Évente 30 ezren halnak meg a rákkeltő házak miatt: te ilyenben élsz?

A Levegő Munkacsoport 2014 júniusában közzétett anyaga szerint a magyarországi lakóépületeket tekintve mintegy 176 ezer négyzetméteres területet érint az azbeszttel való szennyezettség, mely anyag egészségkárosító hatásai miatt Európában évente 20-30 ezer ember hal meg.

Más európai szakmai szervezetekkel karöltve ezért azt a cél támogatják, hogy 2023-ig azbesztmentessé tegyék Európát, aminek részeként a kormány figyelmét is igyekeznek felhívni arra, hogy uniós támogatások felhasználásával szorgalmazzák az azbesztmentesítést. Anyaguk szerint még jócskán lenne munka, míg ugyanis a 2004-2006-os támogatási szakaszban néhány lakótelep azbesztmentesítése megtörtént, a 2007-2013-as fejlesztési időszakban mindez nem volt prioritás.

Az állami segítség és a sajtó bevonása mellett azonban véleményük szerint elsődleges lenne a lakosság szemléletformálása is, sokan ugyanis tisztában sincsenek azzal, mekkora veszélyt is jelent tulajdonképpen ez az anyag.

Mi az az azbeszt?

Az azbeszt a természetben előforduló ásványi szilikátok egy csoportja, mely az egész világon elterjedt. Mivel számos előnye van - többek között ellenáll a savaknak, lúgoknak, nem bomlik el, és éghetetlen -, számos felhasználási területe alakult ki, és a 20. század elejétől az 1970-es évek közepéig igen nagy mennyiségben alkalmazták.

Mára azonban ez jelentős mértékben visszaesett, köszönhetően annak, hogy kiderült, az azbesztszálak belégzésének nagyon súlyos következményei lehetnek.

Mit okoz az emberi szervezetben?

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének adatai szerint, bár Magyarország közepesen szennyezett területnek számít, évről évre növekszik az azbeszttel kapcsolatos megbetegedések és halálesetek száma. Egyetért mindezzel a Levegő Munkacsoport is, akik szerint különösen problémás a hosszú lappangási idő, amely az azbesztszálak belégzésétől a betegség felismeréséig akár 20-40 év is lehet, véleményük szerint ezért, amíg jelenleg évente 25-30 az ehhez köthető megbetegedések száma hivatalosan, 2035-ben például ennél jelentősen több lehet.

A levegőbe került azbesztszálak azért jelentenek komoly veszélyt, mert nagyon aprók, és belélegezve akár a tüdőbe is lejuthatnak, ahol betokozódva a későbbiekben degeneratív folyamatokat, például daganatos megbetegedéseket idézhetnek elő. Az azbeszt belégzése vezethet többek között tüdőrákhoz, mellhártyagyulladáshoz, mellhártyadaganathoz és légzési nehézségekhez is.

Honnan tudhatod, hogy azbeszt van az épületben?

Bár ma már teljes körűen tiltottnak számít forgalmazása, az azbesztet korábban előszeretettel használták az építőiparban, előfordulhat többek között acélszerkezeteknél, beton falakon és főként mennyezetek esetében tűzvédelmi és hőszigetelő rétegként, de jelen lehet elválasztó falakban, tűzvédett ajtókban, plafonborításként, palatetőkben. Különösen a gyengén kötött, szórt azbeszt jelenléte veszélyes, ez ugyanis az elöregedés által porladni kezd, ha pedig nincs mellette védőréteg, vagy sérült, nagyon könnyen a levegőbe juthat, és már kis koncentrációban is kockázatot jelenthet.

A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával még 1999-ben megindult a szórt azbesztet tartalmazó épületek felderítése és nyilvántartásba vétele az egész országban, 2012-ig pedig mintegy 20 198 lakásról bizonyosodott be Magyarországon, hogy érintett a szennyezettség kérdésében.

A Levegő Munkacsoport szerint érdemes tudni, hogy az '50-es,'60-as, '70-es években épült épületeknél, kazánoknál, fűtéscsöveknél, valamint központi fűtés-vezetékeknél nagy eséllyel található azbeszt, emellett a 2000-ig épült épületeknél a régi eternit palatetők is szinte biztosan tartalmazzák az anyagot. Nagy mennyiségben megtalálható továbbá a szórt azbeszt a Győr-Moson-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat és a Komárom-Esztergom megyei Állami Építőipari Vállalat által a '70-es és '80-as években kivitelezett panelházakban.

Kitől kérhetsz segítséget?

Ha nincsenek biztos információid arra vonatkozóan, szennyezett-e azbeszttel az épület, amelyben élsz, és a közös képviselő sem tud felvilágosítást adni, érdemes a Levegő Munkacsoporthoz, illetve az Azbesztmentesítők Országos Szövetségéhez fordulnod. Utóbbi révén az azbesztmentesítést is el lehet végeztetni, vagy, ha az túl költséges lenne, és lehetőség van rá, ideiglenes megoldásként védőréteget alkalmaznak, hogy a veszélyes anyag ne kerülhessen a levegőbe.

Kép: en.wikipedia.org, EPO.

• veszélyes anyagok
• rákkeltő
• lakás- és pénzügyek
• azbeszt
• Otthon