Spórolj egyszerűen több tízezer forintot!

Egy háztartás energiaszámlájában az úgynevezett használati meleg víz előállítása jelenti a második legnagyobb tételt. Ezért korántsem mindegy, hogy a naponta elhasznált meleg víz előállításához szükséges, körülbelül 1500 kW energiát 20, 30 vagy - mint ahogy ma jellemző - 65 ezer forintért vásárolod meg.

Három dolgot biztosan megtehetsz az energiaszámla radikális csökkentése érdekében. A legjobb eredményt természetesen a három beavatkozás egyidejű megvalósításával érheted el, de már egyikkel-másikkal is tízezreket takaríthatsz meg évente.

Csökkentsd a veszteségeket, és spórolj!

A legnagyobb energiaveszteség a bojlerek hőleadása miatt következik be. Egy 120 literes bojler esetében például ez minimum 440 kW évente, azaz a felhasznált energiahordozó fajtájától függően 5-20 ezer forintot akkor is ki kell fizetned, ha egy liter meleg vizet sem használtál fel.
A hőveszteség akkor a legnagyobb, ha a bojler egy fűtetlen előtérben, kamrában, pincében kap helyet. A hátrányból persze előny is kovácsolható, hiszen a készülék nincs szem előtt, így az utólagos, például 15-20 centiméter vastag üveggyapot hőszigetelésnek nincs esztétikai akadálya.

Egy fürdőszobában felszerelt bojlernél nehezebb a helyzet, de korántsem reménytelen. Ha a helyiség színvilágával harmonizáló bútorlapból - vagy lecsempézett OSB-ből - készíttetett hamis szekrény mögé bújtatod el, két legyet ütsz egy csapásra: nemcsak az utólagos hőszigetelést oldod meg, de a fürdőszobát elcsúfító bojler is eltűnik.

A speciális szigetelés sokat segíthet

A csővezetékekben lehűlő víz vesztesége a tárolókéval hasonló mértékű, különösen, ha a feleslegesen kifolyatott víz árát is figyelembe veszed.

Egy átlagos átmérőjű rézcső esetében, ha a bojler vagy a kazán 15 méterre van a tusolótól, alkalmanként 3 liter meleg víz hűl ki a vezetékben. Ez éves szinten - már napi egyszeri csapnyitás esetén is - egy köbméter meleg vizet jelent!
A hőveszteség csökkentése érdekében jó módszer lehet itt is az utólagos hőszigetelés, mégpedig úgy, hogy a falon kívüli, fűtetlen csöveket polifoammal - úgynevezett csőhéjakkal - takarod be. Ez utóbbit már néhány száz forintos méterenkénti árért megkapod, a befektetés pedig hamar megtérül.

Nappali helyett éjszakai árammal

Ma Magyarországon a legdrágább technológia, a nappali árammal működtetett villanybojler dolgozik a legtöbb lakásban. Ennél jelentősen olcsóbb megoldás, ha a tároló éjszakai árammal működik, hiszen ez esetben 43 helyett mindössze 20 forintot kell fizetned egy kilowattért. Az átállást ugyanakkor a szolgáltatók finoman szólva nem ösztönzik. Az előírt beruházások - speciális, lakáson kívülre szerelt óraszekrény, második villanyóra - elvégeztetése esetén az átállás 70-80 ezer forint indulóköltséggel jár, igaz, ez három-négy éven belül megtérül.

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a vezérelt áram nem állandóan, hanem csak a termelés fölös kapacitással rendelkező - jellemzően éjszakai - időszakaiban áll rendelkezésre, tehát előfordulhat, hogy, ha az első családtag elhasználja este a bojlerből a meleg vizet, akkor a többiek már csak reggel tudnak fürdeni.

Első pillantásra meghökkentő, de ma még az éjszakai áramnál is jobban megéri gázt használni a meleg víz előállítására. Mivel 1 köbméter gáz 9,5 kW energiát tartalmaz, 1 kW hőteljesítmény még a mai magas, állami támogatást nem tartalmazó gázár mellett is mindössze 16 forintba kerül 90%-os kazánhatásfok mellett.

• ötlet
• pénz
• víz
• háztartás
• spórolás
• szigetelés
• megtakarítás
• Otthon