Milliókat bukhatsz a biztosítással!

Az évtizedeken keresztül fizetett lakásbiztosítás akkor jön igazán jól, ha komoly kár keletkezik az ingatlanban – ilyenkor milliókat spórolhatsz. Ha viszont szerencsés csillagzat alatt születtél, keresztet vethetsz a havonta lerótt ezrekre: betörés vagy egyéb kár híján soha nem látod viszont a lerótt összeget.

A lopott kulcs nem számít

A lakásbiztosítás üvegtörés, betörés, tűzkár és elemi károk, így például vihar, jégverés, felhőszakadás, hónyomás vagy földrengés esetén jön jól.

A biztosító abban az esetben is megtéríti a kárt, ha csőrepedés történik, az épületre dől egy idegen tárgy, netán beleütközik a házba egy idegen jármű. Bár a szolgáltatások köre társaságonként változik, a fenti események szinte mindenhol beletartoznak az alapbiztosítás körébe.
A betöréses lopásokat viszont különféleképpen kezelik a biztosítótársaságok, ezért fontos, hogy a szerződési feltételeket megismerve tisztázd, milyen esetben térítenek a cégek. A lopott kulccsal történő betörés például nem mindenhol számít biztosítási eseménynek.

Szánt szándékkal kizárva

A biztosítótársaságok minden esetben kíváncsiak a károk kiváltó okára. Tűzkár esetén például messze nem mindegy, mit állapít meg a tűzoltóság. A térítési kötelezettséget befolyásolhatja, ha a tulajdonos felelős a károkért, ilyen esetben előfordulhat, hogy a biztosító részben vagy teljesen mentesül a térítési kötelezettség alól.
A szándékosság és a súlyos gondatlanság kizáró ok, ilyenkor nem fizet a biztosító.
- Súlyos gondatlanság például, amikor a lakástulajdonos dermedt fűtőolajat melegít a kályhán, vagy ha benzinnel való tisztogatás közben rágyújt – említ néhány való életből vett példát Fekésházy András, a MABISZ - Magyar Biztosítók Szövetsége - lakásbiztosítási tagozatának elnöke.

- Megint más kategória azonban, ha ismeretlenek vagy idegenek szándékosan gyújtogatnak. Ilyenkor már téríthet a biztosító, hacsak nincs egyéb kizáró ok. A lényeg tehát, hogy a tulajdonos vagy a biztosított lakás kezelésével megbízott személy ne okozzon kárt az ingatlanban.
A zavargással, politikai tüntetéssel, lázadással összefüggő rongálás persze nem tartozik a biztosítás fedezeti körébe.

Szabad az ár?

A biztosítótársaságok az ingatlanban és a benne lévő vagyontárgyakban keletkezett károknak vagy a javítási költségét vagy az újraépítési, újrabeszerzési költségét térítik meg. Azt pedig, hogy javításra vagy újjáépítésre kerülhet-e sor, minden esetben a kár mértéke dönti el. Naiv gondolat tehát azt feltételezni, hogy 25%-os tetőkárosodás esetén új fedelet kaphatsz a fejed fölé.
A biztosító csak az eredeti állapot szerinti helyreállítás költségét téríti: ha például a palafedés károsodik, akkor abban az esetben is annak költségét térítik, ha tetőcseréppel végzik a helyreállítást. A társaságok szinte minden esetben a helyszínen mérik fel a kárt, a szerelők és mesteremberek kiválasztásában viszont szabad kezet adnak.

Ha a javítás többe kerül, a különbözetért lehet nyaggatni a biztosítót, feltéve, hogy számlával is alá tudod támasztani a többletköltséget. Nézeteltérés abból szokott származni, hogy a helyreállításkor az eredetieknél jobb minőségű anyagokat használnak, vagy a kárfelmérésnél rögzítettnél nagyobb mértékű javítást végeztetnek.

Volt, nincs: csúsztatás az ingóságokkal

Megesik, hogy betöréskor vagy tűzkár esetén a tulajdonost "cserbenhagyja a memóriája" az ingatlanban lévő értéktárgyakkal kapcsolatban. A biztosító alapesetben minden bejelentést elfogad, de a vagyontárgy dokumentálásához, a kármegállapításhoz szükséges papírokat indokolt esetben bekérheti: az értékmeghatározáshoz szükség lehet a számlákra, a jótállási jegyekre, műszaki leírásokra. Ilyenkor jönnek jól a családi események alkalmával készült fényképek is. Tűz esetén ilyesmire nincs mindig szükség, mert a maradványok alapján valamilyen szinten mindig azonosítani tudják a károsodott vagyontárgyakat.

A műkincseket, antik bútorokat, szőnyegeket, gyűjteményeket, nemesfém tárgyakat a biztosítók nem veszik egy kalap alá a műszaki cikkekkel: míg ez utóbbiak értéke az idővel csökken, addig az előbbieké emelkedik. A károk nagyságát minden esetben szakértő méri föl.

Mikor van jutalom?

Bár a lakásbiztosítási díj összege alapesetben állandó, és csak az infláció mértékével arányosan változik, vannak olyan biztosítótársaságok, amelyek a biztosítások díját a kármentes szerződésekkel rendelkező ügyfelek esetében évről évre csökkentik. Egyes biztosítók akkor adnak kedvezményt, ha egy éven belül nem történik káresemény.

A díj mértéke a fizetés módjától, gyakoriságától függően is csökkenthető: ha például banki folyószámláról, évente utalod az összeget, akár 10%-ot is spórolhatsz − bár az engedmények típusa és mértéke társaságonként eltérő.

A lakásbiztosításhoz kapcsolódó lakás-takarékpénztári szerződéssel lehetőség van a befizetett összeg visszatérülésére is, bár a lejárati életbiztosításokhoz hasonló konstrukció lakásbiztosítások esetében nem létezik.

• hasznos
• pénz
• jog
• buktató
• biztosítás
• lakás- és pénzügyek
• Otthon