Átlagos lányból szexidol: így lett belőlem Marilyn Monroe

Gyerekkorom óta csodálattal néztem a hollywoodi sztárokat a tévé képernyőjén keresztül. Lélegzetelállítóan gyönyörűnek, vékonynak és fájdalmasan tökéletesnek tűntek - olyannak, amilyen egy magunkfajta egyszerű, földi halandó sohasem lehet.

Azt persze akkoriban még nem tudtam, hogy ők sem ilyen csodálatosak, amikor reggel kikelnek az ágyból. Mint mindenki más, ők is éppúgy kócosak, pattanásosak, egy kinyúlt pizsamafelsőben fetrengenek a párnák között, és alig hasonlítanak arra a verziójukra, akiket a magazinok címlapjain látunk mosolyogni.

Szerencsére újabban rengeteg sztár mutatja meg magát a természetes valójában, ami reményt ad nekünk, egyszerű lányoknak. "Drew Barrymore-nak is tiszta ránc a homloka, mint nekem!", "Nem baj, ha van egy kis narancsbőröm, Scarlett Johanssonnak is van, mégis őt választották meg pár éve a világ legszebb nőjének!", "Hurkácskák a pocakon? Kit érdekel! Ashley Grahamnek se lapos a hasa, és így is tök szexi!" Hát nem sokkal jobb ezeket is látni? Így legalább tudjuk, hogy egy tucat hollywoodi sminkes, fodrász és stylist segítségével akár mi is lehetünk olyanok, mint ők... és hát belőlem is így lett - néhány órára - Marilyn Monroe.

A lehetőséget az átalakulásomra a Fine Living csatorna biztosította, sorozatuk, a Rachel Hunter szépségtúrája második évadának bemutatása kapcsán - hála nekik kipróbálhattam, milyen érzés egy igazi szexszimbólum bőrébe bújni. Választhattam, kivé alakítsanak át: a szépítő csapatuk segítségével négy hollywoodi szexikon - Marilyn Monroe, Audrey Hepburn, Beyoncé és Kim Kardashian - ikonikus külsejét varázsolták ránk.

Mivel - ahogy azt a képeken is láthatjátok - a bőrszínem nagyjából Hófehérkére hajaz, a hajam platinaszőke, a szemem is világos, Beyoncé és Kim azonnal kiesett (nem mintha különben nagy kedvenceim lennének). Így aztán vacilláltam Marilyn és Audrey között. Mindkettejüket szeretem, ezért nem volt egyszerű a döntés. Szexisség vagy elegancia. Huncutság vagy királynői tartás. Végül aztán Marilynre esett a választásom, ugyanis pont egy olyan élethelyzetben talált meg ez a lehetőség, amikor nagy szükségem volt arra, hogy megint dögösnek érezzem magam - és ki lehetne jobb tanítómester nála?

Készítettem egy fotót az átalakulásom előtt - csak egy kis szempillafesték van rajtam, egyébként se alapozót, se pirosítót, semmi egyebet nem viselek. 20 perccel később a sminkszobában már alig hasonlítottam önmagamra - persze a lehető legjobb értelemben. Égig érő műszempillákat kaptam, cicásra húzták a szememet, és akkora tűzpiros ajkakat festettek, amiket még Angelina Jolie is megirigyelt volna.

Aztán jött a ruha. Őszintén szólva kicsit tartottam a klasszikus, hófehér Marilyn-ruhától, mert a gardróbom inkább a gótikus szépségű Morticia Addamséra hajaz az Addams Familyből, így 52 kis fekete ruha büszke tulajdonosaként erősen távol állt tőlem a fehér szín viselése. De a stylist szobájába belépve megláttam egy estélyit, amibe azonnal beleszerettem - persze nem azt, amit nekem szántak. Csodaszép volt, és vörös, és a régi hollywoodi csillogást idézte számomra. Ugyan ezt a Beyoncévá átalakuló lányoknak szánták, de látták rajtam, hogy úgysem tudnak elválasztani ettől a gyönyörűségtől, így aztán felvehettem a fotózásra.

Fodrászkodásra nem volt idő, így a tökéletes sztárfrizurát parókával érték el, ami lássuk be: jóval kevésbé időigényes, mint vágni, festeni, szárítani, göndöríteni - ráadásul nem is biztos, hogy beleegyeztem volna, hogy vágjanak a kínkeservesen épphogy növésnek indult fürtjeimből.

Szóval íme, a végeredmény. Teljesen hétköznapi lányként mentem be a szalonba, és amikor megláttam magam a tükörben, úgy éreztem magam, mint egy hollywoodi filmcsillag az Oscar-gála előtt. És jó, nyilván sohasem lesz olyan bájos pofim, tökéletes mosolyom vagy óriási melleim, mint Marilyn Monroe-nak, de egy napra nagyon jó érzés volt a bőrébe bújni.

• átalakulás
• marilyn monroe
• smink
• Szépség és divat