Nem tudsz vezetni? Analfabéta vagy!

Csoma Gyula oktatáskutató néhány évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy egyes vélekedések szerint ma már funkcionális analfabétának számít az, aki nem tud autót vezetni. De vajon helytálló ez az elmélet, és napjainkban tényleg muszáj lenne mindenkinek megszereznie a vezetői engedélyt?

23 éves vagyok, és nincs jogosítványom. A női felmenőim közül senki sem vezet, és anyukám érezte, hogy ez kényelmetlen, ezért a szüleim mindig is úgy gondolták, amint a korom engedi, beíratnak majd egy KRESZ-tanfolyamra, hogy a lehető leggyorsabban megszerezzem a tudást, és minden előnyt, ami ezzel jár.

Végül másként alakultak a dolgok, és bár az elmúlt néhány évben többször is lett volna lehetőségem megtanulni vezetni, nem éltem velük. Ennek egyszerű oka van: sokszor még utasként is félek az autóban, és mivel nem vagyok egy műszaki beállítottságú valaki, a mechanikáját sem értem, hiába magyarázzák.

Úgy gondolom, jobb belátni azt, ha az ember nem érzi magát alkalmasnak a vezetésre, mint kínszenvedés árán megszerezni a jogsit, és bizonytalanul kimenni az útra, életeket veszélybe sodorva ezzel, hiszen még akkor sincs rá garancia, hogy nem történik baleset, ha az ember biztos kezekkel, gyors reflexekkel és kiváló vezetési érzékkel van megáldva.

Több olyan barátnőm van, akinek évek óta ott lapul a tárcájában a vezetői engedély, és még autó is van a családban, mégsem ülnek a volán mögé, mert nem mernek - még annyit sem kocsikáztak, hogy megszerezzék azt a rutint, ami talán egy idő múlva kialakult volna bennük, de én megértem, hogy nem kockáztatnak.

Egy ismerős oktató egyszer azt mondta, nincs olyan ember, akit végül ne lehetne megtanítani vezetni. Ezzel nem is vitatkozom, de az, hogy valaki képes mozgásra bírni az autót, nem egyenlő azzal, hogy biztonságosan vezet. Sokan talán fel sem mérik, mekkora felelősséggel jár sofőrnek lenni, és persze az is lehet, hogy én aggódom túl az egészet, de úgy vagyok vele, hogy mindenki jobban jár, ha én csak utasként foglalok helyet az autóban. 

Gyakran csodálkozom apukámon, aki közel 30 éve vezet balesetmentesen, mert több olyan helyzetből manőverezett már ki szerencsésen, ahol én elvéreztem volna. Ilyenkor meg is jegyzem, hogy na, most van az, amikor én egy bravúros satufék után a kormányra ráborulva sírtam volna, amíg nem jön valaki megmenteni.

Nem kizárt, hogy a jövőben 180 fokos fordulatot teszek, és egyszer még én is vezetni fogok - ilyenről is hallottam már -, de egyelőre nem érzem úgy, hogy kellene, még akkor sem, ha így egyesek szerint a funkcionális analfabéták közé tartozom.

• jogosítvány
• autó
• veszélyes
• baleset
• Lélekprojekt