8 eset, amikor nem fizet a lakásbiztosító: rosszul érinthet, ha nem tudod előre

Jelenleg is komoly verseny zajlik a különféle biztosítók között, így nem véletlen, hogy egyre több a valóban kihagyhatatlannak tűnő ajánlat a lakásbiztosítások terén, legyen szó alacsonyabb havi díjról, gyorsabb kártérítésről vagy épp a kiegészítő csomagok sokaságáról.

Bár utóbbiak rendszerint kiegészítik az alapbiztosítás szerint térítendő károk körét - legyen szó például ebtartói felelősségbiztosításról, balesetbiztosításról vagy akár csak a sporteszközökre szóló extráról -, vannak olyan kikötések, kizárások és mentesülések, melyek fennállása esetén szinte egyik biztosító sem fizet.

Szándékosság és súlyos gondatlanság

Az, hogy a biztosító mikor fizet, és mikor nem, részletesen benne szerepel a biztosítási szerződésben, így az abban foglaltak mindig irányadóak. Létezik azonban törvény is, mely előír néhány alapvető dolgot a kárbiztosítási szerződésekkel kapcsolatban, a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv például megfogalmazza azokat a mentesítő körülményeket, melyek fennállása esetén a biztosítónak nem kell fizetnie.

Ilyen, ha a biztosító bizonyítani tudja, hogy a kárt a szerződő vagy a biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja okozta szándékosan vagy súlyosan gondatlanul. Fontos azonban tisztában lenni azzal, mi számít súlyos gondatlanságnak.

A Polgári Törvénykönyv szerint annak minősül, ha a kár közvetlenül összefügg előbbi személyek esetében a 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapottal, a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során történt, jogosítvány nélküli gépjárművezetéssel áll összefüggésben, vagy azért következett be, mert nem tették meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztetett.

Az avultságtól a zavargásokig

A szerződések mindemellett jellemzően tartalmazzák, hogy a biztosító nem téríti meg azokat az épületkárokat sem, melyek a karbantartás elmulasztásával, illetve az épület elavultságával függnek össze, vagy épp amiatt következtek be, hogy nem tartották be az építésre vonatkozó szabályokat.

Jellemzően általános kizárásnak számít továbbá az olyan kár, mely nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel, környezetszennyezéssel és kemikáliákkal, mágneses vagy elektromágneses mezők által előidézett sugárzással, polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel áll összefüggésben, valamint azt sem térítik meg, ha a kár hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett.

• biztosítás
• lakás- és pénzügyek
• lakásbiztosítás
• kártérítés
• Otthon