Új magyar törvények: több százmilliárd forintot vehet még el az EU
Nemcsak az áfatörvénnyel van gond, a válságadók miatt is lehetnek összetűzések az EU-val.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az Európai Bíróság elkaszálta a magyar áfatörvény adó-visszaigénylési szabályaira vonatkozó passzusait, ami a legóvatosabb becslések szerint is 100 milliárdos kiesést jelent a költségvetésnek. Ezt a törvényt még a szocialista kormány hozta meg, ám nem ez az egyetlen szabály, ami ellen az EU-nak kifogásai lehetnek.
Kovács László, az EU egykori adóügyi biztosa lapunknak elmondta, a második Orbán-kormány által hozott döntések közül ilyen lehet még a telekommunikációs szektorra kivetett válságadóról szóló jogszabály, amely miatt már el is kezdődött az eljárás Magyarország ellen.
A telekommunikációs szektorra ugyanis Kovács László tájékoztatása szerint csak úgy lehet adót kivetni, ha a befolyt összeget a szektoron belül költik el - például fejlesztésekre -, a magyar válságadó viszont a költségvetési hiány enyhítésére szolgált.
Az unió az ügyben első lépésként tájékoztatást kért hazánktól, melyben indokolni kell, hogy miért nem a szektoron belül költöttük el a pénzt, majd, ha az indoklást nem fogadják el, akkor a második szakaszban a felszólítás következik a jogszabály módosítására. A harmadik lépésben pedig, ha a törvényt nem módosítják, az Európai Bíróság elé kerül az ügy, amely dönt a kérdésben. Ha az Európai Bíróság úgy határoz, hogy a jogszabály rossz, akkor vissza kell fizetnünk a kivetett adó összegét.
Kovács László szerint ez esetben szinte biztos, hogy Magyarország veszíteni fog, ami több tízmilliárdos kiesést jelenthet: a szektorra kivetett adótól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintos bevétellel számolt a kormány.
Pálinkafőzés, élőzene-szolgáltatás
A telekommunikációs szektorra kivetett válságadó mellett eljárásra lehet számítani a pálinkafőzéssel kapcsolatos törvény miatt is. A második Orbán-kormány jövedékiadó-mentessé tette a pálinkafőzést, ami ellentétes az EU jövedéki adókra vonatkozó szabályaival, amely ez esetben tiltja a mentességet.
- Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, átmeneti mentességet kapott. Eszerint évi 50 liter pálinka esetén 50%-kal csökkentett jövedéki adót kell fizetni, ez a mentesség viszont 2011. december 31-én lejár. Az EU-tagállamok közül senki nem kapott és nem is kaphat teljes mentességet a jövedéki adó alól - tájékoztatott Kovács László. Ha az EU ezt a szabályt elkaszálja, akkor az évi nyolcmilliárdos pluszt hoz a költségvetésnek.
Hasonlókra lehet számítani az EU-tól az élőzene-szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokkal kapcsolatban is. A második Orbán-kormány úgy döntött, az eddigi 25 helyett 5%-os áfát kell fizetni az olyan produkciók után, amik vendéglátóhelyeken, nem nyilvános családi eseményeken, illetve olyan rendezvényeken hangoznak el, ahol nincs belépődíj.
Az uniós szabályozás ugyanakkor pontosan felsorolja, mely szolgáltatásokra lehet kedvezményes áfakulcsot alkalmazni, és az élőzene-szolgáltatás nincs köztük.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Több százmilliárd forint forog kockán
Kovács László emellett elképzelhetőnek tartja, hogy a többi válságadó, azaz például a pénzintézetekre vagy az energiaszektorra kivetett adó miatt is lesz eljárás, mégpedig a törvény visszamenőleges hatálya miatt.
Ha ez így lesz, az nagy érvágást jelent majd, az energiaszektor ugyanis évente 70 milliárdot fizet be adóként, a pénzintézetekre kirótt adó pedig csak 2010-ben 181,2 milliárd forinttal növelte a költségvetést.
