18 éves vagyok, tegyenek meddővé!

A törvény, ami megosztja a társadalmat

A női sterilizáció korábban életkorhoz és a gyermekek számához volt kötve, ma már bármelyik 18 éves kérheti.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A műtéti úton történő meddővé tétel előírásait jelenleg a 2006. évi CXV. számú Az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvény szabályozza. Ez a 2007 januárjától hatályos törvénymódosítás felülírta a korábbi, 1995-től fennálló feltételeket, és a nagykorúság elérésétől, vagyis már 18 éves kortól engedélyezte a beavatkozás elvégzését.

Az életkor és a gyerekek száma is számított

A hatályos törvény szerint a művi meddővé tétel már az érintett, 18. életévét betöltött nő egyéni, írásbeli kérelme alapján is elvégezhető, nem csak egészségügyi indokból és orvosi javaslatra. A korábbi, 1995. évi CLIV. törvényhez képest ez igen jelentős változás, hiszen 2006-ig csak azok a nők kérhették a sterilizációt, akiknek 30 éves korukra már négy vagy 35 éves korukra három vér szerinti gyermekük volt, és egyáltalán nem állt szándékukban többé teherbe esni.

A 40 év feletti anyák gyermekeik számától függően kérelmezhették a műtét elvégzését, szintén csak akkor, ha nem terveztek több gyermeket vállalni. Igaz, hogy ezzel a törvény részben korlátozta az egyén döntési szabadságát, de ugyanakkor tudatos családtervezésre ösztönzött.

Korlátozás helyett szabad döntési jog és egyéni felelősség

A művi meddővé tétel jelenlegi szabályozása ezzel szemben saját döntési hatáskörbe utalja a kérdést, mellyel teljes egészében áthárítja a felelősséget a kérelmező nőre és orvosára. A módosítás természetesen rengeteg orvosi, erkölcsi és személyiségi jogi kérdést felvet. A legnagyobb gond, hogy a törvény tulajdonképpen nem tesz különbséget a sokadik gyermekük felnevelését egészségügyi vagy anyagi okból vállalni nem tudó nők és a gyermektelen, 18 éves serdülő lányok között.

A szabályozás jogilag mindkettőjüknek egyformán zöld utat ad, tehát a kérdésben az eddiginél jóval nagyobb súllyal esik latba a nő egyéni döntése és orvosának véleménye. A törvény épp ezért beiktatott egy kötelező hat hónapos várakozási időt, mely alatt a nőnek több nőgyógyászati vizsgálaton és elbeszélgetésen is meg kell jelennie.

14 termékenységnövelő tipp

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ez idő alatt az orvosnak kötelessége őt tájékoztatni az egyéb fogamzásgátlási lehetőségekről, a beavatkozás összes következményéről és veszélyéről. Amennyiben a kérelmező nő fél év után sem áll el szándékától, és nem merül fel nála egészségügyi probléma, elvégzik rajta a sterilizációs műtétet.

A műtét lényege
A művi meddővé tétel mély altatásban végzett operáció, melynek során mindkét oldali petevezetőt átjárhatatlanná teszik, mind a petesejt, mind a hímivarsejt számára. Az eljárás semmilyen hatással nincs a hormonháztartásra, a menstruációs ciklus továbbra is fennáll, de a teherbeesés esélye gyakorlatilag nullára csökken. Létezik ugyan spontán terhesség és helyreállító műtét, de az esetek többségében már csak a lombikbébi program vezethet eredményre, ha valaki mégis szeretne gyereket.

Vélemények pro és kontra

Az egyházak már magát a mesterséges családtervezést is elutasítják, a civil szervezetek viszont a korhatárt és az eljárást kritizálják. Úgy vélik, túl nagy a szabadság a kérdésben, szerintük semmiképp sem kellene törvényileg bátorítani a nőket a sterilizációra, főleg, hogy több más hatásos fogamzásgátlási módszer is létezik. Fő érvük a rendelet népességpolitikára gyakorolt negatív hatása, a fiatal lányoknak mutatott rossz példa, a káros testi-lelki következmények és a beavatkozás véglegessége. Az orvosok emellett azt is megemlítik, hogy a korábbi 35 éves korhatár nem hasra ütésre született, az ennél fiatalabb nők ugyanis - klinikai tapasztalatok szerint - gyakrabban megbánták döntésüket.

A döntés szabadsága

A törvénymódosítás helyeslői ezzel szemben az egyén és a nők döntési szabadságát hangsúlyozzák. A Társaság a Szabadságjogokért és az Alkotmánybíróság szerint például alkotmányellenes a meddővé tétel autonóm döntésének korlátozása, vagyis egy nőnek szíve-joga dönteni a termékenysége felől, önrendelkezési joga sem a korától, sem gyermekei számától nem függhet. Példaként említik a külföldi joggyakorlatot, mely szerint a spanyolok 18 évesen, a japánok 20, az amerikaiak 21, az osztrák és dán nők pedig 25 éves koruktól kérvényezhetik a sterilizációt. A Magyar Szexológia Társaság sem hisz a törvény visszatartó erejében, de sérelmezi, hogy a fiatalok nagykorúságukat elérve szüleik beleegyezése nélkül sterilizáltathatják magukat.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

A törvény mellett állók azt is kiemelik, hogy a műtét nem kötelező, nem azonnali, és nem ingyenes. A személyes kérelemre történő művi meddőségi műtétet ugyanis nem állja a TB, fizetni kell érte kórházanként változó, körülbelül 50-150 ezer forintig terjedő összeget.

OLVASD EL EZT IS!

  • betegség
  • halál

"Meg akarok halni..."

  • törvény
  • abortusz

Legális gyilkosság?

  • törvény
  • örökbefogadás

Örökbefogadni? Hogyan?

Ezt is szeretjük