A nő, akiért Nobel-díjat alapítottak: nem vágyott hírnévre, de megváltoztatta a világot

A filmfelvevőgép feltalálása a Lumiére testvérek nevéhez fűződik. A neves divatházak nagy részét férfiak birtokolják. A politikai életben a döntés nagyrészt a férfiak kezében van, és a történelem leghíresebb mecénásai is férfiak. Az első legendás filmcsillag mégis egy nő volt, nevezetesen a svéd Greta Garbo. A nőket a fűzőktől és a nevetséges hajkoronáktól szintén egy nő, Coco Chanel szabadította meg, és Nagy-Britannia egyik legerősebb kezű miniszterelnöke is nő volt - a Vaslady, Margaret Thatcher, ahogyan két legnagyobb uralkodója is nő volt, I. Erzsébet és Viktória királynő személyében.

Íme, négy nő, aki a férfiak uralta világban is képes volt világhírre szert tenni, és örökre beírnia magát a történelemkönyvekbe.

Akit boldoggá avattak: Teréz anya

Mindenki csak Teréz anyának nevezte, kevesen tudták, hogy eredetileg Agnes Gonxha Bojaxhiu-nak hívták. Az 1910-ben született albán szerzetesnő hihetetlen odaadással gondoskodott Kalkuttában a szegények legszegényebbjeiről. Miután megkapta a pápa jóváhagyását egy új szerzetesrend alapítására, 1950 októberében Teréz anya megalapította a Szeretet misszionáriusai nevű szerzetesrendjét.

Az indiai kormány támogatása mellett először egy elhagyott hindu templomot alakítottak át szegény emberek otthonává, amelyet nem sokkal később több hasonló követett - ezúttal már a leprások és az árvák számára is. A rend egyre több követőre talált, amelynek köszönhetően az 1960-as évektől sorra nyíltak az otthonok India-szerte. Miután 1965-ben VI. Pál pápa engedélyezte, hogy más országokra is kiterjessze a rend a tevékenységét, Indián kívül otthonok nyíltak Venezuelában, Tanzániában, majd Ázsiában, Afrikában és Európában is.

Nem véletlen, hogy korának legnépszerűbb nőalakjává vált. A Nobel-díjat odaítélő bizottság áldozatos munkáját értékelte 1979-ben Nobel-békedíjjal. Halála után öt évvel, 2003-ban pedig II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Akiért Nobel-díjat alapítottak: Bertha von Suttner

Bertha von Suttner osztrák író, újságíró és nevelőnő a 19. században szokatlanul emancipált életet élt. Pacifista regényei - köztük az 1889-ben megjelent, 1905-ben magyarul is kiadott Le a fegyvert! - világszerte elismerést hoztak számára. Lev Tolsztoj orosz író egyenesen azt remélte, hogy a könyv megszünteti a háború intézményét, hasonlóan ahhoz, ahogy Harriet Beecher-Stowe műve, a Tamás bátya kunyhója is hozzájárult a rabszolgaság eltörléséhez.

Az első világháború előestéjén írói törekvései mellett Suttner a békemozgalomban is jeleskedett. Fellépése ösztönözte arra Alfred Nobelt, hogy békedíjat is alapítson. Az írót 1905-ben az első nőként tüntették ki a Nobel-békedíjjal.

Az erős kezű brit: Margaret Thatcher

Nagy-Britanniában 1979 és 1990 között, Európa első női miniszterelnökeként a Vaslady kormányzott. Ezt a nevet a konzervatív párti Margaret Thatcher szigorú pénzügypolitikájával érdemelte ki: kíméletlenül csökkentette a szociális ellátások összegét, karcsúsította az állami apparátust, és szorította vissza a szakszervezeteket.

Amikor Ronald Reagen célul tűzte ki, hogy az Egyesült Államok lesz a világ vezető nagyhatalma, és tárgyalásokat kezdeményezett a Szovjetunióval, Thatcher személyében Reagen megbízható segítőtársra talált. A Konzervatív Párt vezéreként Thatcher megingathatatlanul az USA oldalára állt, egy erős NATO-ért lépett fel, és ebből kiindulva különösen öntudatos politikát folytatott. Csak akkor mondott le, amikor pártján belül 1990-ben a gazdasági problémák és az új adók miatt egyre több támadás érte.

Aki megszabadított a fűzőktől: Gabrielle Coco Chanel

Coco Chanel neve halhatatlan a divat világában. Az alkalmi munkákból tengődő apa és a korán elveszített anya gyermeke a véletlennek köszönhetően került kapcsolatba egy gazdag tiszttel, aki bevezette őt a társasági életbe.

Chanel kihasználta a lehetőséget, hogy megvalósítsa terveit, és szeretője házában saját kalapszalont nyitott. Hamarosan azonban nemcsak kalapjainak, de ruháinak egyedi stílusa is feltűnést keltett. Öltözékei a korabeli komplikált, kényelmetlen ruhákkal ellentétben karakteresen egyszerűek, ugyanakkor elegánsak voltak: az egyenes vonalvezetés és a könnyű, simulékony anyagok Chanel védjegyévé váltak. Kosztümjeit tweedből és garbadinból szabta, pedig ezek az anyagok korábban kizárólag a férfiak számára voltak fenntartva.

A minden alkalomra tökéletesnek bizonyuló, legendás kis fekete ruha is Chanel praktikus divatfelfogásának köszönhetően született meg. Modern nő volt, aki olykor botrányos életet élt, ő szabadította meg a nőket a fűzőkbe és kontyokba szorult társadalmi elvárásoktól.

Fotók: sreeenivasulu.files.wordpress.com, americaslibrary.gov,samuelatgilgal.files.wordpress.com, iaspace.pbworks.com

Cikkünk megírásában az Akik megváltoztatták a világot című könyv segített.

• történelem
• híres nők
• érdekességek a világból
• Terasz