Egy közös biztosan van bennem és a szomszéd néniben - Kéktúrázunk

A természetjárókban az első tavaszi napsugarak hatására pavlovi reflexként jelenik meg a vágy, hogy rögvest húzzák a túracipőt, és meg se álljanak az első kirándulóhelyig. A feltöltődéshez szerencsére nem feltétlenül kell távoli tájakra utazni hosszasan kuporgatott pénzekből, hiszen az ország tele van szebbnél szebb látnivalókkal, amiket érdemes megismerni.

Az első igazi tavaszi hétvégéken kirándulók tömkelege választja a szombat délelőtti szieszta helyett a hajnali ébredést, az alaposan megpakolt hátizsákot, az ismeretlen sorstársakkal tömött buszokat és az alig rügyekbe boruló fák között kacskaringózó utakat - meg sem hallva az értetlenkedő véleményeket.

Szép kilátás!

Tudjuk jól, hogy azután napokig izomláztól fog sajogni minden porcikánk, hogy a kabát nélkül hajnalban még fáznánk, de már az első emelkedőtől kezdve kézben cipelhetjük a nehéz táskával együtt, és hogy egyébként is záporokat mondtak vasárnapra, úgyhogy talán csak a fenekünkön csúszva érünk majd le a hegy lábához, mégsem maradnánk otthon.

Mert ez egy függőség. Szinte szavakba sem lehet önteni az érzést, amikor elcsigázott lábakkal, kalapáló szívvel, összeszoruló tüdővel kaptatsz fel a meredek lejtőn; már magad sem tudod, miért vágtál bele ebbe, maradtál volna inkább otthon, csináltál volna valami mást, mikor aztán a túrafüzetben megjelenik a felirat, amire minden túrázó felkapja a fejét: "Szép kilátás!" - ekkor pedig szinte kiugró szívvel folytatja az utat, majd felér a sziklára, a panoráma láttán pedig minden fájdalomról megfeledkezik.

Az erdőben nem számít cím és rang, ha belépsz a hatalmas fák árnyékába, egyszerű látogató leszel, a kiharcolt presztízs egy fabatkát sem ér. Csak hagynod kell, hogy magába szippantson, és minden földhözragadt aggodalmad kisebbnek tűnik majd. Menni kell.

Másfél millió lépés

A jól szervezett, tudatos természetjáráshoz remek támpontot adnak a legizgalmasabb kijelölt túraútvonalak, amik szinte körbehálózzák az országot. Sem az időtartam, sem a szakaszbontás, sem pedig az irány nem számít, mégis reneszánszát éli az Országos Kéktúra jelvényszerző túramozgalma, ami még Európában is az első hosszú távú turistaútnak számít.

Csaknem 90 - jó, egészen pontosan 89 - évvel ezelőtt jelölték ki az első Kéktúra-szakaszt, a jelzést tíz év alatt festették fel az akkoriban még 910 kilométeres útvonalon, amely Sümegtől a Nagy-Milicig szelte át az országot. Később kibővítették nyugaton az Írott-kőig, északkeleten pedig Hollóházáig, melynek következtében 1160 kilométerre nőtt a bejárható szakasz, 149 pecsételőhellyel. Aztán még később kiegészült Kék-körré a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrával, majd az Alföldi Kéktúrával.

Mert a természetjárás szabadságába a felnőtteknek is kell egy csipetnyi játék, egy kis szervezettség, és persze a visszacsatolás. Az elismerés, hogy sikerült végigérned azon az úton, amin elindultál - akár a Bakonyban, akár a Pilisben, akár a Cserhátban, vagy máshol. A pecsételőhelyek ráadásul sokszor közbeeső települések kocsmáiban, kávézóiban, vasútállomásain találhatóak, ahol egyéb esetben talán meg sem állna az ember, de egy frissítő kávé mellett pihenve akár egy kis falu életébe is betekinthet.

Miért vágj bele?

A Kéktúra egyébként is tökéletes alkalom mindazok számára, akik egy parányi ízelítőt szeretnének kapni a magyarországi tájegységek változatosságából és a helyi kultúrákból is. Ha nem hajt a tatár, és nem teljesítménytúraként vágsz bele, éppen ezért is érdemesebb egy túraszakaszt több kisebb részre bontani, és megszállni egy-egy közbeeső településen is, a legtöbb olyan faluban, amit érint az útvonal, biztosan találsz egy vendégházat, egy panziót vagy legalább egy turistaházat.

Hihetetlen, hány olyan csodálatos helyre el fogsz jutni, amiről talán még csak nem is hallottál azelőtt! Nálam a prímet most Mogyorósbánya viszi, de áldom az eget, hogy még Nógrádra is vissza kell utaznunk a becskei szakasz miatt. Talán az sem lehet véletlen, hogy 2017 januárjáig már 5835-en teljesítették a kihívást az elejétől a végéig - egy röpke beszélgetés során kiderült, hogy a terjedelmes listára felkerült annak idején még a szomszédban élő idős hölgy is. Nem is beszélve arról a több tízezer emberről, akik csak belevágtak, de abbahagyták, vagy még folyamatban van számukra is a túra teljesítése.

És mi van akkor, ha valaki mégsem teljesíti az összes szakaszt, és a felénél, az ötödénél vagy akár a tizedénél megáll? Nem baj. A világért sem szabad előre, már a hosszú útvonal láttán lemondania senkinek arról az örök élményről, amit minden egyes megtervezett és nehézségek árán teljesített útszakasz jelent majd számára.

(A lead- és a Facebook-kép forrása: Wikipedia/Horvabe.)

• országos kéktúra
• hazai kirándulóhely
• túra
• természet
• magyarország csodái
• Lélekprojekt