Így bújj ki az adók alól!

3 legális trükk lakásvásárlásnál

Magyarország az adók országa, nem meglepő hát, ha a többség folyton kiskapuk után kutat. Van mit keresni.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ingatlanok tulajdonosváltásakor az államkassza igényt formál bizonyos arányú bevételre. Bár például a 2007 óta sokat emlegetett ingatlanadót még nem sikerült bevezetni Magyarországon, mégis sok terhet kell viselnie a lakásra vágyóknak. Ezek egy része alól azonban ki lehet bújni, ráadásul legálisan, csupán a kiskapukat kell ismerned hozzá.

Adásvétel után fektess be!

A lakás értékesítésekor keletkező jövedelem adóköteles, ám csak abban az esetben, ha a lakás árának meghatározott részét nem ingatlanba fekteted.

Az adóköteles jövedelem kiszámításánál azt veszik figyelembe, hogy mennyi ideje volt már a tulajdonodban az értékesített lakás. 2008. január 1-jét követően öt éven belüli értékesítésnél a lakáseladásból származó jövedelem évenként csökkenő mértékben adóköteles, az öt éven túli eladásból származó jövedelem pedig már nem tartozik az adóterhes jövedelmek közé.
A lakásszerzés évét követő második évben a keletkezett jövedelem 90%-ára, a harmadik évben 60%-ára, a negyedik évben 30%-ára kell megfizetni a 25%-os jövedelemadót. Az utoljára 2007-ben értékesített lakásoknál még érvényesíthető volt az a szabály, hogy a számított jövedelmet csökkentette a belőle vásárolt másik lakás ára. Az értékesített ingatlan árának befektetése nem csak Magyarországon történhetett: akkor is figyelembe lehetett venni adózási szempontból az ügyletet, ha az Európai Unió valamely tagállamában történt a vásárlás.

Tudtad?
A lakásértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál az eladási árból levonható a lakás megszerzésére fordított összeg a járulékos költségekkel együtt, mint például az ügyvédi díj, a megfizetett illeték, a közvetítői jutalék.

A legutóbbi törvényi változások egyrészt a lakáspiac élénkítését, másrészt a befektetési formák közötti szabadabb és költségkímélőbb váltást teszik lehetővé.

Így megteheted, hogy az ingatlanbefektetés helyett inkább a banki, tőzsdei vagy műtárgyban megtestesülő befektetést választod, ez esetben azonban az ingatlaneladásból származó jövedelmedet le kell adóznod. Ha azonban vársz öt évet, egyszerűen kibújhatsz az adó alól.

Váltás következmények nélkül

Magyarországon a befektetési célú ingatlanvásárlás a 2000-es év után indult emelkedésnek, majd a lakástámogatási rendszer kiszélesítésével és a feltételek lazulásával 2006 körül érte el a csúcspontját. A mai válságkörnyezetben, amikor az ingatlanok piaca már nem kecsegtet átlag feletti hozammal, sokan dönthetnek úgy, hogy más befektetési formát keresnek megtakarításaik számára.
A 2004-es csúcsévben vásárolt ingatlanok értékesítésével ez a váltás adózási következmények nélkül megtehető. Az Unió más országaiban is sorra születnek olyan jogszabályok, melyek a lakáspiaci likviditás javítását, az utóbbi hónapokban drasztikusan lecsökkent várható hozamok kompenzálását célozzák meg. Szlovákiában eltörölték az örökösödés után fizetendő adót, Ausztriában pedig tavaly óta mind az öröklés, mind az ajándékozás adómentes lett. Az új jogszabály azonban megelőzi az ajándékozási szerződés mögé bújtatott visszterhes vagyonátruházásokat: bizonyos értékhatár felett kötelező az adóhatóságot tájékoztatni.

Öröklés illeték nélkül

Ma már Magyarországon sem kötelező az örökösödési illeték megfizetése ingatlan öröklése esetén, ám az eltörlése csak a közeli hozzátartozók közötti öröklésre vonatkozik, az értékhatár pedig 20 millió forint. Efelett továbbra is 6%, 35 millió forintos érték felett pedig 11% az illeték.

Ez alatt azonban semmilyen plusz költség nem terheli az öröklőt, kérdés azonban, hogy ez valóban hozzájárul-e majd a terhek enyhítéséhez a mai piaci körülmények és a várható vagyoni típusú ingatlanadó mellett.

Az albérleté a jövő?
A legális, ámde igen csekély számú kiskapu az adók kapcsán, illetve a bedőlt banki hitelek fedezeteként várhatóan tömegével piacra kerülő lakások várhatóan nem az ingatlanbefektetéseket ösztönzik majd, hanem a bérleti jogviszony előtérbe kerülését kényszerítik ki. Míg például a nálunk magasabb életszínvonalat élvező Németországban a saját tulajdonú lakások aránya 40% körül mozog, addig ma Magyarországon még a 88%-ot is meghaladja. Kérdés tehát, hogy megéri-e egyáltalán akár az adók elkerülésével is lakást venni most, vagy jobban teszi az ember, ha hozzászokik az albérleti léthez.
Ezt is szeretjük