Innentől kapcsolat egy kapcsolat - Három nagyon különböző nő véleménye szerint

Két barátnőmmel beszélgettem a kapcsolatokról a minap - csak úgy csajosan, jó néhány pohár bor mellett -, és rá kellett jönnöm, hogy a pasiknak valóban nem lehet egyszerű dolguk velünk, hiszen még egy olyan, látszólag egyszerű szó definíciójáról is, mint a kapcsolat, három olyan ellentétes vélemény került terítékre, hogy még mi is csak pislogva hallgattuk végig egymást.

A személyiségi jogok megsértésének elkerülése végett - és persze a vicc kedvéért - nevezzük a barátnőimet Szerénkének és Lukréciának - aki nem tudná, Irma néni komisz kis macskái után a Frakk című meséből.

Szerénke hosszú évek óta halálosan szerelmes egy bosszantóan jóképű színész srácba, aki persze egy igazi szoknyavadász volt, és a szexen kívül nem sokat akart tőle. Szerénke még magát is meggyőzte, hogy azért nem tudnak elszakadni egymástól, mert ők valahol összetartoznak és őket a Jóisten is egymásnak teremtette.

A srác is csak rátett egy lapáttal, aki - hogy tűzben tartsa szerencsétlent - szerelmes idézetekkel bombázta, minden egyes nap felhívta, hogy hallja a hangját, és persze győzködte, hogy nekik együtt kell lenniük... csak még nem most. Szerénke vakon hitte, hogy ez egy kapcsolat. Hiszen ha valakivel mindennap találkozol, nagyokat szeretkeztek, együtt fekszetek és keltek, akkor ti végül is együtt vagytok, nem?

A válasz egyértelmű lenne, ha a srác időközben be nem újított volna egy hivatalos barátnőt, akit rövid idő alatt anyává is tett, Szerénke pedig hatalmas, kisírt szemekkel feküdt a kanapémon, és nem értette, hol rontotta el. Mert szerinte ez vitathatatlanul egy kapcsolat volt. "Majdnem házasság! Imádott engem!" - mondogatta.

Lukrécia esete éppen az ellenkezője volt. Hónapok óta kapcsolatban élt egy sráccal. Ismerte őt a családja, kint virított a Facebookon nagy betűkkel, hogy ők biza' nagyon boldogok együtt, hatalmasakat beszélgettek, félig-meddig már együtt is éltek.

Aztán amikor rákérdeztem, hogy az ágyban mi a helyzet, kibukott belőle, hogy odáig még nem jutott el a dolog, sőt, csókolózni is csak néhányszor sikerült, mert habár intellektuálisan remekül kijönnek egymással, szexuálisan valahogy mégsem sikerül összehangolódniuk. "De nincs ezzel baj, a lényeg, hogy kapcsolatban élünk, és végre nem vagyok egyedül - aztán asszem, majd lesz valahogy."

Itt a két barátnőm majdnem átharapta egymás torkát, amikor Szerénke közölte, hogy márpedig szex nélkül nincs kapcsolat, Lukrécia pedig azt, hogy ne osztogasson tanácsokat ő, akinek csak szex volt, kapcsolat nélkül. Én meg álltam középen, azon morfondírozva, hogy hol is az igazság? Hol kezdődik egy kapcsolat? Az első csók után? Az első szex után? Azután, hogy bemutat a szüleinek? Vagy hogy kiírja Facebookra, hogy már nem egyedülálló?

Számomra talán az első komolyan gondolt és kimondott szeretleknél. Mivel nem dobálózom vele feleslegesen, számomra ennek még súlya van. Ha kimondjuk, mindketten és tényleg azt érezzük, hogy jelen pillanatban nem létezik más a számunkra, és még a kedvenc kockahasú színészünket is visszautasítanánk a kedvéért, számomra onnan kezdődik egy kapcsolat.

És mindegy, hogy ismerem-e már az unokatestvéreit, vagy hivatalossá tettük-e a közösségi oldalakon. Ha ezredszerre is megcsókol, és még mindig azt érzem, hogy az augusztus 20-i tűzijáték ehhez képest kismiska, akkor az bizony kapcsolat. Ha tényleg szeretjük egymást, és közmegegyezéssel úgy döntünk, hogy kétségbeesésbe taszítunk minden más férfit és nőt azzal, hogy kimondjuk, ezután csak együtt képzeljük el az életünket... na, az kapcsolat.

• párkapcsolat
• párkapcsolati probléma
• Lélekprojekt