pedig az enciklopédia szóra utal. A magyar nyelvű weblexikont itt nézheted meg. »

Az első ingyenes levelező: Hotmail

Mára annyira természetessé vált a villámgyors és ingyenes elektronikus levelezés, hogy bizonyára eszedbe sem jut azon merengeni, kinek is köszönheted ezt a remek szolgáltatást. A Microsoft által üzemeltetett Hotmail weboldal például az elsők között volt, és ingyenesen kreálhatott rajta magának bárki postafiókot, és írhatott, fogadhatott e-maileket korlátozás nélkül. Az ötlet két informatikus, az indiai Sabeer Bhatia és az amerikai Jack Smith agyából pattant ki 1996-ban, és akkora sikerré nőtte ki magát, hogy rá egy évre már dollármilliókra becsülték a levelező értékét. A Microsoft azóta többször is megújította a márkanevet: előbb MSN Hotmail, 2007-től pedig Windows Live Hotmail néven fut, de a lényege ma is ugyanaz.

Az indiai Sabeer Bhatia, a Hotmail egyik alapítója. Kép: funonthenet.in

Az oldal fejlesztése Kaliforniában, a Sunnyvale-i központban zajlik, a szakemberek időről időre ki is találnak valami újdonságot. A Hotmail mostanra többek között üzenetküldő és csevegőfelülettel, naptárral, tárhellyel és címadatbázissal is bővült.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

A 36 nyelven futó szolgáltatás ma a világ egyik legkedveltebb ingyenes levelezőrendszere, nem véletlen, hogy két éve a neves PC Magazine szaklap négycsillagos minősítést adott neki, mely csak egyetlen csillaggal marad el a szuperkategóriától.

Ha postafiókot nyitnál a Hotmailen, kattints a Microsoft Messenger oldalára! »
Ezt is szeretjük