Mit is ünneplünk pészahkor? Minden, amit a zsidó húsvétról tudni érdemes

Gyönyörű ünnep, amely a szabadságról is szól.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A zsidó húsvétnak is nevezett pészah az elkerülés és a szabadság, illetve a kovásztalan kenyér ünnepe.

A zsidóság ily módon utasít el mindennemű zsarnokságot, és kinyilvánítja, hogy nem kell félnie semmitől.

Tíz csapás

A zsidó törzsek egyiptomi kivonulását megelőzően az Örökkévaló tíz csapás mért Egyiptomra, ám a tizedik csapás - az elsőszülöttek halála - elkerülte az ott élő zsidókat. A családok ugyanis egy-egy bárányt vágtak le, melynek vérét az ajtófélfára kenték, így a gonosz angyalok nem merték megkörnyékezni őket - innen az "elkerülés" elnevezés.

Ezt követően engedélyezte a fáraó, hogy elhagyja országát a rabszolgasorba kényszerített zsidóság. Így, immár szabad népként, és elindultak a régi-új hazába, a Kánaánba vezető úton.

A kovásztalan kenyér, amelynek ünnepeként szintén emlegetik a pészahot, a szegények, illetve a rabszolgák egyik fő tápláléka volt annak idején. Az ünnep során is előkerül, emlékeztetve a sietségre, amellyel a felszabadult nép útra kelt - nem volt idejük megkeleszteni a tésztát.

Kirándulás tavasszal

Akár a húsvétot, akár a pészahot tartod, egy kirándulás jól fog esni az ünnep idején. Csodálatos tavaszi úti célok képeken.

6 bűbájos falvacska itthon, amit tavasszal érdemes felkeresni

Nézegess képeket!

Elolvasom

Széderest

Az ünnep fénypontja a széderest, amely szigorú rend szerint zajlik.
Miután az asztalnál ülők elmondják az áldást, az a kiddust, felmutatják a szédertálon lévő maceszt, a sanyarúság kenyerét, amely a rabszolgaságot szimbolizálja, illetve a széderestére előírt négy pohár borból megisszák az elsőt - a szertartás különböző pontjain a többire is sort kerítenek. Ezután kézmosás jön, majd elfogyasztják az úgynevezett kárpászt, ami hagymából, retekből és főtt krumpliból áll, miközben újabb áldást mondanak.

Miben különbözik?

Ezt követi a Má nistáná, amit a legkisebb gyerek mond el. A Má nistáná szó szerinti fordítása azt jelenti: miben különbözik? - a kérdés valójában arra irányul, hogy miben különbözik a széderest az összes többiből. Ezt az elemet azért iktatták a szertartásba, hogy az apa válaszként elmesélhesse az egyiptomi kivonulás történetét, és ezzel eleget tegyen a "beszéld el fiadnak" bibliai parancsnak.

Mindez azért bír különös jelentőséggel, mert a zsidó felfogásban az egyiptomi rabszolgaság az elnyomást jelképezi - e téren pedig, mint ismeretes, a későbbiekben is megvolt a történelmi lecke, többszörösen is -, míg a kivonulás a szabadságot. A Má nistáná tehát a zsarnokság valamennyi válfajának elutasítását hivatott kifejezni.

A zsidó nép nem kíván sokat

A szertartás során felelevenítik azokat a csodás történéseket, amelyek a szabaduláshoz vezettek, illetve fontos szerepet kap a tíz csapás felsorolása is, úgymint vér, békák, tetvek, vadállatok pestis, fekély, jégeső sáskajárás, sötét, valamint az elsőszülöttek halála.

Itt megemlítik a jelenlévők, hogy a zsidó nép nem kíván sokat: beérte volna azzal is, ha az Örökkévaló nem méri az egyiptomiakra a tíz csapást, hanem egyszerűen csak kiszabadítja a rabságban élőket. Mindazonáltal hálát mondanak neki azért, amit apáikért tett, és ami miatt már ők maguk is szabadon élhetnek.

Dicshimnusz éneklése, illetve újabb kézmosás után áldást mondanak a pászkára, illetve a két pászkadarab közé helyezett tormára, és elfogyasztják - hasonló módon, mint a rabság végén a bárányhúst.

Nem félnek semmitől

Ezen a ponton veszi kezdetét a tényleges vacsora, amikor megeszik azt a pászkát is, amit még korábban rejtettek el, és a gyerekeknek kell megkeresniük - a kedves szokás célja, hogy a legkisebbek is ébren tudjanak maradni. Végül kinyitják az ajtót, jelezve, hogy nem félnek semmitől, majd háladal és imaköltemények éneklése után véget ér az este.

Vallási előírások

A pészahhal kapcsolatban számos vallási előírást kell betartani, ilyenek például az alábbiak is.

  • A lakás oly módon kell kitakarítani, hogy abban egyetlen morzsaszem se maradjon, mivel az élesztőt tartalmaz, a pészah pedig éppen a kovásztalan kenyér ünnepe
  • Mindent, ami kovászt tartalmaz, az úgynevezett hómecot el kell adni egy nem zsidónak.
  • Az ünnep idején külön pészahi edényeket kell használni.
  • Az ünnep nyolc napjából az első és az utolsó két-két nap főünnepnek számít, ilyenkor a szombati szabályokat kell tartani, egyedül főzni lehet, ám a tűzhelyet csak az ünnep előtt meggyújtott lángról lehet meggyújtani.
Ezt is szeretjük