Átlátszó ajtajú szexszoba, kilépés csak kísérővel

Fogyatékos otthonok

A TASZ négy otthont vizsgált meg belülről. A jelentésükből szemezgettünk.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A Társaság a Szabadjogokért - TASZ - jogvédő szervezet 2010-ben tényfeltáró monitoring programot indított a fogyatékos személyek nagy létszámú bentlakásos intézményeiben. A látogatások célja az intézményben lakók alkotmányos jogai érvényesülésének és a szolgáltatásokkal való elégedettségének vizsgálata. A program keretében a TASZ munkatársai felkért szakemberekkel látogatásokat tesznek szociális otthonokban. A jogvédők eddig négy intézményt látogattak meg. Íme, a tapasztalataik!

Fővárosi Önkormányzat Foglalkoztató Intézete, Veszprém megye

A TASZ első látogatására a darvastói foglalkoztató intézetben került sor. Az intézetben a látogatás idején 278 enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos élt, voltak köztük Down-kórosok, Little-kórosok, hallás- és látássérültek, némák és skizofrének is.

Az intézet központi épületében 151-en laktak, további 104 főt úgynevezett Félúton házakban helyeztek el, a többiek pedig különálló lakóotthonokban éltek. A központi épületekben egy szobára átlagosan négy fő jutott, voltak olyan szobák, ahol hárman éltek, ahogy olyanok is, ahol átmenetileg öten. A lakóotthonokban és a Félúton házakban átlagosan két fő osztozott egy szobán.

Az itt élők az intézmény területén szabadon járhatnak, eltávozásra viszont csak előzetes bejelentés alapján, az intézet vezetőjének vagy megbízottjának engedélyével van lehetőség. Ha valaki az éjszakát máshol szeretné tölteni, akkor a befogadónak előzetesen egy felelősségvállaló nyilatkozatot kell aláírni.

Tilos is az alkohol, meg nem is

A jogvédők az intézménynél kirívó szabálytalanságokat nem találtak, de több javaslatot is tettek a jövőt illetően. A jogvédők szerint csökkenteni kellene a férőhelyszámot, mivel egy telephelyen csak 150 fő helyezhető el, itt pedig több mint kétszázan élnek.

Emellett törekedni kell arra, hogy minél több lakónak legyen lehetősége a jelenleginél integráltabb helyen, például a fővárosban vagy a közelben lévő településeken élni. Erre azért lenne szükség, mert közülük sokan sérelmezték, hogy eredeti lakóhelyüktől távol kell élniük, ami miatt emberi kapcsolataik megszakadtak.

Margaréta Otthon, Tolna megye

A TASZ munkatársai másodszor a Tolna megyei Regölyben található Margaréta Otthonba látogattak el, ahol 92 lakó él, közülük 40 fő középsúlyos értelmi fogyatékos, egy fő mozgáskorlátozott, két fő hallássérült, egy fő látássérült. A lakók egy része nem értelmi fogyatékossága került be az otthonba, inkább szociális helyzete miatt. Az otthon rehabilitációs intézményként működik, ahol a cél az ott élők önállóbb életvezetési képességeinek kialakítása, illetve helyreállítása, fejlesztése. Az intézményhez tartozó lakott részek két nagyobb épületre tagolódnak: a főépületben 74, a pavilonban 18 fő lakott a jogvédők látogatásakor.

A lakók közül sokan panaszolták a jogvédőknek, hogy nincs kulcsuk a szobájukhoz, vagy ha van, akkor azt a munkába állás előtt le kell adniuk. Dunai Jánosné igazgató szerint erre azért van szükség, mert "munkahelyről egyetlen dolgozó sem szaladgálhat haza, ez is a munkára nevelés egyik eszköze". Az otthonban egyébként nincs net, a lakók legközelebb a falu könyvtárában tudnak internetezni.

Átlátszó ajtajú intim szoba

Az intézményben lakó személyek között többen párkapcsolatban élnek, ám sokuknak nincs arra lehetősége, hogy egy szobába kerüljenek. Ők az intim együttléthez egy betegszobát használhatnak, ami egyrészt zajos, másrészt az ajtaján csak egy átlátszó függöny van, harmadrészt pedig belülről nem zárható, mivel a kulcs az intézmény egyik munkatársánál marad. Probléma az is, hogy a betegszoba bizonyos esetekben nem vehető igénybe, a TASZ látogatása idején is egy súlyosan beteg személy tartózkodott a helyiségben. 

Az igazgató elmondta: a zsúfoltság az oka annak, hogy csak a betegszobában tudnak lehetőséget biztosítani az intim együttlétre. Hozzátette: a lakók ragaszkodnak ahhoz, hogy a beköltözéskor "függönyt" rakjanak az ajtóra.

Fogamzásgátlás kényszerből

Az itt élők szexuális együttléteik során védekeznek, ám többen állították, hogy csak azért teszik ezt, mert azt éreztetik velük, hogy ez kötelező. Az otthonban egyébként a férfiak jellemzően nem használnak óvszert, a TASZ minden esetben női fogamzásgátlást tapasztalt.

A jogvédők úgy vélik, több felvilágosítás kellene tartani a lakóknak a témában például annak érdekében, hogy a férfiak körében elterjedjen az óvszerhasználat, és ezáltal mind kevesebb nő válassza kényszerűségből a tablettaszedést vagy spirál alkalmazását. Az igazgató ezzel kapcsolatban elmondta: fejlesztő pedagógusok tartanak órákat a témában, ahogy alkalmanként a háziorvos, a főnővér, és a mentálhigiénés csoport tagjai is.

Gyerekként beszélnek magukról

Problémának látták a jogvédők azt is, hogy a lakók gyakorta gyerekként mutatkoznak be, gyerekekként beszélnek magukról és a többi lakóról, és az intézmény házirendje, szakmai programja is több alkalommal használja a „fiataljaink” kifejezést, miközben az intézményben számos középkorú személy is él. Dunai Jánosné elmondta: évekkel ezelőtt próbálták bevezetni a kölcsönös magázódást, ám rövid idő után maguk a lakók kérték, hogy ne magázzák őket.

Mechwart András Otthon, Tolna megye

A TASZ harmadik alkalommal a Tolna megyei Mechwart András Otthonba látogatott el. Az intézményben a látogatáskor 113-an éltek, nagy részük súlyosan, illetve középsúlyosan fogyatékos, legkevesebb 30%-uk epilepsziás, egy lakónak pedig olyan gyakoriak a rohamai, hogy folyamatosan szivacs fejvédőt hord. Az intézményben két-, három- és négyfős szobák vannak. Nemi életet a lakók egy külön helyiségben élhetnek, amelynek a kulcsát el kell kérni a nővértől, aki ezt az eseménynaplóban rögzíti.

Leszaggatták az ajtókat az újonnan érkezettek

A 34 szoba közül 10-nek nincs ajtaja, és függöny sincs rajta, ez a TASZ szerint sérti a lakók magánélethez való jogát. Pótlásukra az intézmény tájékoztatása szerint a forráshiány miatt nem kerülhetett sor. Az ajtókat 2003-ben szaggatták le az otthonba érkező új lakók, akik korábban a pálfai intézményben éltek. A jogvédőknek többen kifejtették, hogy a pálfaiak megérkezése óta sokkal több a konfliktus. A feszültséget az intézmény tájékoztatása szerint a dolgozók beszélgetéssel, másik szobába költöztetéssel, sétálással igyekeznek oldani.

Ezzel szemben egyes lakók arról számoltak be, hogy van olyan, amikor valakinek lekötözik a kezét, hidegzuhany alá küldik. Hogy ez valóban így van-e, azt nem lehet tudni, a beszélgetésekből ugyanis nem derült ki egyértelműen.

Kilépés csak kísérővel

A lakók az intézmény területén szabadon járhatnak, viszont jelentős részük mozgáskorlátozottsága miatt nem tud önállóan, segítség nélkül mozogni. Mivel az otthon külterületen helyezkedik el, és a kapu előtt az országút halad, továbbá a vonatsínek is közel futnak, ezért a lakók csak kísérővel hagyhatják el az intézmény területét. 

Tölgyfa otthon, Pálfa

A TASZ negyedik alkalommal a Tolna megyei Pálfán található Tölgyfa Otthonba látogatott el. Az intézményben összesen 150-en élnek, közülük 40-en súlyosan és halmozottan fogyatékosok, akik állandó ápolást igényelnek, két fő feltehetően autista, hét fő Down-szindrómás, három lakó vak, négy siketnéma. Az itt élők közül összesen mintegy 49 főnél diagnosztizáltak epilepsziát.

A gondozottak két épületben laknak, az egyikben - amely egy kastélyépület - 70-en, a másikban 80-an. A kastélyépület zsúfoltabb a másik épület otthonosabb. Az intézményben összesen 43 lakószoba van, és vannak olyan helyiségek is, amelyekben párok élnek együtt. Az otthonban korábban volt "szexszoba", ezt azonban az intézmény munkatársai és vezetősége az emberi méltóságot sértőnek találta, ezért megszüntette.

Az erősebbek bántják az idősebbeket

Az itt élők közül a jogvédőknek többen is elpanaszolták, hogy nem érzik magukat biztonságban, mivel az erősebbek rendszeresen bántják, fenyegetik őket.

A konfliktusok megoldásában a TASZ szerint a dolgozók jelenleg nem kapnak külső szakszerű segítséget, nem vesznek részt szupervízióban, amelynek célja a segítő szakmában dolgozók mentális védelme és szakmai kompetenciájuk fejlesztése - erre viszont szükség lenne.

Az intézmény vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, az elmúlt években a létszám csökkenésével párhuzamosan csökkent a lakók közötti konfliktusok gyakorisága. A vezető hozzátette: az eltérő mentális és fizikai állapotú lakók fizikailag is el vannak különítve egymástól, a munkatársak pedig rendszeresen csoportértekezleteken, esetmegbeszéléseken vesznek részt, ahol formális lehetőségük is van a munkájukkal kapcsolatban felmerülő gondok, problémák elmondásra.

Problémák a pénzkezeléssel
A jelentésből kiderül, minden intézményben merültek fel problémák az otthonok pénzkezelési gyakorlatát illetően. A darvastóiak arra panaszkodtak, megalázó számukra, hogy minden esetben külön kell pénzt kérniük. A regölyi otthonban a lakók azt sérelmezték, hogy spórolásra kényszerítik őket. A Mechwart András Otthon lakóinak az volt a problémája, hogy még vásárláskor sem kapják kézbe pénzüket, a pálfai otthonban pedig az volt a gond, hogy zsebpénzmegvonást alkalmaz büntetésként az intézmény. A jogszabályok szerint a cselekvőképes gondozottak önállóan kezelhetik a pénzüket, még az otthonoknak juttatott térítési díjat is önállóan utalhatják át. Zsebpénzmegvonás nem alkalmazható büntetésként, és nem lehet spórolásra sem kényszeríteni a lakókat.

Így élnek a hajléktalan nők

Nézegess képeket!

Elolvasom

Kimenőmegvonás büntetésként

A lakók által sérelmezett egyik fegyelmezési eszköz a kimenő megvonása. A TASZ úgy véli, jobb lenne, ha az intézmény elhagyásának tiltását csak és kizárólag akkor alkalmaznák, ha az egyénre vagy a helyi közösségre nézve tényleges veszélyt hárít el, illetve előz meg.

De a kimenőkkel nem csak a fegyelmezés kapcsán merültek fel problémák. A
lakók közül sokan panaszkodtak arra, hogy egyáltalán nincs lehetőségük elhagyni az intézményt sem egyedül, sem másokkal közösen.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Emellett a TASZ szerint a mozgás szabadságához való jog indokolatlan korlátozását jelenti az intézmény házirendjének azon pontja, miszerint a lakók az étkezés idején nem hagyhatják el az intézményt. Ezt a pontot a jogvédők szerint módosítania kellene az otthonnak. Az intézmény vezetője ugyanakkor úgy vélekedett: az otthon
elhagyásának szabályzása megfelel az ellátottak sajátosságaink, az eltávozás és a
visszatérés rendje szabályozó, de nem korlátozó.

Új életet kapnak a lakók

Amint azt korábban megírtuk, a kormány átalakítja a fogyatékossággal élők számára gondozást nyújtó intézményeket. A célra többlépcsős pályázati rendszert írnak ki, amely pályázat összesen 18 milliárd forint európai uniós forrást hoz a szakterületre.

A 18 milliárd forintból hétmilliárddal a fogyatékkal élők jelenlegi lakóhelyeinek kiváltását segíti a kormányzat, 2013 végéig 1500 férőhely kiváltására van terv. Ez annyit jelent, hogy azokat, akik el tudják magukat látni, illetve minimális gondozásra szorulnak, három-hat fős lakásokban helyeznék el. A kicsit súlyosabb állapotúak 6-12 fős, míg a sokkal több gondozást igénylők maximum 50 fős helyekre kerülnének.

Fotók: darvasto.hu, tmiszi.hu

Ezt is szeretjük