135 ezer forint felett keresel? Így alakul a fizetésed jövőre!

Marad a szuperbruttó bruttó 202 ezer forint felett, az NGM 110 milliárdos bevételt vár az intézkedéstől.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Origo megszerezte a jövő évi költségvetés tervezetét, melyből kiderül, újabb adóemelések jöhetnek, a bruttó 202 ezer forintos bért keresőknél pedig nem vezetik ki a félszuperbruttót, ami így 110 milliárdos megtakarítást eredményezhet. Az adójóváírás és a félszuperbruttó teljes megszüntetése nullszaldós átrendezést jelentene.

A lépés érthető, hiszen az eredeti terv az alacsony keresetűektől vett volna el pénzt, és adta volna oda a magas keresetűeknek. Ehelyett az igazságosabb, szolidárisabb megoldást választották - bár az is igaz, hogy a bruttó 202 ezer forintos fizetés, ami nettóban 135 ezer forintot jelent, úgyszintén nem számít kiemelkedő keresetnek. Az, hogy a félszuperbruttó megmarad, annyit jelent, hogy a bruttó bérből nem 16%-ot von majd le a munkáltató - ahogy teszi ezt a bruttó 202 ezres fizetések alatt -, hanem 16x1,27%-ot, azaz 20,37%-ot. 

Mivel az adójóváírást kivezetik, így ez további 8815 forint mínuszt jelent a bruttó 202 ezer forintot keresőknél az Adózóna kalkulátora szerint. Az adójóváírás egyébként jelenleg folyamatosan csökkenő mértékben bruttó 260 ezer forintig jár.

Búcsú a hidegétkeztetési jegytől

Az Origo szerint a béren kívüli juttatásokban is lesznek változások, amely néhány milliárd forintos pluszbevételt hozhat. A jövőben a hidegétkezési jegy kikerül a kedvezményes adózású juttatások közül, helyét a kiterjesztett SZÉP-kártya foglalja el, emellett a lakbértámogatás kedvező elbírálás alá fog esni az adórendszerben - írja a lap.

A tervezet szerint a cégautóadónál 40%-os adóemelés következik be, miközben a hengerűrtartalom alapú adót teljesítmény alapúvá formálják, és az adó függ attól is, hogy a kocsi milyen környezetvédelmi osztályba tartozik. Ezektől 20 milliárd forint extra bevételt vár az állam.

A béren kívüli juttatások közé sorolt üzleti ajándék és reprezentáció most adómentes, jövőre viszont már adóköteles lesz, és 27 %-os egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni utánuk.

Ezzel párhuzamosan viszont nem kell majd társasági adót fizetniük a cégeknek, ha üzleti ajándékot vagy reprezentációs juttatást adnak. A két lépésből összességében 15 milliárd forint pluszadót akar beszedni a kormány.

További adóemelések

A regisztrációs adó is emelkedni fog a tervezet szerint, ami azért érdekes, mert erről eddig nem beszélt Matolcsy. A törvénytervezet szerint módosul az adótábla a regisztrációs adónál, emellett összevonják a két legnagyobb hengerűrtartalmú autókra érvényes adókategóriát, és a legkevésbé környezetszennyező, Euro-5-ös osztályozású motorral felszerelt autókra bevezetnek egy új oszlopot az adótáblázatba. Mindezek hatására az állam adóbevétele 20%-kal gyarapodhat, ez csaknem hétmilliárd forint többletbevételt jelentene.

Átalakítják a gépjármű megvételekor fizetendő illeték alapját is. Most a motor hengerűrtartalma határozza meg az illeték alapját, jövőre már a teljesítményétől és a jármű korától függ az illeték összege. Ettől 6,5 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány, illetve a költségvetést összeállító Nemzetgazdasági Minisztérium.

27%-os áfa

Ami már ismert volt, az az áfa 25-ről 27%-ra való megemeléséből várt 150 milliárd forintos pluszbevétel, a dohány, alkohol és gázolaj jövedéki adójának és a játékadónak a növeléséből remélt 54 milliárd forintos többletbevétel, a munkavállalók egészségbiztosítási járulékának 1 százalékpontos növeléséből számított 83 milliárd forint, valamint a vállalkozók járulékalapjának a minimálbér helyett annak másfélszeresére való módosításából várt közel 30 milliárd forint.

Magyar miniszterelnökök a rendszerváltás óta

Nézegess képeket!

Elolvasom

A tervezet szerint jövőre az állam 14 055 milliárd forintot szed be és 14 630 milliárd forintot oszt szét, így a hiány 575 milliárd forint lehet. Pontosabban ekkora hiány lesz az önkormányzatok nélküli államban, az önkormányzatok egyenlegét a költségvetés - a szokásoknak megfelelően - nem tartalmazza, hiszen az az egyes önkormányzatok saját külön költségvetéséből tevődik össze, amelyre a kormány, illetve a parlament hatást ugyan gyakorolhat, de elő nem írhatja, hogy mi is szerepeljen benne konkrét összegekkel - magyarázza az Origo.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A költségvetési törvény mindenesetre úgy kalkulál, hogy az önkormányzatok deficitjével együtt a hiány a GDP 2,5%-a lesz, épp annyi, mint amennyit a kormány a konvergenciaprogramban vállalt az EU felé.

Ezt is szeretjük